Magyar gyerekekre vadászó szlovák iskola

A plakátok magyartalanul megfogalmazott szövege szerint azért kellene a szülőnek a szlovák iskolát választania, „hogy gyermeke ne szégyelljen beszélni állam nyelvünkön”, „hogy ne féltsék őt elengedni járásunk határain túl” és „hogy minőséges alapokat szerezzen gyermeke a további tanulmányaihoz”. Mindezzel azt sugallva, mintha a magyar alapiskolát végzettek nem tudnának érvényesülni az életben. Novák Ferenc, a Kováts József Alapiskola igazgatója felháborítónak és sajnálatosnak tartja a plakát tartalmát. „Azt gondoltam, lerágott csont ez az érvelés, de úgy tűnik, tévedtem – mondta. – Eddig nem volt jellemző a községünkben, hogy ilyen szégyenletes módon próbáljon meg egyik intézmény a másik ellen kampányolni.” Az igazgató szerint az állhat a háttérben, hogy az új oktatási törvény 2015-től megszabja a minimális osztálylétszámokat, és ez veszélybe sodorhatja a helyi szlovák iskola létét. „Sajnos egyre kevesebb gyerek születik a faluban – mutatott rá. – Az első osztályba íratottak száma általában kétharmad–egyharmad arányban oszlik meg a magyar és szlovák iskola között. Mi csupán a bátorkeszi szülőkre támaszkodhatunk, míg a szlovák iskolába Madarról és Búcsról is járnak gyerekek.” Szerettük volna megkérdezni az eset kapcsán Tímea Szegiovát, a szlovák iskola igazgatóját is. Először elfoglaltságára hivatkozva arra kért, hívjuk később, másodszori megkeresésünkkor viszont már azt mondta, nem nyilatkozik. Csupán annyit fűzött hozzá, hogy semmi rosszat nem akart. Értesülésünk szerint egyébként az igazgatónő magyar származású, de szlovák iskolába járt. Czinke Zsolt, a magyar alapiskola iskolatanácsának elnöke, helyi református lelkipásztor bántónak, méltatlannak és megalázónak tartja a történteket. „A szlovák iskola vezetése iskolaköteles kislányunknak névre szóló, szlovák nyelven írt levelet mellékelt a kétnyelvű szórólaphoz – árulta el lapunknak. – Nem értem, mi alapján feltételezi bárki, hogy két magyar szülő, akik ráadásul a magyar iskola pedagógusai, két gyerekük magyar iskolába jár, a harmadik pedig magyar óvodába, szlovák iskolába íratná a gyerekét. A szlovák iskolába minden további nélkül felvennék, pedig nem beszél szlovákul. Komoly traumának tennénk ki ezzel a gyereket, mert nem értené, mit mond a tanító. Meggyőződésünk, hogy az anyanyelven megszerzett tudás semmivel sem pótolható.” A községben sokakat felháborított a szlovák iskola plakátján megjelent szöveg, amely a közösségi oldalakon is heves vitát gerjesztett. Többen – akik általában azt is beleszőtték bejegyzésükbe, hogy szlovák iskolába jártak – nem értették magyar polgártársaik felháborodását. Szerintük még örülniük is kellene annak, hogy a szlovák iskola magyarul szólítja meg a szülőket. Azokat az érveket viszont, amelyek az anyanyelven tanulás fontosságára és szerepére hívták fel a figyelmet, már nem voltak hajlandók elfogadni.