Mellszobrot kapott az alapító-igazgató

V. KRASZNICA MELITTA

„Azt gondolom, nem lehet továbblépni és fejlődni a helyzet ismerete nélkül, anélkül, hogy megpróbálnánk újra és újra meghatározni a színház célját, szerepét, helyét társadalmunkban. A kérdésfeltevés és válaszadás kötelességünk – már csak azokkal szemben is, akik hatvan éve és a hatvan év alatt életükkel, művészetükkel adtak választ az adott kor, az adott pillanat kérdéseire” – fűzte hozzá magyarázatként.

A jeles évforduló alkalmából mellszobrot kapott a színház előcsarnokában Fellegi István, a Jókai Színház jogelődje, a Magyar Területi Színház alapító direktora, az első társulata tagjainak nevét pedig emléktáblára vésték; a mellszobor és az emléktábla egyaránt Juraj Gráfel alkotása. Fellegi szobrát az alapító társulat két legendás művésznője, Ferenczy Anna és Lőrincz Margit leplezte le, az emléktáblát pedig a jelenlegi társulat legfiatalabb tagja, Szabó Viktor. A táblán tizenkilenc név olvasható: Bottka Zsuzsa, Bugár Béla, Fekete Gyula, Ferenczy Anna, Grébner (Gábor) Gyula, Gyurkovics Mihály, H. Budai Mária, Husvár Ferenc, Király Dezső, Konrád József, Kiss Lajos, Lelkes Magda, Lőrincz Margit, Siposs Jenő, Turner Zsigmond, Udvardy Anna, valamint Budai Imre, Kovács Imre és Lehotay (Lipták) Antal – utóbbi három az első bemutatóig csatlakozott az alapító „tizenhatokhoz”.

„Fellegi István a 20. századi magyar színházi kultúrában olyan, mind nemzetstratégiai, mind művészi, mind művészetpedagógiai, nyelvőrző és nyelvápoló, valamint közösség- és esztétikaiérték-teremtő, a 21. századra átnyúló fórumot segített a világra, mely tájainkon az egyik legfontosabb nemzeti és kulturálisidentitás-képző erővel bír, bírhat” – méltatta a színház első direktorát Tóth László színháztörténész, publicista, költő. Úgy vélte, kevesen vállalták volna a feladatot, hogy „gyakorlatilag a semmiből, legelemibb szakmai és munkafeltételek híján, megfelelő infrastruktúra és személyzet nélkül” nekivágjon és működő, ütőképes színházat hozzon létre. „Azt gondolom, a legmesszebbmenőkig Fellegi István emberi-szakmai-szervező képességeit dicséri, hogy – aggályait félretéve, az adott objektív nehézségekre és körülményekre nem tekintve – október 1-jével hivatalosan is megalakulhatott, s 1953. január 31-én megtarthatta első bemutatóját a Magyar Területi Színház” – mondta.

Az idei évadban, egészen 2013. június 30-áig a színház földszinti és emeleti előcsarnokában a „60 éve a világot jelentő deszkákon” című kiállítás fogadja a látogatókat. Az interaktív, multimediális, látogatóbarát tárlat ifj. Papp Sándor, Szabó Réka és Varga Emese munkáját dicséri. „Az installációkat az egyes előadások jellegzetes díszleteihez igazítottuk, és azokhoz választottuk ki a hozzájuk illő jelenetrészleteket, a fényképeket, szövegeket – árulta el ifj. Papp Sándor. – Látható például a szárnyas zongora az Amadeusból, az ablakok a Cseresznyéskertből, a szekrény a Három nővérből, a fa az Énekesmadárból.” Külön „Mennyei páholyt” is berendeztek, amely a színház 37 elhunyt művészének állít emléket, és ahol egy interaktív pulton keresztül belehallgathatunk a színészek egykori hangfelvételeibe. Igazi különlegesség az az 1953-ból származó filmhíradós felvétel, amely a MATESZ első, 1953. január 31-én megtartott premierjéről, azaz Urbán Ernő Tűzkeresztség című darabjának bemutatójáról tudósított. A kiállítást az SZNM – Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma, a Hagyományok és Értékek Polgári Társulás, valamint a színház közösen hozta létre, az audiovizuális dokumentumok a Pátria rádió, az RTVS, a Szlovák Filmintézet és a Jókai Színház archívumából származnak. Ahogyan Jarábik Gabriella, a múzeum igazgatója fogalmazott: a korabeli felvételeknek köszönhetően az idősebb nemzedék tagjai felidézhetik emlékeiket, színházhoz kötődő élményeiket, a fiatalok pedig megismerhetik a színház múltjának egy-egy szeletét.