Megőrizni az etnikai összetartozást

Erdei Péter
Galánta |

A Csemadok minden évben a magyar kultúra napja, vagyis a Himnusz keletkezésének napja alkalmából ünnepséget tart és azokat díjazza, akik tevékenyen részt vesznek a magyar kulturális élet szervezésében, a hagyományok ápolásában, kulturális csoportok vezetésében vagy a szlovákiai magyarság megtartásáért tesznek. 

Idén 12 személy munkásságát értékelték, egyikük bár Magyarországon tevékenykedik, nem ismeretlen a helyi népzenekedvelők számára.

Erdei Péter Liszt- és Bartók–Pásztory-díjas karnagy, a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem címzetes egyetemi tanára, 34 évig a kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet korábbi igazgatója, évekig a Magyar Rádió Énekkara, a Debreceni Kodály Kórus és a Kecskeméti Pedagógus Énekkar karnagya, a Pekingi Központi Konzervatórium állandó vendégprofesszora, a Kodály Musical Training Institute (Boston, USA) társalapítója (1969), többször volt a Galántai Kodály Napok kórusverseny zsűrielnöke, 2000-ben az Ifjúsági Világkórus (World Youth Choir) karnagya, 2018-ban a Kodály-emlékév alkalmából létrejött Nemzeti Ifjúsági Kórus karnagya, szakmai vezetője.

 Nagyon meglepődött, amikor megtudta, hogy ő kapja a Fábry Zoltán-díjat. Elmondta, az embert mindig váratlanul érik az ilyen megtiszteltetések. „Az első gondolatom az volt, vajon megérdemlem-e, illetve vajon tettem-e eleget azért, amit kaptam. A második gondolatom pedig az volt, hogyan tudnám ezt a továbbiakban is visszaadni vagy tovább életben tartani az együttműködést, és a véráramlást tovább működtetni mindkét irányban” – fejtette ki a karnagy. Hozzátette, Galántára kicsit mintha hazajönne, hiszen az 1980-as évek elejétől rendszeres vendég a városban. 

„Nagyon jól emlékszem még azokra az évekre, amikor ebben a kultúrházban ritka volt a magyar szó. Olyan boldogság az, hogy most szabadon beszélgethetünk és szabadon ünnepelhetünk magyar nyelven!” – emelte ki Erdei Péter. Úgy fogalmazott, ha a környéken jár, minden alkalommal elvarázsolja a táj szépsége és gazdagsága, és az még inkább örömmel tölti el, hogy lényegesen több a magyar nyelvű tábla és felirat az utak mentén, ami otthonos érzéssel tölti el az embert. A karnagy úgy véli, az itteni kórusmozgalmat nagyon nehéz összehasonlítani a magyarországival, mivel más körülmények között és főleg más indíttatással működnek a kórusok. „A hagyományőrzésnek az az ereje, amit én itt mindig tapasztaltam, tehát megőrizni az etnikai összetartozást és azon belül szakmai értelemben továbbfejlődni, az nagyon nehéz és nagyon sokoldalú dolog. Ebben minden tisztelet az itteni kórusoké és karnagyaiké” – zárta szavait Erdei Péter. 

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?