Kik kaptak életműdíjat a Csemadoktól?

Takács András néptánckutató, Újváry László tanár és Ág Tibor népdalkutató személyesen vette át a díjat Hrubík Béla országos elnöktől és Mézes Rudolf OT-tagtól, a Galántai Területi Választmány titkárától. Gál Sándor író helyett, aki betegség miatt maradt távol, fia, Gál Zsolt, a balesete miatt kórházban fekvő Őszi Irma egykori Csemadok-titkár helyett pedig „utóda”, a Csemadok Érsekújvári Területi Választmányának elnöke, Dániel Erzsébet vette át a díjat.

„Más az asszimiláció és más az integráció. A kultúra összekötő út a kisebbség és a többség között. A kisebbség kultúráját a többségnek is tanítani kellene, Európa erről szól” – mondta ünnepi beszédében Bauer Győző akadémikus, a Csemadok egykori elnöke. Egyebek között a Halotti beszédet és az első bibliafordításokat hozta fel példaként a magyar kultúra és a magyar nyelv gyökereiről szólva.

Takács András munkásságát egykori néptáncos pályatársa, Bors Éva méltatta. A díjazott 1951-től volt a Csemadok szakelőadója, 1954-ben ott volt a nagy sikerű, sajnos tiszavirág életű Népes népi együttes megalapításánál, majd az Ifjú Szívekben tevékenykedett koreográfusként, és igazgatóként kétszer is. Több könyve jelent meg Mátyusföldi, Csallóközi, Gömöri táncokról, valamint filmeket is készített.

Gál Sándor munkásságát újságíró kollégája, az egykori Hét hetilap utolsó főszerkesztője, Lacza Tihamér mutatta be. A búcsi születésű író-költő több lapnál is tevékenykedett újságíróként, a Hét munkatársaként került Kassára, ahol a Thália Színház alapításánál is jelen volt, továbbá a Fábry Napok születése is az ő nevéhez fűződik. Előbb a szenci, majd a kassai Csemadok-szervezetben vállalt hatalmas szerepet. 1964-től több mint 40 könyve, próza- és verseskötete jelent meg.

Ősziné Györös Irma méltatására Sidó Zoltán egykori Csemadok-elnököt kérték fel. Ám a volt elnök betegsége miatt a díjazottat csak levélben köszöntötte, melyet az ünnepségen felolvastak. Ebben egyebek között azt írta, hogy az első női érsekújvári járási titkár magyarságszeretetével és önfeláldozó munkájával mutatott követendő példát.

A lévai Újváry Lászlót Juhász Dósa János mutatta be. Színész és színházigazgató szeretett volna lenni, ehelyett a szocialista normalizáció éveiben még az iskolaigazgatói és tanári állásától is megfosztották, 16 esztendeig gépkocsivezetőként és benzinkutasként volt kénytelen keresni a kenyerét. Színészi-színházi álmait a lévai Bárka Színpadban valósította meg.

Ág Tibort egykori diákja, Balogh Csaba, a Galántai Kodály Zoltán Alapiskola gyermekkarának karnagya méltatta. A népzenekutató 1953-ban egyetemi oktatói állását hagyta ott, hogy a Népes művészeti vezetője legyen. 1956-ban került Galántára, ahol az akkor alakuló Kodály Zoltán Daloskör első vezetője lett. 1951 óta folytatott népdalgyűjtést, Takács Andrással közösen néptánc- és népdalgyűjtő körutakra járt, Csallóköztől Bodrogközig rengeteg anyagot gyűjtött. 1989 óta a Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság tiszteletbeli elnöke, számos nemzeti és állami kitüntetés, köztük a Pro Probitate, a Nyitott Európáért Díj, a Posonium Díj, a Pribina Kereszt bronz fokozata és más kitüntetések birtokosa.

Természetesen nemcsak beszédek hangzottak el az ünnepségen, hanem gazdag kultúrműsort is láthatott a közönség. Bevezetőként Jakubecz László előadásában hallgathattuk meg Kölcsey Ferenc Himnuszát, melynek „születésnapján” ünnepeljük a Magyar Kultúra Napját. A Himnusz hangzott fel a rendezvény befejezéseként is, Erkel zenéjével, a Galántai Kodály Zoltán Daloskör előadásában. A műsorban Zsapka Attillától hallhattunk megzenésített verseket, köztük Gál Sándor költeményeit, továbbá gyönyörködhettünk a Nemeskosúti Berkenye Néptáncegyüttes, a Diószegi Dió Héj Citerazenekar, a Galántai Kodály Zoltán Daloskör, valamint a Galántai Kodály Zoltán Alapiskola Gyermekkara előadásában.

A Magyar Kultúra Napját ezentúl minden évben országos ünnepséggel és Csemadok Életmű Díj átadásával ünnepli a szövetség. (Gaál László)