Kulcsszerepben a helyi kezdeményezés

Magyarországi szakember ad elő Szímőn az új típusú mezőgazdasági szövetkezetek működéséről. Felkészületlenül képtelenek leszünk kihasználni az uniós támogatási programokat.A szerző felvételeLiptovský Hrádok. Nagy lépést tettünk előre és egyre nagyobb az INPARD megvalósulásának esélye - tájékoztatta a Vidék Parlamentjének elnökségét Brüsszelből megérkezve Jela Tvrdoňová, a nyitrai Vidékfejlesztési Ügynökség (ARVI) igazgatója. Ő a földművelésügyi tárca küldöttségének tagjaként vett részt a társult országok minisztereinek közös találkozóján. Már ez a tény is újdonság, mivel az Európai Bizottság eddig a kétoldalú tárgyalásokra helyezte a hangsúlyt. Bár a fő hangsúly a közvetlen dotációkkal kapcsolatos EU javaslat megvitatásán volt, fontos szerepet kapott az INPARD-program is.

Ennek megértéséhez ismerni kell az EU-s tagállamokban évek óta folyó LEADER-programot. Az uniós programok nagy része ún. horizontális program, amely keretében az érdeklődők valamilyen, tőlük távol álló bizottsághoz adják be a pályázataikat. A rendszer hátránya, hogy amennyiben egy közösség kidolgoz valamilyen fejlesztési programot, általában annak csak egy-egy részletét sikerül pályázati úton megvalósítani. Ennek jellemző példája a SAPARD-program. A LEADER-program ezzel szemben fordított logikával dolgozik. Az elmaradott vidéki területeken (a társult országok teljes egészében ilyenek) kialakuló helyi fejlesztési csoportok partneri együttműködéssel kidolgozzák saját elképzeléseiket, majd pedig a program biztosítja a megvalósításhoz szükséges támogatást. Nyugat-Európa hátrányos térségeiben az elmúlt néhány évben 1400 ilyen helyi fejlesztési csoport kapott támogatást a központi költségvetésből, nem beszélve arról az újabb több ezerről, amelyeket a nemzeti költségvetések támogattak. Tavaly ősszel az Európa Parlament mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottsága javasolta, hogy INPAD néven egy hasonló program induljon a társult országokban is. Ez az uniós kormányként működő Európai Bizottságban nagy ellenállásra talált. Ennek oka főként a pénzügyi fedezet kérdése volt. Az unió 2006-ig szóló pénzügyi tervében nincs ilyen tétel, a SAPARD-program pénzéből pedig senki sem szerette volna lecsípni a kért összeget. A javaslat végül az Európa Parlamentben a tavalyi költségvetési szavazáskor megbukott, igaz, a siker mindössze három szavazaton múlott. Ennek ellenére az említett parlamenti bizottság továbbra is napirenden tartja az ügyet és ezt a társult országok minisztereinek február 18-i brüsszeli találkozója is megerősítette (Szlovákia és Csehország csak államtitkári szinten képviseltette magát). Jela Tvrdoňová szerint azzal ők sem értettek egyet, hogy a szükséges összeget a SAPARD-programból vegyék el. Egy másik lehetséges megoldás, hogy INPARD fedezetét az az összeg képezze, amelyet a SAPARD-programból 2003-ig nem sikerül elkölteni. Az EU döntés értelmében ugyanis a SAPARD-programnak éves költségvetése van és 2003-végén elveszik az előző évekből fennmaradt összeg. Ebben azonban egyelőre nem sikerült egységes álláspontra jutni. A vitát az is befolyásolta, hogy sokak szerint 2004 után már a társult országok egy része uniós tag lesz, így számukra már ez a vita nem igazán érdekes. Ebben azonban tévedhetnek, mivel a téma szakértői szerint a társult országok nagy része a LEADER-program befogadására sem képes. Ezért az INPARD épp az erre való felkészülést szolgálná. ĺgy nálunk is egyre többen követelik, hogy a jövő évi költségvetésben már erre is különítsék el a megfelelő összeget. Már csak azért is, mert itt szintén érvényes, hogy amennyiben felkészületlenek leszünk, a többi országnak több jut belőle. (tuba)