Komáromban volt az első Magyar Széppróza Napja csúcspontja

A szakmai előadásokat, kiállításmegnyitót, a Jókai-díj átadását, koszorúzást és kultúrműsort magában foglaló nyitórendezvény vasárnap délután zajlott Komáromban, de az elkövetkező napokban számtalan helyen rendeznek író-olvasó találkozókat és egyéb eseményeket szerte a Kárpát-medencében.

A nagy mesemondó tiszteletére – aki Csender Levente, a MÍSZ elnökségi tagjának szavai szerint „örökre felrajzolta Komáromot az irodalomtörténet térképére” – délután három órakor megszólalt a református templom Jókai-harangja, majd Molnár Imre, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója üdvözölte a Jókai-szobor lábánál összegyűl-teket. Rámutatott, hogy Jókai nélkül nem lennénk azok, akik vagyunk, művei nagyban hozzájárultak történelmi önismeretünk és magyarságtudatunk megőrzéséhez. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere egyéb elfoglaltsága miatt személyesen nem tudott jelen lenni, levelét Molnár Imre olvasta fel. Üzenetében egyebek közt azt hangsúlyozta, hogy Jókai életművében nemcsak a magyar, hanem az egész európai keresztény civilizáció eszménye ölt testet, amely nem korfüggő. Csender Levente pedig arra mutatott rá, hogy napjainkban vita zajlik arról, hogy ki kellene venni az iskolai tananyagból Jókai műveit. Szerinte az, hogy a magyar széppróza napja ismét fókuszba helyezi Jókait, lehetőséget ad arra is, hogy újragondoljuk Jókai műveinek taníthatóságát és a magyartanárok konszenzusra jussanak arról, mely műveken keresztül lehetne közelebb vinni a fiatalokhoz az írót. A Kultúrpalota dísztermében Szajbély Mihály, a Szegedi Tudományegyetem tanára, Gál Sándor író és Szörényi László irodalomtörténész szólt a hallgatósághoz.

A délután folyamán az érdeklődők máskor nem látható Jókai-ereklyéket is megtekinthettek a Duna Menti Múzeumban. Köztük eredeti kéziratokat, valamint egy 1939-ből származó koszorúszalagot, amin a „Szülővárosod felszabadulásának ünnepére Bellád” szöveg olvasható. Az ereklye a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület gyűjteményének értékes darabja. „Azt sajnos nem tudjuk, hogy Nagy Bella, Jókai özvegye személyesen helyezte-e el a szobornál a koszorút, vagy küldte valakivel” – mondta Keszegh Margit, az egyesület elnöke. A hónap végéig látható Porpáczy Zoltán Napi Jókai című grafikai kiállítása.

Az ünnepség során adták át a Jókai-díjat a Jókai Egyesület és a Falvak Kultúrájáért Alapítvány által 2007 óta minden évben meghirdetett irodalmi pályázat nyertesének. Az idei nyertes a martfűi Rőszerné Fodor Ágnes középiskolai magyartanár lett. A téma az Arany-emlékévhez kötődve Arany János időskori költészete volt, a beérkezett 9 pályamű közül az értékelő bizottság négyet kizárt a nem megfelelő témaválasztás miatt. A kiírók sajnálattal állapították meg, a pályázók között ezúttal nem volt egyetlen felvidéki sem. A díjátadót követően Keszegh Margit meghirdette a következő pályázat témáját Komárom irodalmi vonatkozásai a 18. és 19. században címmel.