Jól kezelik Szlovákiában az etnikai feszültségeket?

Vavrek István pedagógus, Tornalja

A 90-es években, amikor romák és nem romák együtt dolgoztak, nem volt ennyire kiéleződve a helyzet, nem foglalkoztak egymással ennyit az emberek. Most, amikor a kormány egyik legfontosabb feladata az lenne, hogy nagyon gyorsan konkrét megoldásokkal jöjjön elő a romákat illetően, csak szociális lakásokat építenek a romáknak a települések legeldugottabb részeire vagy azokon kívül, amivel hozzájárulnak, hogy „gettók” alakuljanak ki. Ahhoz, hogy a feszültség kicsit enyhüljön, jó programokat kell megvalósítani, nem papíron működő, sok százmillió eurót érő fiktív projekteket. Viszont azt senki nem követi figyelemmel, hogy az összegek eljutnak-e a valódi címzettekhez. Az önkormányzati politikusoknak nem csak négyévente kellene az emberekkel foglalkozniuk, hogy újra hatalomra kerülhessenek.

Tóth Marián polgármester, Tardoskedd

Nincsenek rossz tapasztalataim. Inkább arra tudnék jó példát mondani, hogy az állami szervek, az önkormányzat és a lakosság nyitott a közös párbeszédre. A tardoskeddi roma lakosokkal a vezetőiken keresztül kommunikálunk, a kapcsolatunk jónak mondható. Sokkal több szomszédi torzsalkodásra van példa, mint nemzetiségi vagy etnikai konfliktusra. Az állami rendőrséggel eddig nem kellett megoldanunk ilyen jellegű konfliktusokat. A mindennapos összetűzések, véleménycserék oldásában elsődleges szerep jut a községi rendőröknek. Múlt héten felvettük a kapcsolatot az állami rendőrséggel, és olyan elképzelésünk van, hogy a közeljövőben találkozót szervezünk a falu vezetésével és az itteni roma közösség vezetőivel. Rendkívül pozitív dolognak tartom, hogy minden megszólított fél nyitott a kommunikációra.

Eszes Attila, Dunaszerdahely

Sajnos, manapság az állam sem ura teljesen a helyzetnek, nem kezeli felnőttként a polgárait. Pedig ha jól elvagyunk egymással, teljesen mindegy, hogy ki a cigány, zsidó, és így tovább. A történet másik vetülete, amikor a liberális értelmiség abba a hibába esik, hogy mondjuk, egy fővárosi kávéház asztala mellől értekezik a roma helyzetről. Egy idős ember, akit évek óta kifosztanak a szomszédai, teljesen másképp látja a helyzetet – s itt kellene megtalálni az összhangot. (szasz, szaz, la)