Régió

Még sokáig a helembai zátony foglya marad a román hajó

Helemba | Több mint egy hónapja vesztegel a Helemba-szigetnél egy román felségjelzésű teherhajó. Arról, hogyan és miért futott zátonyra, több egymásnak ellentmondó hír jelent meg. „Nagy részük hírlapi kacsa” – állítja a dunaszerdahelyi Buday László, a Jégtörő I. matróza.
Gulyás Zsuzsanna

2019. február 22. 09:00

Több mint egy hónapja vesztegel a Dunán (MTI-felvétel)

Buday szerint hibát követnek el azok az újságok és hírportálok, amelyek ellenőrizetlenül vesznek át információkat hírügynökségektől és olykor egymástól is. „A Helembánál zátonyra futott hajó esete ékes bizonyítéka annak, hogy szakértők bevonása nélkül könnyen bakot lehet lőni” – konstatálta a matróz.

Mi történhetett?

Az eddig megjelent hírek szerint a JESS nevű román felségjelzésű hajó január 17-én futott zátonyra a Helemba-szigetnél. Az RTL Klub szerint azért futhatott zátonyra, mert elaludt a kapitány. Az ATV értesülései szerint a galibát az okozta, hogy a legénység uszadékfának nézett egy hajózási bóját, ezért rossz irányba kormányozták a hajót. „A teherszállító egyébként nem sérült meg, és nem folyt ki belőle veszélyes anyag a Dunába. Jó ideig azonban nincs esély arra, hogy a hajót megmozdítsák” – írta ezzel kapcsolatban az infoesztergom.hu. Ahhoz, hogy a hajó továbbhaladhasson, jelentős vízszintemelkedésre van szükség.

Nyelvi félreértés?

Több helyen megjelent az az információ is, hogy a galibát kommunikációs zavar okozta. Bár a veszteglő hajón szolgáló román matróz nem beszél se magyarul, se angolul, a Meglepetés magazinnak sikerült szót értenie vele. A balesetről így nyilatkozott: „Csütörtök volt, vaksötét, és egy másik uszály közeledett felénk. Hajóvonták találkozása, így nevezik mindezt a szaknyelvben. Ilyenkor az a szokás, hogy a kapitányok rádión egyeztetnek, ki melyik irányba forduljon, nehogy baleset történjen. Így történt aznap is, de amíg az egyikük csak angolul, a másik – a miénk – csak németül beszélt, így egy nyelvi félreértésből mi végül jobbra fordultunk – egyenest a zátonynak.”

Félrevezető információk

Buday László, a Jégtörő I. matróza nem titkolt bosszússággal hangjában világított rá azokra a pontatlanságokra, melyek véleménye szerint félrevezetik a gyanútlan olvasót. Buday szerint a hajóskapitány megnevezés nem helytálló. „Az EU-ba lépésünkkel sajnos az a rang, hogy hajóskapitány megszűnt. Helyette a magyar nyelvben hivatalosan a hajóvezető  kifejezést használjuk, ami nem tévesztendő össze a kormányossal. Többműszakos üzemmód esetén, ha több azonos rangú hajóvezető váltja egymást vezetés közben, akkor egy közülük a hajó parancsnoka” – szögezte le Buday. Buday szerint elképzelhetetlen, hogy a hajók vezetői nem tudtak szót érteni. „Egyelőre nincs angol nyelvű kommunikáció a Dunán. A német és a francia nyelv a hivatalos. A hajóvezetőknek németből vizsgát is kell tenni” – hangsúlyozta.

Uszály vagy hajó?

Ebben az esetben az uszály elnevezést és a hajóvonták találkozása szókapcsolat használatát is félrevezetőnek tartja. „Az uszály egy önerőből haladásra képtelen úszómű. Rendszerint vontatókötelekkel vontatja vagy mellévett alakzatban továbbítja a vontatóhajó. Hajóvontáról akkor beszélünk, ha egy vagy több géphajó vontat egy vagy több uszályt, úszó munkagépet, úszóművet, úszó anyagok kötelékét. Ezt vontatott köteléknek is nevezzük. Ma már ez a fajta vízi szállítás nagyon-nagyon ritka, a tolóhajók elterjedésével és a tolt kötelékek bevezetésével ez a szállítási mód jóformán megszűnt. Ma csak kivételes szállításoknál alkalmazzuk” – magyarázta.

Nem ismerték a terepet?

Azt az érvelést, hogy a kapitány nem ismerte a terepet, nem tartja helytállónak. „Ahhoz, hogy a hajóvezető önállóan vezethessen kereskedelmi vagy személyhajót, vonalismeretből kell vizsgát tennie. Amennyiben ilyennel nem rendelkezik, a működtetőnek lotzot, tehát olyan kalauz-hajóvezetőt kell mellé alkalmaznia, aki rendelkezik a szükséges vonalismerettel, és kalauzolni tudja őt a problémás szakaszokon“ – hangsúlyozta. Így az, hogy mi történt, január 17-én csak a hivatalos vizsgálat lezárása után fog kiderülni. Ennek alapja az AIS transzponder adatainak elemzése, amiből nemcsak a hajó nevét, lajstromszámát, legközelebbi úti célját és sebességét lehet megállapítani, hanem azt is, hogy ha áll, horgonyon van-e, működésben van-e a motorja, és ami ebben az esetben lényeges: a legközelebbi hajókhoz mért távolságát.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk

Az Európai Parlament támogatja az óraátállítás eltörlését

Sokat költenek a jelöltek

Bašternákot áthelyezték a máriatölgyesi börtönbe

Hihetetlen indok miatt maradt el a NASA első női űrsétája

Frissítve

Pellegrini egyelőre kizárta az előrehozott választások lehetőségét

Már kapható a legújabb Vasárnap, benne VasárnapEsküvő + 18 oldalon!

Legfrissebb galériák
Olvasta már?