Amikor megkezdték a bősi vízerőmű építését, a „hatalmasok” temérdek ígérettel próbálták csillapítani a kedélyeket, nyugtatni a tüntetőket. Huszonnégy órás állandó orvosi ügyeletről, ingyenes buszközlekedésről, a komp zavartalan üzemeltetéséről, helikopteres betegszállításról, de mindenekelőtt olcsó áramról beszéltek.
Más körülmények közt a gyertyafény hangulatos
Egy nagyobb, illetve további komp üzemeltetésével kívánja megkönnyíteni a gazdasági miniszter a község lakóinak, valamint a hétvégi házak tulajdonosainak folyamatos szállításátTASR-felvételBármennyire hihetetlennek tűntek is a fogadkozások, a legborúlátóbbak sem gondolták, hogy az illetékesek egyrészt bele sem fognak az ígéretek megvalósításába, másrészt a próbálkozások is kudarcba fulladnak. – Helikopter talán egyszer szállt le a faluban, s csak rövid ideig volt állandó orvosunk. Halála után új orvos jött, olyan, aki – bár az egészségügyi központban lakott – munkaideje lejárta után nem segített a rászorulókon. Jelenleg Vajkán hetente kétszer rendel az orvos, ha délután vagy éjjel lesz rosszul valaki, imádkoznia kell, hogy a gyorsmentő időben érkezzen – sorolták a falubeliek. Elpanaszolták: újabban legnagyobb gondjuk a gyakori áramkiesés.
– Sajnos, a község két transzformátora nem bírja a terhelést – magyarázta az áramkiesés okait Varga József, Vajka polgármestere. – Az áramszünet december 26-án zavarta meg az ünnepi hangulatot. Noha az áramszolgáltatás csak egy órán át szünetelt, nagy riadalmat okozott. Hiszen félbeszakadt a főzés, leállt a fűtés. A villanyszerelők szerencsére rövid időn belül megjavították a transzformátort.
December 30-án déltől estig nem volt villany. Normális körülmények között a gyertyavilágítás hangulatos lehet, a falubeliek mégis idegesek voltak. Gondban voltak a községi nyugdíjasotthon alkalmazottai és lakói, ők is, állandóan az órát nézték, hiszen vészesen közeledett a vacsorakészítés ideje. Amiatt is aggódtak, hogy leállt a fűtés.
Míg Bodak már 1999-ben új transzformátort kapott, Vajkán az eredeti tervek szerint csak 2004-ben épült volna. A polgármester kilincselésének köszönhetően már ez év első felében elkészül. Varga József ugyanis azzal érvelt, hogy több mint száz „telepes” szinte egész évben a községben él, bár állandó lakhelye másutt van. A felújított házakban villannyal fűtenek, rendszeresen főznek, és a hálózat nem bírja el a megnövekedett fogyasztást.
– A 432 vajkai lakos közül 143 nyugdíjas, ők nem engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy villannyal fűtsenek. Az ígért olcsó áram reményében évekkel ezelőtt ugyan megcsináltatták a villanyfűtést, ám a házakba visszaállították a kályhákat. Igaz, a szén is drága, de még mindig olcsóbb, mint az áram – sorolta a polgármester.
Szomorú valóság, hogy a nyugdíjból nem futja a villanyfűtésre, ami havonta közel háromezer koronás kiadást jelent. A helyzet Bodakon is hasonló. Ágh Magdolna polgármester is úgy véli, a villanyfűtés megfizethetetlen akkor is, ha a tél enyhébb. Van, aki havi 2400 koronás előleget fizet, az elszámolásnál pedig további 4–5 ezret.
– Községünkben a 120–130 idős nyugdíjas közül csak hárman engedhetik meg maguknak a villannyfűtést. Sokan fával, szénnel fűtenek, a nyári konyhában élnek. Hiába van a házakban villanykazán, nem használhatják. A lakások zömében a szénfűtés sem állítható vissza, hiszen a legyengült öregek nem bírják cipelni a szenet, a salakot. Fával fűtsenek? Ez sem megoldás, a tüzelőt fel kell aprítani, ráadásul a fa nem ad elég meleget. Az idei kemény tél miatt biztosan megugranak a fűtési költségek. Ezért állítjuk: egyedüli megoldás az olcsóbb áram lenne.
A három község lakossága az évek óta húzódó kérdés megoldása érdekében petícióval fordult az illetékesekhez. Elsősorban azt kérték a gazdasági minisztertől, hogy az olcsó áram szóbeli ígéretét teljesítse.
– Úgy láttuk – mesélte Varga József –, hogy a miniszter úr érdeklődéssel hallgatta beszámolónkat. Ám megjegyezte: mivel nincs írásos nyoma az egykori ígéreteknek, aligha számíthatunk olcsóbb áramszolgáltatásra. Bár nem részletezte, másfajta kompenzációkat helyezett kilátásba. Közöltük, végre rendezni kellene a földadó kieséséből származó kárunkat is. Az erőmű miatt 560 hektárnyi szántóföld elveszett, ami évi 420 ezer koronás bevételkiesést okoz Vajkának. Tíz év alatt ez már szép összeg. Sajnos, az építkezés miatt 52 hektárunk maradt, így a földadó évente alig 40 ezer korona. A gazdasági miniszternek azt is elmondtuk, hogy a községi kisbusz többletkiadásai Doborgaz és Vajka költségvetését terhelik. Ha például télen jégzajlás miatt nem jár a komp, a szállítás költségei megugranak. Negyedévenként 40 ezer koronával.
A napokban a gazdasági minisztérium levélben válaszolt a lakossági petícióra. A minisztérium illetékese tudatta a polgármesterekkel, mivel az áram árának szabályozása a pénzügyminisztérium hatáskörébe tartozik, forduljanak a tárcavezetőhöz. Leszögezte azt is, nem várható, hogy eleget tesz a kérésnek. A gazdasági minisztérium viszont olyan tárgyalások kezdeményezését helyezte kilátásba, amelyek elősegíthetnék a vállalkozások fellendítését a térségben. – Ennek megvalósítását nem nagyon tudjuk elképzelni, hiszen amíg nem javul meg a közlekedés, egy beruházó sem jön ide. Ezért áll üresen a valamikori dohányszárító is – hangsúlyozta a vajkai polgármester. Megjegyezte: némi reményt jelenthet, hogy a minisztérium foglalkozni kíván a közlekedés orvoslásával. A gazdasági miniszter a közlekedési tárca vezetőjének közreműködésével egy nagyobb, illetve további komp üzemeltetésével kívánja megkönnyíteni a község lakóinak, valamint a hétvégi házak tulajdonosainak folyamatos szállítását.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.