Kiépítést sürgetnek: a saját szennyvizünkbe fulladunk?

Ahhoz képest, hogy Szlovákia 2004-ben, az uniós csatlakozás évében vállalta, hogy a 2000 lakos feletti településeken 2020-ra a lakosság száz százaléka rendelkezik majd ivóvízhálózattal és szennyvízhálózattal, a kétezer főtől kisebb településeken pedig a lakosok 100 százalékának lesz vezetékes ivóvize, a lakosság felének szennyvízhálózata pedig víztisztító állomásokra lesz kapcsolva, mindez egyáltalán nem teljesült. Ezért az állammal szemben uniós kötelezettségszegési eljárás folyik, amiért komoly büntetés várható. Viszont megyei és járási lebontásban sem rózsás a helyzet. Nyitra megyében például csatornázás és ivóvíz szempontjából a Vágsellyei járás áll a legjobban, itt a lakosok 85 százalékának biztosított a vezetékes ivóvíz és a víztisztító állomásra kötött szennyvízelvezetés, a legrosszabb helyzet viszont a Komáromi járásban van, mert ott ez az arány csak 38,7 százalék, ebből pedig csak maga Komárom városa húsz százalékot tesz ki, tehát a vidéki ellátottság csak 18,7 százalékos. Az Érsekújvári járás sem áll jól, itt az ellátottság 47, 3 százalékos, de a járás déli része, beleértve Párkányt és a környező 22 falut szó szerint borzasztó helyzetben van, mert Párkányt leszámítva a környező falvaknak nincs csatornahálózata.

Szennyvíz és betegségek

Ugyanakkor a megyében a daganatos betegségek és halálozási arányuk is itt a legmagasabb, ebben a térségben. 2014-ben átadták ugyan a kibővített és korszerűsített párkányi víztisztító állomást, de ez máig is csak félgőzzel üzemel és csak a város szolgálja ki, Nánán és Garamkövesden csak félig épült ki a csatornázás, a további húsz faluban máig nem. A térséget magába foglaló Déli Régió Társulás épp ezért december 16-án szakmai konferenciát, ma, december 20-án pedig sajtótájékoztatót tartott az ügyben. „A térség polgármesterinek egyöntetű véleménye, hogy a következő uniós fejlesztési időszakban a legfontosabb az lesz, hogy itt, a Duna mentén is kiépüljön a korszerű csatornarendszer és a vezetékes ivóvízhálózat. Annál is inkább, mert ezek hiánya egyenesen középkori állapotokat mutat, rosszabb a helyzet, mint Kelet-Szlovákiában, nem beszélve a környezetszennyezési kockázatokról” – mondta el a mai sajtótájékoztatón Farkas Iván megyei képviselő, Muzsla polgármestere.

Farkas Iván, Michal Kaliňák és Eugen Szabó az elnökségi asztalnál

Aránytalanság és diszkrimináció

A gond megoldása azért is égető és sürgető, mert a hálózatok kiépítése rendkívül költséges, nagyon sok településnek, főképp a kis falvaknak még a tervdokumentáció kidolgozására sincs saját pénze, nemhogy saját víztisztítót építsenek. Pedig a párkányi régióban szükség lenne még egy nagy teljesítményű víztisztító állomásra, főképp a távolabb eső falvakban. 2027 után viszont uniós alapokból már nem lehet majd ilyen célra pénzt szerezni. A Párkány melleti kis falu, Garampáld polgármestere, Góra Mónika elmondta, hogy náluk sem csatornázás, sem pedig vezetékes ivóvíz nincs, ez az egyik fő ok, amiért a falu nem tud semmilyen komolyabb fejlesztést indítani, a fiatalok pedig a komfort hiánya miatt inkább elköltöznek a községből. Saját forrásból ezt esélyük sincs megoldani, ugyanis az éves költségvetésük 90 ezer euró, ebből még a terveket sem tudnák finanszírozni. Szőcs Ferenc, Köbölkút polgármestere arról tájékoztatott, hogy a csatornázás hiánya miatt községükben rendkívül sokba kerül a szennyvíz kiszivattyúzása és elszállítása – ez háztartásonként és köbméterenként 8 euróba kerül. Miközben egy köbölkúti lakos köbméterenként 1 euró 29 centért jut vezetékes ivóvízhez. Farkas Iván ehhez annyit tett hozzá, amíg például egy pozsonyi lakos az ivóvíz köbméteréért 1 euró húsz centet fizet és a szennyvízelvezetésért is ugyanannyit, addig egy Párkánytól 25 kilométerre lévő település lakosa hatszor ennyit – közben a jövedelme lehet, hogy a felét sem éri el egy fővárosi lakos jövedelmének.

Nyertek, de csak saját célra tudnak építeni

Szőgyénben még rosszabb a helyzet, ott háztartásonként és köbméterenként 10 euróba kerül a szennyvíz kiszivattyúzása és víztisztítóba szállítása. Méri Szabolcs, Szőgyén polgármestere lapunknak úgy nyilatkozott, a falu ugyan nyert egy pályázatot saját víztisztítóra, 200 ezer euró értékben, de ez az állomás csak a falut fogja tudni kiszolgálni, a környező településeket nem. A szőgyéni víztisztítónak jövő év augusztusáig kéne megépülnie – addig a falu szennyvizét a párkányi víztisztító állomásra hordják, nagyon drágán. A Déli Régió helyetét súlyosbítja, hogy a szomszédban, az Ipoly mentén további 20 községnek nincs ivóvízhálózata.

Szőcs Ferenc, Góra Mónika és Méri Szabolcs polgármesterek

Körvonalazódó megoldás

A szakmai konferencián az állam részéről elhangzott, hogy 2027-ig a csatornahálózatra országosan 270 millió euró áll majd rendelkezésre az uniós fejlesztési alapból – ez az összeg a kétezer lakos feletti településekre vonatkozik, a kétezer lakostól kisebb településekre pedig 110 millió eurót szánnak. Ugyanakkor az ivóvízhálózatra csak 15 millió eurót terveznek országosan. Ráadásul változik a fejlesztési pénzek elosztása is. Eddig alanyi jogon bármelyik település pályázhatott ilyen fejlesztési pénzekre, most, az új szabályok szerint már megyei fejlesztési tanácsok alakulnak és bármely község ivóvíz- és csatornahálózat-bővítésének a megyei fejlesztési tervbe kell bekerülnie, hogy esélye legyen ilyen célra uniós pénzhez jutni. Farkas Iván, Muzsla polgármestere és Eugen Szabó, Párkány polgármestere mindketten tagjai a Nyitra megyei fejlesztési tanácsnak. Az Új Szónak úgy nyilatkoztak, mindent el fognak követni, hogy a Déli Régióban jusson pénz a hálózatbővítésre, fejlesztésre. Ezért tárgyal a Déli Régió Nyitra megyével, az illetékes minisztériummal és a Nyugat-szlovákiai Csatornázási Művekkel is. „Úgy is fogalmazhatom, hogy frontális támadást kell indítanunk, hogy mindez az ún. Partnerségi Tanácson bekerüljön Nyitra megye stratégiai fejlesztési tervébe. De erre vonatkozóan azt is várjuk, hogy a csatornázás terveinek kidolgozására is lehet majd pályázni. Azt ígérték, erre már jövő év elején meglesznek a támogatási kiírások. De más, környezetvédelmi pályázatok, beruházások esetében is erre szeretnénk felhívni a figyelm et“ – mondta lapunknak Eugen Szabó, párkányi polgármester. Farkas Iván, Muzsla polgármestere és megyei képviselő ehhez annyit tett hozzá, a Déli Régió már másfél éve szorgalmazta a kormánynál, hogy a Szlovákia rendelkezésére álló uniós felújítási alap, azaz 6,3 milliárd euró felét országosan a csatorna- és ivóvízhálózat kiépítésére fordítsák, de ez nem történt meg.

„Ráadásul a megyék fejlesztésekre szánt összegeit is jócskán megkurtították. Például eredetileg arról volt szó, hogy minden megye 200 millióval gazdálkodhat majd a fejlesztési pénzekből a 2027-ig terjedő időszakban. Ez le lett csökkentve Nyitra megye esetében kilencven millióra. Ha belegondolunk, hogy ennek 65 százalékát jelentené az az összeg, hogy a csatornázás és az ivóvízhálózat Párkány környékén teljesen rendben legyen, akkor kijelenthetjük, csak a legjobb és legfelkészültebb projekteknek lesz esélye a megyei fejlesztési tervbe kerülni. Viszont jó lenne észben tartani, hogy kormányszinten hiába lesz a digitalizáció fejlesztése folytán egy korszerű, 21. századi fővárosunk, ha a vidék a saját szennyvizébe fullad majd bele, a teljesítetlen ígéretek és az aránytalanságok miatt, plusz az állam fizetheti a zsíros büntetéseket, továbbra is. Ez egy régi adóssága az államnak és erre a települések is ráfizetnek. “ – konstatálta Muzsla polgármestere.