Különböző módokon teremtenének munkahelyeket a gútai polgármesterjelöltek

A személyes motivációik mellett kíváncsiak voltunk a munkahelyteremtésre, a közösségi élet fellendítésére és az energiahatékonyságra vonatkozó elképzeléseikre. A válaszokat a polgármesterjelöltek vezetékneve szerinti ábécésorrendben közöljük

Motivációk

„Amióta csak lélegzem, a városom, környezetem, földijeim igényeivel foglalkozom. Ezért is vállaltam mindig közérdekű feladatokat, hogy ezekkel elsőkézből tudjak foglalkozni, s ilyen módon tudjak hangot adni minden megoldandó feladatnak. A helyi közéletben hosszú évek óta tevékenykedem, megéltem jót, rosszat, és hatalmas tapasztalatra tettem szert. Úgy érzem, megérett az idő, és készen állok arra, hogy polgármesterként vezessem városunkat. Terveimet egy kiváló, szakemberekből álló csapattal szeretném megvalósítani“ – válaszolta lapunknak Halász Béla.

Horváth Árpád emlékeztetett, négy polgármesteri ciklus után ötödik alkalommal vállalja a megmérettetést: „Az eltelt 16 év megfelelő tapasztalatot adott, és biztosította az önkormányzati rendszer alapos megismerését. Ez a feladat hatalmas felelősség, de egyben egy olyan kihívás, ami az embernek óriási erőt ad az újabb és újabb kihívások, feladatok teljesítéséhez. Az elhatározásomhoz hatalmas erőt adott, hogy egy jól működő hivatal épült ki az elmúlt másfél évtizedben, valamint az is, hogy éreztem a képviselő-testület nagy részének bizalmát. A sokrétű és néha bonyolult feladatokhoz, valamint kihívásokhoz – amilyen például a járványhelyzet, az energiaválság és a bizonytalan állami intézkedések – a polgármester egyedül kevés, ezért a megválasztásom esetén ugyanúgy, mint az elmúlt négy ciklus alatt, egy összetartó képviselő-testületet próbálok majd összekovácsolni. Csak a közös akarat visz előre egy települést.“

Kárpáty Ernő úgy fogalmazott, gyerekkora óta Gútáért dolgozik: „Először válogatott sportolóként jártam Európát és vittem városunk hírét, ezt követően a Gútai Judo Klub vezetőségi tagjaként, majd elnökeként dolgoztam a közösségünkért. Immár nyolc éve képviselőként igyekszem szolgálni városunk lakosait. Ki merem jelenteni, hogy nekem lételemem a közösségi tenni akarás. Az elmúlt négy évben velem együtt hét képviselővel sikerült szorosan együttműködnünk. Kollégáim felkérésének és biztatásának köszönhetően némi gondolkodás után vállaltam ezt a megtisztelő feladatot. További szakemberekkel kiegészülve összesen 12-en alkotunk egy csapatot, kemény munkával és megfelelő alázattal városunkban nagyon sok mindent előre tudnánk mozdítani. Széleskörű összefogás sorakozott fel mögöttem.“

Munkahelyek

A Komáromi járáson belül Gúta egyszerre számít a második legnagyobb városnak, miközben kissé félreeső is a földrajzi elhelyezkedése. Ilyen téren különösen fontos téma a város számára a munkahelyteremtés kérdése. Halász Béla szerint ezek létrejöttéhez befektetői bizalomra van szükség: „Ehhez az kell, hogy a befektető lássa, a városvezetés tudja, mit szeretne, és világos elképzeléssel rendelkezik. Mi pontosan tudjuk, hogy mit szeretnénk, hiszen az elmúlt időszakban aprólékosan feltérképeztük a helyi problémákat és igényeket, így tudjuk, mi a megoldás. Meggyőződésem, hogy Dögös és a városi turizmus fejlesztése a város kitörési pontjává válhat. Gúta ezen területét úgy építjük ki, hogy a város egyik húzóágazatává váljon. Munkahelyeket teremtünk a térségben, turistákat hozunk a városba, növeljük az életminőséget, kihasználjuk végre a lehetőségeinket. A Kis-Dunán és a Vágon vízi sportok és az aktív pihenés lehetőségeinek kialakításával felfuttatjuk a víziturizmust. A Dögöst tanösvények kialakításával töltjük meg élettel. Ahol szolgáltatások, megfelelő propagáció és tudatos marketing van, ott a turisták is megjelennek. Célom, hogy Gúta és környéke ne csak fél vagy egy napra, hanem egy hétvégére, három-négy napra is elegendő programot tudjon kínálni az ideérkezőknek. Uniós pályázati pénzekből a Dögös-tó körül tanösvény, szolgáltatások, móló, pihenő és sportolási lehetőségek jönnének létre, ami végre méltó szintre emelné ezt a Natura 2000-es besorolású területet. A működő idegenforgalom eleve munkahelyeket teremt.“

„Gúta természeti adottságainak megfelelően egy igazi mezőváros, hatalmas potenciál rejlik a mezőgazdaságban. Ha az itt megtermelt javakat – gabonát, gyümölcsöt, zöldséget – helyben tudnák feldolgozni, akkor néhány százan nemcsak szezonálisan végezhetnének munkát, de a téli hónapokban is munkalehetőséget adna ez a feldolgozóipar. Fontosnak tartom a fiatalok szakmai képzését, hiszen kimondhatjuk, óriási a hiány a szakemberekben, mint amilyenek a festők, bádogosok, hegesztők, géplakatosok, ácsok, asztalosok és így tovább. Itt még mindig nagy az építőipar, valamint a gépipar felvevőképessége Gútán is. Tehát a fiatalok képzésének a város számára elsőrendűnek kell lennie. A Komáromi járásban sok lehetőség van ezen szakmák elsajátítására. Programokkal, nyílt napokkal kell ösztönöznünk a fiataljainkat az említett hiányszakmák kitanulására. Ez magának a városnak a munkaerőpiacát is nagyban javítaná, előrelendítené“ – fejtette ki Horváth Árpád.

Kárpáty Ernő hangsúlyozta, Gútán jelenleg munkaerőhiány van: „Célunknak kell lennie, hogy jobb minőségű munkahelyek teremtődjenek, amelyeket munkáltatók támogatásával lehetne elérni. Mindenképp szükség volna egy vállalkozói bizottság létrehozására, amely a város segítségével pályázati tanácsadást, cégfejlesztési tanácsadást nyújtana a vállalkozóknak.“

Közösségi élet

A koronavírus által okozott járvány után és az energiválság kezdetén különösen fogas kérdés lehet az, hogy milyen módon fejlesztik az önkormányzatok a közösségi életet – gondoljunk csak akár a sportra, akár a kultúrára. Vajon mi a teendő Gútán?

„Új sportcsarnokra van szükség, a jelenlegi tornaterem ugyanis a város leggazdaságtalanabb épülete. Egy hőelnyelő monstrum rossz nyílászárókkal, melynek fenntartása a mai energiaárak mellett rendkívül drága. A mozgás, tehát a sport és a kultúra fontosságát már az előző válaszomban kifejtett Dögös fejlesztése is részben érinti. Emellett odafigyelünk a kultúra és az oktatás színvonalának biztosítására, ami azért is vállalható ígéret, mivel mindkét terület helyi hatáskörbe tartozik, azaz a városvezetésen számonkérhető. Polgármesterként nem félek ettől a vállalástól“ – részletezte Halász Béla.

Horváth Árpád úgy látja, már a nyár elejétől érezhető, hogy az emberek újra, egyre bátrabban járnak közösségbe, rendezvényekre: „Érezhető még némi visszafogottság, óvatosság, de szerintem a kikapcsolódás, a sportolás és a szórakozás utáni vágy egyre erősebb az emberekben itt, Gútán is. Nagyon fontos, hogy a sportszervezetek, polgári társulások, kultúrcsoportok egyre aktívabbak. Nagyon sok rendezvényen egészítik ki egymást ezek a szervezetek és a város. Fontos az önkormányzat részéről a támogatási rendszerek egyszerűsítése, a pályázatok érthetősége. Nagyon lényeges, hogy a város ne csak anyagilag támogassa ezeket a rendezvényeket, de szervezésben és erkölcsileg is kiálljon a polgári rendezvények mellett. Gútán szerencsére nincs hiány az ilyen eseményekből. Fontos, hogy újra beinduljanak a testvérvárosi kapcsolatokból adódó kitűnő rendezvények, valamint lényeges, hogy a társadalmi vagy a városi eseményekre egyre több vendéget tudjunk városunkba csalogatni.“

Kárpáty Ernő emlékeztetett, a Hajómalom Fesztivál főszervezősége mellett az elmúlt hat évben a DGSprint fő koordinátoraként is tevékenykedett, ezen felül pedig a helloSzinház elnevezésű projekt menedzsere. „A helloGúta polgári társulás – melynek az alelnöke vagyok – volt az, amely az elmúlt nehéz időkben is kemény munkával tudott minőségi programokat biztosítani a város és a régió lakosságának. Fontos, hogy az önkormányzat által megszüntetett kultúrbizottságot újra létrehozzuk, s hogy hosszútávú célok mentén szervezzük a kultúrpolitikánkat, a támogatási rendszereket pedig ehhez igazítsuk. A városnak jobban oda kell figyelni a természeti adottságainak kihasználására. Két folyó mentén terül el városunk, ennek ellenére nincs evezős klub Gútán, ill. a lakosoknak nincs lehetőségük csónakázni.“

Energiahatékonyság

„Az elkövetkező időszakot a takarékoskodás jellemzi majd, ugyanakkor a spórolásnak észszerűnek kell lennie. Találkozóra van szükség a városi szervezetek vezetőivel, hogy áttekintsük a magas energiaárak problémáját. Szorgalmazom, hogy beszéljük át, mire kell felkészülni. Energetikai átvilágítást, auditot kell végezni az összes középületen, hogy ez alapján tudjunk pályázni az energiafogyasztás hatékonyságának növelése érdekében“ – adta elő Halász Béla, aki szerint további lehetőséget jelent a zöld energia felhasználása, vagyis a napelemek, hőszivattyúk telepítése, valamint a különféle szigetelések, ablakcserék és a közvilágítás optimalizálása, „nem feledkezve meg arról sem, hogy átszervezzük a Kolbyt kft-t“.

„Az elmúlt néhány évben szerencsére nagyon sok olyan sikeres pályázata volt Gúta városának, melyek pontosan a városi intézmények energiafogyasztásának csökkentésére irányultak. A jövő évben fő feladat lesz a városi művelődési központ teljes felújítása, hiszen itt eddig nem voltunk sikeresek a pályázatokon. A közvilágításunk fogyasztását időkapcsolók beépítésével tudjuk még tovább javítani, amit egyébként már most LED égős rendszer alkot. A városban 40 reflektor működik, itt az égők cseréjével és néhány kiiktatással tudunk spórolni. Az összes iskolai intézményben meg kell kezdeni a világítótestek cseréjét LED rendszerekre. Elsősorban az iskoláinknál látom a legnagyobb lehetőséget arra, hogy már akár 2023-ban megépülhessenek az első napelemes panelek, mivel ezek rendelkeznek a legnagyobb tetőfelületekkel, és a saját rendszerbe való eljuttatás itt lehetne a legegyszerűbb. A jövő év legfontosabb feladata pedig a városi hőszolgáltató vállalat új hőkoncepciójának kidolgozása lesz, ill. annak elfogadása az önkormányzat részéről. Ez lesz városunk alfája és omegája, hogy mind a városi intézmények, mind a lakossági hőszolgáltatás is a lehető legelfogadhatóbb módon és áron működjön“ – fejtette ki Horváth Árpád.

Kárpáty Ernő szerint legfontosabb céljuk, hogy az energiaköltségek növekedése okozta válságban biztonságban tudják a gútaiakat: „A középületeink egy része már hőszigetelt, amely viszont nem, arra azonnal projektet dolgozunk ki. Napelemek telepítésével és a városi hőgazdálkodás reformjával tudnánk növelni a takarékosságot. Fontos volna a magas rezsiköltségű épületeinkre energetikai auditot rendelni, hogy tudjuk, hol vannak azok a területek, ahol bizonyos fejlesztések után spórolni tudunk. A napkollektorok középületekre való telepítése 21. századi elvárás. Mindenképp ebbe az irányba mozdulnánk el.“