„Ki siketeket hallóvá, a némát szólóvá tette”

Jólész. Cházár András jogászról vall az idézet, s azon a márványtáblán olvasható, amelyet Jólész község helyezett el szülöttének emlékházára 1995-ben, születésének 250. évfordulója alkalmából.

Cházár András volt az, aki 1802-ben kezdeményezte és a Siketnémák Váczi Országos Királyi Intézetének alapját megvetette. Magyarországon ez volt az első ilyen intézmény. Ma is működik az eredeti épületben, amelyet annak idején a katolikus egyháztól kapott az alapító.

A Cházár András Országos Siketnéma Otthon a Nefelejcs utcában található, az épület mellett a kertben ott van az alapító mellszobra, az intézet épületében lévő volt kápolnában pedig az emlékszobája. Szülőfalujában, Jólészen a 90-es évek közepén egy helybéli vállalkozó felújíttatta a nagy szülött házát, ahol emlékszobát rendeztek be. 1902-ben „a magyarországi siketnéma-oktatás kezdetének századik évfordulóján a váci intézet és a tanult siketnémák hálás kegyelete egy márványlappal kívánta megörökíteni” Cházár András emlékét, s egyebek között a fenti szöveget vésték bele. Az emléktáblán az is olvasható, hogy „nagyobb és jobb barátja volt az embereknek, mint az emberek ő neki”. Igaznak tűnik a felirat, ha belepillantunk életrajzába.

Cházár András régi, Gömör megyei nemesi család sarja volt, aki vagyonát és családját az 1758. október 16-án, Jólészen pusztító tűzvészben elvesztette. Később ezt kihasználva az Andrássyak pert indítottak ellene, melyben nemesi származását kétségbe vonták, és birtokait elvitatták. Cházár Andrásnak sok erőfeszítésébe került ennek a pernek a megnyerése. 1773 novemberétől Rozsnyón ügyvédként dolgozott, és Abaúj, Hont, Torna és Gömör megye táblabírája volt. Amikor II. József az ügyvédeket kötelezte a német nyelv használatára, az ügyvédségről lemondott. Felesége, fia és két unokája elvesztése mások nyomorára irányította a figyelmét. 1799-ben a süketnémák bécsi intézetében látottak alapján egy hasonló magyarországi intézmény felállítására indított gyűjtést, melyet 1000 forinttal és rozsnyói házának felajánlásával ő maga alapozott meg. Összesen 50 000 forintot sikerült összegyűjtenie. Munkásságának eredményeként Magda Pál evangélikus lelkész támogatásával, a skóciai Edinburgh példája és a bécsi példa nyomán alapította meg az akkor vármegyei táblabíró az első süketiskolát Vácott, 1802-ben. Ez lett az első magyarországi ilyen intézet.

Szülőfalujában, Jólészen a mai napig él a legenda, hogy Cházár András, az emberszerető jogász honosította meg a burgonyát, itteni nevén a grulyát. Ennek tiszteletére a község már hagyományosan rendez Jólészi Grulya Napokat.

Kívánsága szerint Jólészen, a Nyírjes fái alatt temették el, sírjának pontos helye azonban ismeretlen. A legenda szerint a temetés napján rettenetes szélvihar tört ki, amit az emberek Cházár András heves természetével hoztak kapcsolatba.