Lerakták a Martosi Rendezvényliget és Népfőiskola alapkövét

A rendezvényliget és népfőiskola annak a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program által támogatott pályázatnak köszönhetően épülhet meg, amit Martos, a magyarországi Neszmély és a Via Nova ICS közösen nyert el. A Közös örökség – Őrizzük meg hagyományainkat elnevezésű, közel 1,8 millió összértékű pályázat részeként decemberben már átadták a Martosi Közösségi Ház tetőterét, ahol az Esterházy Akadémia is helyet kapott. „Egy új és egyedi kulturális, sport- és szabadidőközpont épül, színpadokkal, kalandparkkal, műfüves pályával, jurtatáborral, tánccsűrrel, öltözőkkel, vizesblokkokkal, vízi tanösvénnyel” – adott rövid ismertetőt a beruházásról Keszeg István polgármester. Ezek közül az idei MartFesztre a nagyszínpad és a kalandpark már elkészül. A terveket Siklósi József Ybl-díjas építész készítette.

Gubík László, a Via Nova ICS elnöke, az Esterházy Akadémia igazgatója úgy fogalmazott:

a létesítmény kívülről a Makovecz-iskola jegyeit viseli magán, bévülről pedig Esterházy János szellemiségét hordozza.

Különlegességét komplexitása adja, egyszerre épít az alföldi táj jellegzetes elemeire, a martosi halászati és néprajzi hagyományokra, Komárom környéke történelmi örökségére és a felvidéki fiatalok közösségépítő tevékenységére. Emellett családok szórakozó-és pihenőhelyévé, valamint a fiatal tehetségek szellemi központjává kíván válni. Gubík László felhívta a figyelmet arra is, hogy pályázatot hirdetnek a létesítmény közkeletű nevére, a győztest az idei Martosi Szabadegyetemen hirdetik ki.

Az ünnepélyes alapkőletételen részt vett Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Lakitelek Alapítvány és Népfőiskola alapítója, valamint Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártja elnöke. Menyhárt hangsúlyozta, hogy Martoson minden magyar szerte a Kárpát-medencéből kulturális otthonra lel, és az itteni építkezést az előremutató magyar egység tettének tartja. Lezsák Sándor tanulságos beszédében azt fejtegette, miért is nem vált be Herder német filozófus 1791-es jóslata, miszerint a szlávok, németek és románok közé ékelt magyaroknak évszázadok múltán talán nyelvüket is alig lehet majd felfedezni. Csokonait, Kazinczyt, Petőfit, Széchenyit, Katonát és munkásságukat sorakoztatta fel példaként, miért is nem teljesült a jóslat. Lezsák Sándor az alapkőbe tett időkapszulába Mindszenty József bíboros imái mellett egy gyerekjátékot, egy mindig talpra álló pörgettyűt helyezett el, jelképezve, hogy mi, magyarok minden nehézség,c csapás után fel tudnak állni.

Az időkapszulába bekerült a Himnusz szövege, a Martosi Rendezvényliget és Népfőiskola tervrajza, látványterve, kép Esterházy János krakkói boldoggá avatási peréről és némi aprópénz is.