Közönyösek az atomerőmű iránt

A lakásokat azok kapták, akik az építkezésen dolgoztakTASR-felvételHabár akkoriban építési tilalmat rendeltek el, épp a leendő erőmű miatt, és részletes tanulmány is készült, a tervből mégsem lett valóság, amiben a rendszerváltás a „ludas”. A községben ugyan a változással az építési tilalom is megszűnt, ám az elvándorlás már megkezdődött, a fiatalok Kassán kerestek munkát, és a település etnikai összetétele is változáson ment át. Jelenleg a 2800 lakos nyolcvan százaléka roma származású, és a községben a munkanélküliség aránya csaknem hetven százalék.

A község a szociálisan rászorultak megsegítésére több mint húszmillió koronás beruházással épített alacsony komfortfokozatú lakásokat harminc roma család számára. A tavaly áprilisban megkezdett építkezés már kolaudáció előtt áll, a családok márciusban beköltözhetnek. A lakások iránt eleinte nagy érdeklődés mutatkozott, ám a későbbiek folyamán már nem mindenki tartotta be az építkezésben való részvétel szabályait. A lakásokat ugyanis azok kapták, akik az építkezésen dolgoztak. A község a jövőben harminc lakás felépítését tervezi, mivel a roma lakosság egy része még mindig putrikban él.

Egy építendő erőmű a nagyfokú munkanélküliségből adódó riasztó állapotokat megváltoztathatná, és az infrastruktúra is javulna. Ezért a község önkormányzata nem ellenzi az atomerőmű tervét, ám a minisztériumtól hivatalos álláspontot szeretne, mivel területrendezési tervei épp most vannak készülőben.

Néhány környezetvédelemmel foglalkozó szakember szerint a kecerpeklényi atomerőmű terve nem életképes, mivel a hűtés technológiai folyamata sok vizet igényel. Nem tartják kizártnak azt a lehetőséget sem, hogy a Poprád folyó vizét át kell irányítani a Hernádba és Tarcába, ami még a Balti-tengerre és a Fekete-tengerre is hatással lenne.

Jelenleg azonban a gazdasági minisztérium a kecerpeklényi atomerőműről csak mint lehetőségről beszél, és a megoldások között a mohi atomerőmű (Mochovce) 5 blokkjának felépítése, valamint Jászló (Jaslovské Bohunice) is szerepel.