Kőorgonák, kőtenger

Somoskőre mindenképpen érdemes ellátogatni.

Somoskő

Aki a Cseres-hegységben jár, ki nem hagyhatja a vidék egyik legnevezetesebb látványosságát, a mintegy ötszáz méter tengerszint feletti magasságban levő bazaltömlést, a fölé emelkedő középkori várat meg a várfalak alól a mélybe lezúduló kőtengert.

Különleges jelenségek

A Cseres-hegység, a Nógrádi Geopark egyik legérdekesebb része igen gazdag vulkanikus geológiai jelenségekben. A kialudt vulkánok nyomán számtalan látványosságra bukkanhatunk. Az egyik legszebb a bazaltorgona, más néven bazaltömlés, amely a középkori várba vezető út mellett található. A Kacsics nemzetség várának északi oldalán bő tíz méter hosszú bazaltoszlopok láthatók, melyek orgonasíp módjára helyezkednek el egymás mellett, szabályos öt- vagy hatszög formát felvéve. Ezek a hajlott, ívelt, oszlopos elválású bazaltképződmények igazi ritkaságok. A Cseres-hegységben levő somoskői várhegy a Kárpát-Pannon térség alkáli bazalt vulkanikus tevékenységének a terméke. Ezen a vidéken a vulkanikus tevékenység ideje a kora pliocénre, tehát az időszámításunk előtti bő 5 millió évvel ezelőttre tehető. A bazaltorgonák oszlopait korábban vékonyka talajtakaró fedte, amelyet részben a várépítkezéskor távolítottak el, részben pedig az erózió miatt kopott le. A jól megmunkálható bazaltból építették fel a várat. Egy szintén figyelemreméltó geológiai jelenség a vár nyugati lejtőjén megtalálható kőtenger, amely az eróziós és a korábbi bányászati tevékenységek eredménye. Ezt a kőtengert ajánlatosabb csak látványosságként megszemlélni, mivel balesetveszélyes ott járkálni, de aki mégis bemerészkedik oda, az kiszámíthatatlanul billegő sziklákkal, megrianó, guruló darabokkal számoljon.

Romantikus stílusban átépített lakótorony

Somoskő várát, amely a bazaltorgonák vulkánjának csúcsára épült, valamikor a tatárjárás után alapították, a Kacsics nemzetség fészke volt. Urai később behódoltak Csák Máté oligarchának, majd Anjou Károly alatt a Szécsényi család birtokába jutottak a vár és annak uradalmai. Mint minden közeli nógrádi és gömöri várat, így Somoskőt is elfoglalták a terjeszkedő oszmán birodalom hadai, 1576 és 1593 közt itt a török félhold volt az úr. Visszafoglalása után még újabb erődítéseket kapott, olasz füles bástyás védőművet és ágyúteraszt is. Végső romlását az 1682-es füleki ostrom okozta, amikor a portyázó hadak Somoskőt is felgyújtották, elpusztították. Részleges feltárása és felújítása az 1980-as években ment végbe, amikor nem éppen stílushűen romantikus stílusban átépítették a lakótornyát és a várudvart is részben átalakították. Kedvelt kirándulóhely, a toronyból Nógrád megye nagy része látható madártávlatból és természetesen a szomszédvárra, Salgó várára is kitűnő kilátás nyílik a bazaltorgonák fölé emelt várból.