Megint veszélyben a Tisza-holtág

A 4 kilométer hosszú, 734 hektáros – egyébként 2005 óta nemzetközi védettséget élvező – ramsari-terület rendszeres vízutánpótlásának hiánya már többször gondot okozott. A folyó holtágában két évvel ezelőtt is rendkívül kevés víz volt, s az életterének fokozatos szűkülése miatt akkor számtalan védett növény- és állatfaj került végveszélybe. A szokatlan jelenséget több különböző tényező egyidejű hatása válthatta ki: az egykori folyómeder abban az időben nem kapott megfelelő vízutánpótlást, valamint 2008-ban és 2009-ben sem volt jelentősebb áradás a térségben. A területre rendre kevés csapadék hullott, és a Magyarországon megépített száraztározók miatt a folyó vízszintje nem emelkedett nagyobb mértékben. A lapunknak korábban nyilatkozó szakemberek elmondták, a Tisza-holtág élővilágában lezajlott folyamatok maradandó károsodásokat is okozhatnak, ugyanis a vízben növekedhet a sók koncentrációja, és csökkenhet a víz oxigéntartalma. A foszfortartalom növekedése algásodást okozhat, és a vízben speciális vegyi folyamatok indulhatnak el. A Nagytárkány kataszterében található holtág kiszáradására a múlt év rendkívül csapadékos időjárása miatt, és az ezzel összefüggő áradások hatására nem került sor, így az itt élő növény- és állatfajok akkor ideiglenesen megmenekültek a pusztulástól.
Kopasz József, Nagytárkány polgármestere lapunknak elmondta, a községben idén nyáron a Tiszacsernyői Horgászszövetség kezdeményezésére újra találkozót rendeztek, melyre meghívták a vízügyi hatóság és az egyes környezetvédelmi hivatalok regionális illetékes szerveit, valamint az ügyben érintett egyesületek és önkormányzatok képviselőit is. A megbeszélést egyébként az indokolta, hogy a holtágban az elmúlt időszakban tömeges halpusztulás volt, a horgászszövetségnek több ezer eurós kára keletkezett. Szakemberek megállapították, hogy az alacsony vízszint miatt a víz hőmérséklete 21-22 Celsius fokos, az oxigéntartalma pedig 0,5-2,5 mg/l, ez az érték jóval alacsonyabb annál, amely az élővilág számára ideális lenne. A tanácskozás résztevői tárgyaltak arról is, miképp lehetne meggátolni a kelet-szlovákiai falu kataszterében található holtág kiszáradását, illetve mit tehetnének a terület fokozatos revitalizálásáért. A korábbi konferenciákhoz hasonlóan az is szóba került, hogy az időről időre kialakuló helyzeten sokat segítene, ha a gátba – amely a holtágat kettészelve még a hetvenes években mindenfajta engedély nélkül épült – átfolyót helyeznének el, így közvetve biztosítaná a terület folyamatos vízutánpótlását.