Körkép a Kassa környéki kisiskolákról

Nincs magyar óvoda

Az asszimiláció hatása az utóbbi fél évszázad alatt ezt a községet, valamint a két szomszéd falut, Kenyhecet és Miglécet érintette a legerőteljesebben. A legutóbbi népszámláláskor az egykori magyar nagyközség, Abaújszina lakosságának már csak alig 10 százaléka vallotta magát magyarnak. Ez a hatás természetesen érződik az anyanyelvi oktatás folyamatosságának biztosításában is. Amint azt Erőss Erzsébet igazgatóhelyettestől megtudtuk, az 1–9. osztályokban jelenleg összesen 36 tanulójuk van. Az 1–4. osztályokat már össze is vonták az alacsony létszám miatt. Ezeket a diákokat egy pedagógus oktatja, míg a felső tagozaton 3 magyar pedagógus tanít. Magyar óvoda most már se Miglécen, se Kenyhecen, se Szinán nincs. A magyar első osztályba az idén 2 tanulót írattak be. A község magyar múltját leginkább a Rozmaring néptáncegyüttes őrzi, melynek országos hírneve van.

Buzita

Tizenegy elsős

A Kanyapta-medence központi községében, Buzitán 150 diákja van a magyar alapiskolának. A környező falvakban az utóbbi évtizedekben Restén, Felsőláncon, Hímben, Perényben és Komarócon szűnt meg az alsó tagozatos magyar iskola. 1–4.-es osztályok már csak Alsóláncon vannak.

A buzitai iskola viszont aránylag erősen tartja magát. Amint azt Pálmai Gábor igazgatótól megtudtuk, az utóbbi két év folyamán mintegy 5 millió korona beruházással korszerűsítették az iskola épületét. Főleg a fűtési rendszer felújítása és a szociális berendezések rendbetétele volt a legidőszerűbb feladat, de sokat fordítottak az internethálózat kiépítésére, a számítástechnikai és angol szaktantermek fejlesztésére. A diákok nagy örömmel vették birtokba a 16 új számítógépet. Buzitán még a konyha és a napközi működtetésére hiányzik 150-200 ezer korona, de az igazgató reméli, hogy ezt is sikerül előteremteniük.

A következő tanévre Buzitán 11 gyereket írattak be a szülők a magyar első osztályba. A szlovák tagozaton négyen kezdik majd el az első osztályt.

Alsólánc

Speciális osztályba járnak

Ebben a községben az utóbbi években a roma lakosság létszáma növekedett meg, a roma gyerekek nagy része pedig a helyi magyar iskolába jár. Hangácsi Mihály polgármester elmondta, hogy a jelenlegi 460 lakos közül 162-en vallják magukat roma nemzetiségűnek. Az alsólánciaknak a helyi óvodával és iskolával meggyűlt a bajuk, de ennek nem a nemzetiségi öszszetétel volt az okozója. 1989-ben modern óvodát és iskolát adtak át a falu központjában, csakhogy már 1992-ben kiderült, bajok vannak az épület statikájával. Mivel az épületet életveszélyesnek minősítették, a jelenlegi polgármester nem merte vállalni a felelősséget, ezért ez év januárjától inkább az egykori Hedry-kastélyban – ahol a községi hivatal is van – helyezték el az iskolát.

Kmecko Gabriella pedagógus egyedül oktat, reggeltől estig tanít, most már csak roma gyerekeket, mert a többiek Buzitára járnak. Az iskolában 17 gyerek tanul, az alsó tagozaton. Közülük 11-en az úgynevezett speciális osztályba járnak. Velük naponta 12.50-től este hatig foglalkozik a tanítónő, míg a többiekkel 8-tól 12.30-ig.

Az első osztályba jövőre 5 roma gyereket írattak be. A két fehér gyerek Buzitán kezdi el az első osztályt.

Torna

Hiányzik az utánpótlás

Az egykori megyeszékhely magyar alapiskolájában 278 gyerek tanul most, akik közül 172-en roma nemzetiségűek. Jövőre 29 elsősük lesz – tudtam meg Pápai Katalin igazgatónőtől, akik közül csak 5 a fehér gyerek. A Torna környéki falvakban Ájban, Udvarnokiban, Szádelőben és Méhészen szűnt meg az iskola. Innen már az elsősök is a tornai magyar iskolába járnak. Horvátiból, Bódvavendégiből és Tornaújfaluból csak a felső tagozatosok járnak Tornára. Ide jártak még Zsarnóról is, de mivel az autóbusz-közlekedést megváltoztatták, most inkább már Szepsibe tudnak eljutni, még ha messzebb van is. Balázs Éva igazgatóhelyettestől megtudtuk, hogy Tornáról igen hiányzik a magyar óvoda, ami az iskola utánpótlását biztosíthatná. A magyar iskola színvonala Tornán különben jó, amit a növendékeik boldogulása bizonyít a legjobban. Az igazgatónő elégedett az iskola számítógépparkjának bővítésével, és abban is bízik, hogy végre már tornatermük is lesz, hiszen az építését elkezdték.

Tornaújfalu

A jó példa

Hogy a lokálpatriotizmusnak milyen nagy ereje van, az ebben a községben megtapasztalható. Itt az óvoda és az iskola a községi hivatal épületében nagyon jó körülmények között működik. Ez a tetszetős külső és a belső tartalom pedig annak tudható be, hogy az iskolát például nemcsak a szülők és az önkormányzat támogatja, hanem a helyi földműves szövetkezet és más szponzorok is. Valójában három kis község alsó tagozatos kisdiákjai, a helyieken kívül a bódvavendégiek és a Horvátiak járnak ide. Kis iskola ez, hiszen jelenleg csak 13 gyerekük van és jövőre is csak 4 elsősük lesz.