II. Rákóczi Ferenc és a kurucok emlékei Európában

Rozsnyó. A budapesti Magyar Emlékekért a Világban Közhasznú Egyesület (MEVE) 65 tablón, közel 600 fotóanyagot közöl 13 európai ország Rákóczival kapcsolatos emlékhelyeiről a rozsnyói Rákóczi Magyar Házban rendezett kiállítás keretében.

Rozsnyó. A budapesti Magyar Emlékekért a Világban Közhasznú Egyesület (MEVE) 65 tablón, közel 600 fotóanyagot közöl 13 európai ország Rákóczival kapcsolatos emlékhelyeiről a rozsnyói Rákóczi Magyar Házban rendezett kiállítás keretében.

Az egyesület a világ magyar emlékhelyeinek felkutatásával, jelölt és jelöletlen, hazai és külföldi, tárgyi és személyi hagyományaink felkutatását, neves személyiségek lakhelyeit, sírjait, tárgyait regisztrálja, örökíti meg és mutatja be fotódokumentáció formájában. Ez a tárlat több év gyűjtőmunkájának eredménye, amelynek egy része már részt vett a 2001-es franciaországi, a 2002-es itáliai és az idei angliai magyar kulturális évad programjában. Hiszen magyar vonatkozású, II. Rákóczi Ferenccel kapcsolatos emlékhelyek és helyszínek ezekben az országokban is bőven akadnak. Itt van például a firenzei tabló, ahol 1693-as itáliai utazása alkalmával szállt meg, vagy az angol Hunt kikötőjének esete, ahol 40 napig vesztegzár alatt volt a hajója, mert az angol király nem engedte a kikötést, noha a magyar szabadságharcot ott is üdvözölte a tömeg. A franciaországi Yerres területén található emlékoszlop arról tanúskodik, hogy, bujdosása évtizedeiben itt, Párizstól délre érezte magát a legjobban – erről törökországi leveleiben is megemlékezik.

A Felföldhöz ezer szállal kapcsolódik a fejedelem emléke, hiszen a borsi szülőhelytől elrugaszkodva később folytatódik Rozsnyón, Jászón, Eperjesen, Krasznahorkán, Tőketerebesen, Szepesváralján és még sorolhatnánk azokat a szlovákiai helyszíneket, ahol megfordult főként a nyolc szabadságharcos év alatt. Rozsnyótól csak a rendkívül hideg tél és a nagy hó vonta meg azt a történelmi dicsőséget, hogy Ónoddá váljék, és ne itt történjék meg azon országgyűlés, amelyen kimondták a Habsburg-ház trónfosztását. A zord idő akadályozta a rendek összejövetelét. A krasznahorkai várban ezekben a vészterhes időkben egyszer szintén ülésezett. Eperjesnek ő állíttatta vissza városi jogait, mert az eperjesiek jelentős támogatást nyújtottak a szabadságharc során. A tőketerebesi Andrássy-kastélyban pedig a francia király követével tárgyalt egy esetleges szövetségről, erdélyi hadai számára szinténinnen bocsátja ki hadiszabályzatát. Szepesváralját csellel foglalták el a kurucok 1703-ban, amely egészen 1710-ig Rákóczi kezén marad. Jászón, a premontreiek templomában és kolostorában 1944-ig őrizték a rend számos, Rákóczi-dokumentumokat is tartalmazó levéltárát, ily módon ez a helyszín is felkerült a tablóra. Ezen kívül még sorolhatnánk a hazai városokat, mint Ipolyság, Nagyszombat, Pozsony, amelyek mind-mind valamilyen szempontból kötődnek személyéhez vagy politikai illetve gazdasági tevékenységéhez. Egy kis települést azonban hiába kerestek a kiállítás résztvevői, mert nem volt a tablókon. Ez pedig Csoltó és az a ház, ahol 1706-ban meghált (és valahányszor kihangsúlyozzák, hogy nem meghalt!) a fejedelem. De sokak számára nem annyira ismert például csehországi tartózkodása sem, ahol egy ideig jezsuita kolostorban nevelkedett, és ahol ma is található egy őt idéző emlékszoba. Majd Prágába került a Károly Egyetemre. Az egyetem akkori épületétől nem messze, a mai Lichteinstein-palota falán található egy emléktábla, amely jelzi Rákóczi ott tartózkodásának emlékét. Dieppe, Rouen, Yerres francia városokban, Gdansk, Jaroslaw, Krakkó lengyel, és a többi városban, Bécs, Neuhausen, Velence, Firenze, Róma, Rohonce, valamint bolgár földön, mindenütt és mindig szövetségeseket keresett. És persze Erdély, Magyarország számtalan településéhez volt köze a dicső fejedelemnek. Végül Rodostó, ahol pihenni kényszerült, és Kassa, a végállomás.

A kiállítás feldolgozza például az összes fellelhető képmást, amely Rákócziról készült a négyéves gyerektől kezdve a rodostói remetéig. Ugyancsak foglalkozik őseivel, családjával, itáliai tanulmányútjával, a kölni hercegi esküvővel, a szabadságharc állomásaival, valamint annak jelesebb alakjaival. Jelen kiállítás Messik Miklósnak, a MEVE elnökének, Dobai Jánosnak és Tiner Tibornak a munkája. December 11-ig látható a rozsnyói Rákóczi Magyar Házban. Kitűnő alkalom egy rendhagyó történelemórára.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?