Kiérhet-e mindenhová tíz perc alatt a rohamkocsi?

„Tíz perc alatt kiérni a beteghez, hát, ez bizony erős...” –mondta lapunknak Veis András zselizi kórházigazgató, aki a helyi gyorsmentősök főnöke és az intenzív osztály vezetője is egyben.

Zselizen egyetlen egy speciális jármű áll rendelkezésre, és van még egy tartalékban, de ahhoz nincs szolgálat. „Tapasztalatból tudjuk, hogy a még hozzánk tartozó, messzebb fekvő településeket – mint például Kálna vagy Óvár – nyáron és a legnagyobb sietséggel is 15-20 perc alatt érjük el. A kórház hatósugara 25-30 kilométer. Volt már olyan helyzet, hogy ennek a hatókörnek éppen az egyik szélén láttunk el egy pácienst, amikor befutott a hívása kör túlsó feléről. Ilyenkor vagy beszólok az elsősegély-készültségre és ők rohannak ki, vagy mi indulunk tovább, miután már az épp helyszínen lévő beteget elláttuk. Zelizen egy orvos, 1 mentős, 1 sofőr teljesít szolgálatot. Ha elindulás előtt egyszerre fut be két komoly hívás, akkor a rohamkocsi minden esetben a súlyosabb esethez indul. Veis doktor szerint a svéd példát is követni kéne, ott ugyanis az ilyen esetekre a lakosság is fel van készítve, a házak bejáratában például defibrillátor és oxigénpalack is van, miként minden nagyobb áruháznál, intézménynél, ahol több ember megfordul, a polgárok tehát, amíg a mentő megjön, a kritikus percekben egymáson is tudnak segíteni. Nálunk ilyesmit fel se lehetne szerelni a bejáratokhoz, mert ellopnák ezeket a készülékeket.

Vavreczky József, Nagyölved polgármestere szerint 15-20 perc a tartható. „Ennyi idő alatt ki tudnak érni Zselizről, mert ezt az édesanyám esetében tapasztaltam, de Érsekújvárból például már nem, Párkányból pedig körülbelül 20 perc alatt, ha végig szirénázva rohannak. Még jó, hogy van a zselízi gyorsmentés, nélkülük ugyanis rendkívül kicsi lenne az esélyünk, bár tudok olyan helyi, nagyölvedi vállalkozóról is, aki két mentőkocsit: egy újat és egy régit is tart szükség esetére-tette” – hozzá Vavreczky József.

Párkányban is csak egy rohamkocsi van szolgálatban, s bizony Szalkára, Ipolyviskre csak fogcsikorgatva, száguldva lehetne 10 perc alatt kimenni – tudtuk meg Iveta Vojčiniakovától, a gyorsmentőszolgálat főnővérétől. Nem beszélve az időjárási körülményekről. Szolgálati idő után még orvos sincs szolgálatban. Akcióban 1 orvos, 1 nővér és 1 sofőr van. Van egy pótmentőkocsijuk is, de ahhoz szintén nincs tartalékos szolgálat.

Érsekújvár

Az érsekújvári kórház és rendelőintézet mellett működő gyorsmentő szolgálat baleset, betegség esetében jelenleg négy mentőautóval látja el az érsekújvári régióhoz tartozó mintegy húsz település lakóit. Marian Karvaj, a kórház igazgatója lapunknak elmondta, az egészségügyi tárca gyorsmentőszolgálatot érintő reformja keretében kaptak pénzt egy ötödik mentőautó beszerzéséhez is. „Régiónkban nincsenek komolyabb problémák, mentőautóink közül egy rendszerint szolgálatban van, egy másik a betegeket szállítja kivizsgálásokra, a leggyakrabban Pozsonyba. Természetesen függ a körülményektől is, milyen gyorsan tudunk kiszállni egy-egy helyszínre. Az érsekújvári régiónál azonban sokkal komolyabb gondokkal küzd a nagysurányi” – jegyezte meg Karvaj. Szükség esetén, kérésre ezért a járásbeli, nagysurányi kórház és rendelőintézet segítségére sietnek. Hiszen Nagysurányból Fajkürtre vagy Koltára tíz percen belül kijutni bizony nem igazán lehetséges, mivel 25-30 kilométeres távolságokról van szó.

Komárom

A közel 110 ezres lélekszámú, 1100 négyzetkilométer területű Komáromi járásban 20-25 percig tart, míg a rohammentők eljutnak a komáromi állomástól legtávolabb fekvő községekbe – tudtuk meg Bozsaky Csabától. Ezen települések közé tartozik például Karva, Lakszakállas, Szilas vagy Bajcs. Ez utóbbi mindössze öt kilométerre fekszik a szomszédos járási székhelytől, Érsekújvártól, hívás esetén mégis a komáromi mentőknek kell kijárniuk. Bozsaky reméli, az új körzetek kialakítása során átjárhatóbbakká válnak a járáshatárok, ami gyorsabb beavatkozást tenne lehetővé. A tervezett két új állomás közül az egyiket véleménye szerint Ógyallán vagy Marcelházán, a másikat a járás nyugati részében kellene kialakítani, mégpedig úgy, hogy ez utóbbi akár Nagymegyert is lefedné. A Komáromi járásban jelenleg mindössze egy rohammentő-állomás, a komáromi működik, mégpedig 4 kocsival (amelyből egy huzamosabb ideje működésképtelen, egy pedig lassan felnőttkorba lép), két stabil orvossal, 8 mentőtiszttel, 10 sofőrrel, valamint 11 szolgálatos orvossal. „Két csapat teljesít folyamatosan szolgálatot, az egyik orvossal, míg a másik orvos nélküli, úgynevezett egészségügyi gyorssegélyt nyújtó csapat – mondta Bozsaky Csaba. – Mindenképpen a betegek érdekét szolgálná, ha újabb állomások jönnének létre a járásban, ám ehhez az anyagi feltételek mellett a személyzetet is ki kell alakítani. Az itt dolgozók ugyanis szakosító képzésben is részesültek, vagy jelenleg folytatnak ilyen tanulmányokat.”

Dunaszerdahely

A gyorsmentőszolgálat reformja, melyet az egészségügyi minisztérium tervez, hat új mentőállomás kialakítását tűzte ki célul az ország déli járásaiban. A Dunaszerdahelyi járásban két mentőállomás működik, egy Dunaszerdahelyen, egy pedig Somorján; utóbbi a pozsonyi mentőszolgálathoz tartozik.

A dunaszerdahelyi állomás a járás kétharmadát fedi le, mintegy 83 ezer ember tartozik hozzá, míg a somorjaihoz 28 ezer. Duna-szerdahelyen négy tökéletesen felszerelt, gyors orvosi ellátást biztosító rohamkocsi van, melyeket az életmentéshez és az életben tartáshoz szükséges eszközökkel láttak el, és másodlagos szállításra is szolgának (ha stabilizálás után szakkórházba kell szállítani az illetőt). A somorjai, egy mentőautóval rendelkező állomás a járás 80 százalékában a segélyhívást követő tíz percen belül a helyszínen tud lenni – tudtuk meg Tána Bulíkovától, a somorjai mentőállomás főorvosától.

Problémás területnek „Kis-Csallóköz” (Doborgaz, Bodak, Vajka) és Csilizköz egyes falvai (Csilizradvány, Medve, Kulcsod) számítanak: az időjárási és útviszonyoktól függően akár 20 percbe is telhet, amíg a segítség megérkezik. De nem ez az egyetlen probléma a járásban. Vannak falvak, amelyek a dunaszerdahelyi állomáshoz közelebb vannak (például Lég), mégis Somorjához tartoznak. Ilyen esetben kettős probléma áll fenn: egyrészt nem mindig érkezhet a előírások által megszabott időben a mentősosztag, másrészt kórházi ellátás szükségessége esetén a beteget nem mindig a lakóhelyéhez tartozó kórházba szállítják, ami úgyszintén törvénybe ütköző, mert a beteget a bejelentett lakhelye szerinti kórházban kell ápolni – tudtuk meg Horváth Zoltántól, a dunaszerdahelyi kórház igazgatójától. Tana Bulíková véleménye viszont az, hogy minden beteget Dunaszerdahelyre szállítanak, csak kivételes és indokolt helyzetben, az esetek elenyésző százalékában viszik Pozsonyba a pácienseket.

„Bevallom, kaotikus a helyzet. Éppen ezért örülünk, hogy készül az új törvénytervezet – állítja Horváth Zoltán. – Persze, azt mindenképpen szeretnénk, ha a mi igazgatásunk alá tartozna az új állomás, mert a gyorsmentőszolgálat az egyik legjobban finanszírozott egészségügyi ágazat. Kiemelt helyen áll, és elsőbbséget élvez mind az állami támogatásoknál, mind pedig az egészségbiztosítóknál.”

A Dunaszerdahelyi járásban megfontolandó még egy mentőállomás létrehozása a problémás területek érdekében, például Nagy-megyer vagy Bős környékén, hogy mindenhová tíz percen belül érkezhessen a mentő. „Az embereknek türelmesebbnek kellene lenniük. Ha kérdezzük a telefonon keresztül, mi a baj, az nem azt jelenti, hogy közben már nem készülődik a mentősosztag – kezdi mondanivalóját Renáta Kratoch-vilová, a dunaszerdahelyi állomás főorvosa. – Egyrészt a tünetek leírásából tanácsot tudunk adni az elsősegélynyújtásra, amit addig, amíg az autó a helyszínre ér, el lehet végezni.

Egy másik fontos tényező a kérdéseknél, hogy kiderítsük, nem szórakozásból telefonál-e valaki. Vannak állandó zaklatóink, akik rendszeresen, nap mint nap visszélnek a segélyvonallal, meg nem történt esetekhez hívnak ki, vagy egyszerűen csak trágárságokat beszélnek.”

A törvénytervezet alapján az országban csaknem megkétszereződne a mentőosztagok száma. A Dunaszerdahelyi járásban sürgősségi orvosellátásra szakosodott orvosok egyelőre elegendő számban vannak. A lakosság túlnyomó részénél viszont hiányoznak az alapvető elsőse-gélynyújtási ismeretek. A tapasztalat azt mutatja, mindhárom tényező elengedhetetlen ahhoz, hogy életeket menthessenek. (buch, száz, vkm, józan)