Keletre tolódó tengely?

A dokumentum reakció arra a magyar közszolgálati médiában is elhangzott hírre, miszerint az Európai Parlament illetékes bizottsága kedden nagy többséggel elfogadta, hogy az észak–déli európai közlekedési folyosó Magyarországon át jusson el egészen az Adriáig, de az uniós testület nem a Pozsony–Mosonmagyaróvár–Nagykanizsa–Zágráb/Ljubljana tengely ügyét tárgyalta és támogatta, hanem a Zsolna–Budapest–Eszék– Szarajevó–Ploce útvonalét. A közlemény leszögezi, hogy a Baltikum–Adria tengely egy rövid szakasz kivételével része a helsinki korridorok hálózatának: csupán a Nyugat-Dunántúlon átvezető Mosonmagyaróvár–Nagykanizsa útvonal hiányzik a rendszerből. „Ez a hiányzó elem – a Nyugat-Dunántúl számára is fontos észa–déli közlekedési tengely részeként – északon Pozsony, délen Ljubljana és Zágráb felé irányul. Győr-Moson-Sopron Megye Közgyűlése 2000-ben kezdeményezte, hogy ez a szakasz kerüljön be a számozott helsinki korridorok hálózatába... Nagy örömünkre kizárólag támogató észrevételekkel találkoztunk. Az ötlettel azonosult a magyar közlekedési tárca is” – állapítja meg a nyilatkozat.

Firtl hangsúlyozza, hogy a Zsolna–Budapest–Eszék–Szarajevó–Ploce útvonal Budapesttől délre eső szakasza jelenleg is számozott helsinki korridor (V/C), forgalomszámlálási adatsora azonban messze alatta van a Nyugat-Dunántúlon átvezető észak–déli útvonal regisztrált járműforgalmi adatainak. „Fontos tudni, hogy a TINA/TEN hálózatba történő felvétel elmaradása óriási problémát jelent, ugyanis ez esetben az útvonal fejlesztésének EU támogatásáért a Kohéziós Alaphoz nem lehet fordulni. Fontos lenne tudni, hogy áll a Pozsony–Mosonmagyaróvár–Nagykanizsa útvonal TINA/TEN hálózatba történő felvételének ügye?” – firtatja a megyei alelnök által jegyzett közlemény, s utal arra, hogy a kérdést az illetékes magyarországi fórumokon is felteszi.