Illegális szerelőcsarnok

LŐRINCZ ADRIÁN

A két utca kereszteződésében található lakótömb egyik lakosa, Molnár József elmondása szerint ez év februárjában figyelt fel arra, hogy szomszédja telkén „valami kinő a földből”. „Nem lehetett nem észrevenni, olyan gyorsan növekedett – mondja. – Mivel úgy véltem, engedélye valószínűleg nincs rendben, hiszen a véleményezési eljárásba bennünket, a szomszédban élőket is be kellett volna vonni, az építészeti hivatalhoz fordultam. Gyanúm beigazolódott, ezért lakótársaimmal február 25-én írásban is megfogalmaztuk meglátásainkat. Február 28-án újabb levéllel fordultam a hivatalhoz, amelyben felhívtam a figyelmét az illegális építkezésre.” A szakhatóság 2013. március 1-jén értesítette az építtetőt, hogy az építkezést azonnali hatállyal leállítja, felszólítva egyben arra, hogy 90 napig nyújtsa be a hivatalhoz a szükséges iratokat. Az építkezés ettől függetlenül folytatódott, mígnem megépült a szerelőcsarnok. „Ügyvédet fogadtunk, aki azt tanácsolta, a bíróságon indítványozzuk az előzetes végzés kiadását – folytatja a történetet Molnár József. – Március 5-én már az állami rendőrséget hívtuk ki a helyszínre, de jogerős határozat híján ők sem intézkedhettek. Valamennyi törvény adta lehetőséget kimerítettük – eredményre mégsem vezetett.”

Szemben

a jogszabályokkal

Uharček Ivan, a Condor Realities Kft. ügyvezetője megerősítette, hogy engedély nélkül építkezik. „Elismerem, de van itt egy sor más körülmény is – mondja. – Négy éve vettem meg ezt a fémmegmunkáló céget, sikerült felfuttatnom. Azóta hallgatom a lakók panaszait, hogy ne dolgozzunk, mert nagy zajjal jár, oldjuk meg a vízelvezetést és így tovább. Három év kemény munkája kellett ahhoz, hogy megengedhessünk magunknak egy új szerelőcsarnokot, melynek megépítését egy komoly megrendelés is indokolttá tette. Ha leállítottam volna az építkezést, több év munkája ment volna veszendőbe.”

A tulajdonos szerint a szükséges engedély kiadásával járó ügyintézés 2013. február 6-án kezdődött; az építkezést március elején már csak azért sem állíthatta le, mert az építmény háromnegyed részben készen állt, és egy nagyobb szél letéphette volna a hullámpléh borítást. „Nem volt annyi időm, hogy kivárjam az engedély kiadásához szükséges összes véleményt – közli. – Jelenleg 25–27 ember dolgozik itt folyamatosan, ha megkapom a megrendelést, még húsz gyártónak és ugyanannyi szerelőnek adok munkát. Természetesen én sem örülnék, ha a kertem végében tíz méter magas építményt emelnének, de teszem mindezt ipari területen, a saját telkemen. Törvényt sértettem, s ennek vállalom a következményeit is.”

A hivatal szemszögéből

Az ügyben kikértük az illetékes építésügyi szakhatóság véleményét is. „Lakossági bejelentés alapján az építésügyi hatóság helyszíni szemlét rendelt el, ahol jegyzőkönyvezte, hogy az épület tulajdonosa építési engedély nélkül végez építési tevékenységet – olvasható a hivatal állásfoglalásában. – A hatóság a tényállás tisztázása után a helyszínen szóban, majd írásban is leállította a munkálatokat. Mivel az adott terület a városfejlesztési terv alapján ipari övezet, értesítette az építtetőt a fennmaradási engedély megadásának feltételeiről és jogkövetkezményeiről, és 90 napos határidőt szabott meg a fennmaradásiengedély-kérelem benyújtására. Ez még nem járt le. Felhívta az építtető figyelmét, hogy ha az értesítés szerinti határidőig nem nyújtja be a fennmaradási engedély iránti kérelmét, illetőleg az azzal kapcsolatos hiánypótlási felhívásnak a megadott határidőben nem tesz eleget, úgy az építésügyi hatóság elrendeli az építmény lebontását. A bejelentőt a tényállásról a hatóság írásban tájékoztatta. Az újabb helyszíni szemlén, amelyet bejelentés alapján végeztek, az építésügyi hatóság megállapította, hogy az építtető jogszerűtlenül továbbépíti az építményt. Ezzel egyidejűleg eljárást kezdeményezett építésügyi bírság kiszabására. A fennmaradási engedély kiadható, ha a szabálytalanul épített építményre az építési, illetve használatbavételi engedély megadásának feltételei fennállnak vagy megteremthetők, és az építtető az építési jogosultságát igazolta, illetve ha az építmény nem sért közérdeket. A fennmaradási engedély egyben az építményre vonatkozó használatbavételi engedély is, ha ennek feltételei fennállnak.”

A bírság nem mentesít

Az ügy végére a vonatkozó jogszabály (50/1976, 88a §-a – a szerző megj.) értelmében egy többlépcsős eljárás tehet pontot. Megszívlelendő azonban az az előírás, amely kimondja: az építésügyi bírság nem mentesít a büntetőjogi, a szabálysértési, továbbá a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, illetőleg a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy korábbi környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.

Néveri Sándor (MKP) polgármester véleménye az esetről az, hogy végeláthatatlan szomszédi viszályhoz vezet. „Több ilyen ügyünk van – mondja –, melyek évekig leterhelik a hivatalt és a bíróságokat, kilátástalan helyzetet teremtve.”