Közel 25 millióból gazdálkodhat idén Komárom

Magasabb bevétel, több feladat

Keszegh Béla (független, 4KN Függetlenek Komáromért Csoport) polgármester az anyag felvezetésében kifejtette, hogy a jövedéki adókból ugyan közel 760 ezer euróval több fut be a városkasszába, mint tavaly, ám ennek nagy részét az előírások alapján célirányosan kell felhasználni; 40 százalékát az iskolaügyre, 6 százalékát szociális célú kiadásokra. Emellett az állam 10 százalékos béremelést irányozott elő a közszférában, bevezette az 50 főnél több alkalmazottat foglalkoztatók munkáltatóknál a turisztikai utalványokat – ami mintegy 50 ezer euró többletkiadást jelent a városnak –, az önkormányzatok hatáskörébe utalta a járdák tisztítását a lakóövezetekben is, az iskolaköteles óvodásoknak és az alapiskolásoknak járó ingyen ebéd bevezetése miatt pedig bővíteni kell a konyhák kapacitását. „Ha teljesíteni szerettük volna a városi hivatal egyes főosztályvezetőitől beérkező kéréseket, akkor további 4 millió euróval magasabbnak kellene lennie a büdzsének” – mondta a polgármester. A helyi adók és járulékok nem emelkedtek idén.

Iskolakonyha- és tornaterem-felújítás

A városban 5 iskolakonyha működik, ezek kapacitását az ingyen ebédre vonatkozó törvény miatt mintegy 1000 fővel, 3500-ra kell növelni. Valószínűleg egy új konyhára is szükség lesz, de a meglévőket mindenképpen korszerűsíteni kell.  Erre a célra 300 ezer eurót szánnak a folyó kiadásokból. További 200 ezer euróból újítják fel az iskolai tornatermeket, összefüggő járdafelújításra 150 ezer eurót szánnak, 50 ezer eurót pedig az iskolai pályázatok társfinanszírozására tartalékolnak. A tavalyinál 22 ezer euróval több, azaz 300 ezer euró jut közvetlen sporttámogatásra (a sportintézmények fenntartásának finanszírozásával együtt egyébként több mint egymillió eurót fordít az város a sportra), a kulturális szervezetek támogatása szánt keretet viszont csak 5 ezer euróval emelték, 80 ezer euróra. Pluszkiadást jelent, hogy a tavalyi 216 ezerrel szemben idén már 300 ezer euróval kell támogatni a városi tömegközlekedést. Az előző években bevezetett gyakorlatot követve ismét 250 ezer eurós ún. képviselő tartalékalapot hoztak létre, tehát mind a 25 képviselő 10-10 ezer euró felhasználásáról dönthet. Bauer Ildikó (MKP) felvetette, hogy ezt a pénzt nem kellene így elaprózni, inkább évente néhány komolyabb beruházásra fordítani, olyanokra, amelyek bevételt generálnak a városnak, vagy csökkentik a kiadásokat.

Nem mindenki kapott pénzt béremelésre

Andruskó Imre (Híd-frakció) a vitában megjegyezte, hogy míg 2014-ben 7,4 millió euró, addig idén már 12,4 millió euró bevétele van a városnak a jövedéki adóból, ám szerinte ez a hatvan százalékos növekedés nem mutatkozik meg arányosan sem a bérek emelkedésében sem a város fejlődésében. Azt is felvetette, hogy van olyan alapiskola, ahol az alkalmazotti létszám nem éri el az 50 főt, tehát az ott dolgozóknak nem jár a turisztikai utalvány, míg az óvodákban – amelyek, bár egyenként kevesebb a dolgozójuk, de nem jogalanyi intézmények és alkalmazottaik száma hozzáadódik a városi hivatal alkalmazottainak számához – megkapják ezt a támogatást. Korpás Péter (független) pedig azt nehezményezte, hogy míg a városi hivatal költségvetésének kiszámításakor figyelembe vették a 10 százalékos béremelést és a turisztikai utalványokkal járó kiadásokat, addig a városi intézmények a tavalyival azonos költségvetésből gazdálkodhatnak. Tehát saját maguknak kell kigazdálkodniuk az ezekre a tételekre szükséges összeget.

Hitelképes a város

Tőkejellegű bevételt mindenekelőtt városi ingatlanok eladásából remélnek, összesen 366 ezer eurót. Tőkejellegű kiadásokra 717 ezer euró szerepelt a költségvetés, a különbséget hitelből és egyéb pénzügyi műveletekből fedezik. A pénzügyi bizottság elnöke, Patrik Ruman (független, 4KN Függetlenek Komáromért Csoport) ezzel összefüggésben megjegyezte, hogy a város eladósodottsági mutatója nagyon kedvező, mindössze 15 százalék, a törvényileg megengedett 60 százalékkal szemben. A tőkejellegű kiadásokról a következő ülésen dönt az önkormányzat.