Ipolyfödémesen megszűnik a magyar alma mater

Molnár László polgármester elmondta, a hétdiákos intézménynek idén már nem volt elsőse, három negyedikes elballag. Bár egy, a 2006/2007-es évre beiratkozó gyermek lenne is kilátásban, a diákok létszámához képest túlméretezett épületet gazdaságtalan fönntartani, kisebb, jó állagú épület pedig nem áll rendelkezésre, tehát a község kénytelen volt a megszüntetés mellett dönteni.

A megszűnés felé vezető első lépésként értékelhető a garamszentgyörgyi teljes szervezettségű alapiskola beiratkozási eredménye is, hiszen a remélt három számba jöhető gyerek szülei a lévai alapiskolát választották. Megismétlődik a két évvel ezelőtti helyzet: egyetlen osztályismétlő elsős lesz. A garamszentgyörgyi tanulók hetven százaléka roma. Az alsó tagozat már egyébként is összevont osztályként működik, hiszen jelenleg első osztályba négyen járnak, ám a második, harmadik és negyedik évfolyamot csak egy-egy-egy diák látogatja, és a jövőre nézve sincsenek jobb kilátások. A kilenc ballagó mellett több „túlkoros” tanuló is végez idén, így jócskán megcsappan a tanulói összlétszám. Kancsol Éva igazgató szerint külső anyagi segítség nélkül semmiképpen nem maradhat meg az oktatási intézmény, s ha esetleg megszűnik, az a szlovák iskolát is nehéz helyzetbe hozza, mert a hatalmas épületet egyedül nem lesz képes fenntartani.

Hasonlóan riasztóan alakult a beiratkozás Nagysallón is, hiszen mindössze négy elsős lesz: ketten nagysallóiak, ketten pedig bajkaiak. Az iskolának idén tizenhat végzőse lesz, tehát nagy a csökkenés. Tóth Margit igazgatónőt az keseríti el, hogy nincsen, akit meggyőzzön, mert ténylegesen ennyi a gyermek. „Az kihívás, ha ingadozik a szülő, vagy vegyes házasságból született a gyermek, akkor lehet akciókat szervezni, meggyőzni a szülőket, de most nincsen kit. A nyolcvan tanulónk egyharmadának édesapja vagy édesanyja szlovák nemzetiségű. Idén már nincsen magyar osztálya az óvodának, a volt tanítványaink jó része elköltözött vagy gyermektelen. Málasról mindig sok tanuló jött, most alig egy-kettő van az egész alsó tagozaton. Barsendréddel ugyanez a helyzet. Barsváradról és Tőréről a közlekedés miatt nem járnak hozzánk a diákok” – foglalta össze a helyzetet az igazgatónő. Véleménye szerint jövőre elkerülhetetlenek az osztályösszevonások az alsó tagozaton, s a kevesebb tanuló szeptembertől körülbelül százezer korona kiesést jelent. „Mindig voltak hullámvölgyek, de lehetett reménykedni, hogy a következő évek jobbak lesznek. Ez most nincs így. El kell gondolkodnunk azon, a tanárok több iskolában is tanítsanak, hogy elő tudjuk teremteni a fizetéseket” – mondta Tóth Margit.

Garamsallón pillanatnyilag 22 gyermek jár iskolába, öt leendő elsőst írattak be, és három negyedikes ballag, tehát jövőre 25 tanuló látogatná az intézményt. Mivel 24 fő fölött két osztályt kell indítani, s ez azt jelentené, hogy egy újabb pedagógusra lenne szükség, s ezt az önkormányzat nem engedheti meg magának. Az a bizarr helyzet alakult ki, hogy jól is jönne, ha valaki halasztást kapna a leendő elsősök közül. Dulai Ferenc igazgató szerint az iskolának van jövője, hiszen a helyi roma közösség tartja el, s ezek a családok anyagi okokból sem engedhetnének meg maguknak távolabbi iskolát.

Alsószemeréd, Sáró és Szalatnya alapiskoláit is nagyrészt a roma közösségek „tartják el”; ezekben az iskolákban általában nehezen áttekinthető a létszám alakulása, de mivel több az úgynevezett integrált gyerek, a fejkvótarendszerben több pénz jut. A pedagógusok szerint ezek az iskolák nincsenek veszélyben. Kissimonyi Beatrix, a szalatnyai iskola igazgatónője figyelmeztetett: ha megszűnik egy kisiskola, a tanulók töredéke menne csak másik magyar iskolába, inkább helyben maradnának, és a szlovák nyelvű oktatást választanák, ezért meg kell változtatni a gondolkodásmódot, és mindent meg kell tenni az intézményekért. Érsekkétyen 2003–2004-ben volt hullámvölgy, ebből kecmereg ki lassan az iskola. Növekszik a gyerekek száma, a következő beiratkozásra már tizenegy elsős ígérkezik, ugyanakkor probléma a fiatalok elvándorlása. Ipolyvisken most van hullámvölgy, de a remények szerint két-három éven belül visszaáll az évi hat-hét gyermekes átlag. Ipolyság közelsége eddig inkább negatívan hatott, de lassan megindult a viszszaköltözés, kisgyermekes családok térnek vissza a szülői házba. A megoldást a jelenlegi helyzetben sokak szerint a négyosztályos iskolák ötosztályossá bővítése jelenthetné. Lekéren is a nagyobb település, Zselíz közelsége jelenti a „gondot”, hiszen öt kilométerre van egy teljes szervezettségű magyar alapiskola. Ha a szülők a városban dolgoznak, vagy a szakkörök, a zeneiskola miatt a tanuló amúgy is a városba kénytelen utazni, esetleg az idősebb testvér már odajár felső tagozatra, akkor törvényszerű a gyermek Zselízre íratása. Medveď Júlia igazgatónő szerint rossz évek várnak az iskolára, hiszen a kilátások szerint két éven keresztül nem lesz beíratható elsőse a falunak. Ha azt az időszakot kiböjtöli az iskola, van remény a fennmaradásra. Nem elég, hogy nem lesz két évig elsős – először ketten, majd öten ballagnak el. Az igazgatónő egyenest így fogalmazott: „A jóindulatra vagyunk utalva”.

Paláston évente öt gyerek születik, és két iskola osztozik rajtuk, ez a szám mindkét intézmény fennmaradásához kevés. Farnadon az egy épületben működő szlovák és magyar iskola együttműködésében van a jövő, Nagyölveden tartani tudják az eddigi gyerekszámot, de egyre drágábbak a fenntartási költségek. Ipolyszakálloson csökken a magyar gyerekek száma, s a szlovák iskola évről évre erősödik. A mostani beíratási eredmény kellemes meglepetés, de valószínűleg nem fog megismétlődni a következő esztendőkben. Csatán magyar szűlő nem viszi szlovák iskolába gyerekét, de Oroszka, Zalaba és Csata 15 tanulónál többet nem képes biztosítani. Ipolypásztón a háromosztályos iskolának is bizonytalan a helyzete, de viszonylag jó a fölszereltsége. Balla Lajos felsőszemerédi tanító szerint, a 2007-ben életbe lépő új rendszer – amikor már csak a létszám szerint járó pénzre lehet számítani minden kiegészítés nélkül – megpecsételi a kisiskolák sorsát. Ipolyságon, a Pongrácz Lajos Alapiskola létszáma tovább csökkent, a Fegyverneki Ferenc Egyházi Alapiskola elsőseinek száma viszont ugrásszerűen nőt. Léván kisebb mértékű csökkenés tapasztalható, de egyre kevesebb a magyar óvodás, Zselíz pedig a térség legnagyobb magyar alapiskolája. (fm)

LÉVAI JÁRÁS

Iskola A tanulók Az elsősök száma A beíratottak

összlétszáma 2004-ben 2005-ben száma 2006-ban

Alsószemeréd 27 7 13 6

Csata 102 11 14 14

Farnad 79 11 16 10

Felsőszemeréd 8 4 1 1

Garamsalló 22 6 9 5

Garamszentgyörgy 51 1 4 0

Ipolypásztó 11 4 2 3

Ipolyság, Fegyverneki

Ferenc Egyházi AI 181 19 19 32

Ipolyság, Pongrácz

Lajos Alapiskola 318 36 29 16

Ipolyszakállos 136 9 9 10

Ipolyvisk 30 7 8 4

Lekér 15 5 5 2

Léva, Juhász Gyula AI 239 20 27 22

Érsekkéty, egyházi AI 38 8 5 8

Nagysalló 80 6 11 4

Nagyölved 104 8 12 12

Palást, Palásthy Pál

Egyházi Alapiskola 104 15 9 9

Sáró 39 7 14 10

Szalatnya 13 2 5 2

Zselíz 380 36 38 31

Az idén eddig beíratottak, valamint a jelenlegi elsősök és másodikosok száma a Lévai járás magyar alapiskoláiban. Az idei beíratottakra vonatkozó adatok a pillanatnyi helyzetet tükrözik, a leendő elsősök létszáma szeptemberig még változhat.

(Forrás: az Új Szó regionális híradásért felelős rovatának felmérése)