Igazi turisztikai csemegét, történelmi érdekességeket kínál a Vály-völgy

Füge előtt balra kanyarodva Gömör egyik legszebb völgyébe juthat el az utazó, a Vály-völgybe. Hat település bújik meg itt, a Kálosa-patak által kettészelt völgyben, amely felett ugyancsak különleges és feledhetetlen látnivalót, igazi turisztikai csemegét kínáló természeti és történelmi érdekességek találhatók.

A Lyukas Kő

Már a neve sem hétköznapi. A Kálosa-patak völgyének északi végén elterülő Felsővályba érkezve a falu fölött magasodó sziklaormokra téved a tekintet, amelyekről messziről látszik, a megnevezés, a Lyukas Kő, ugyancsak pontos. Páratlan szépségű tölgyeseken át, egy erdei úton lehet eljutni aztán arra a helyre, amely fölött a Lyukas Kő magasodik. Felsővály 232 méteres tengerszint feletti magasságától az érdekes természeti képződmény eléréséig közel kétszáz méternyi szintkülönbséget kell leküzdeni, de a bizarr formájú sziklák látványa, valamint az egész Délkelet-Gömörre nyíló panoráma minden fáradtságért kárpótolja az embert.

Egy kis geológiaóra

A Vály-völgy című, 1991-ben megjelent szakkönyvben, Gaál Lajos geológus, a vidék kiváló ismerője és szerelmese a tájegység földtani fejlődésének áttekintéséről szóló fejezetében megállapítja, hogy a Vály-völgyet határoló magaslatok kőzeteinek felépítése a földtörténeti harmad- és negyedidőszakban alakultak ki.

Egykor, a földtörténeti harmadkor első felében, az oligocén korszakban ezt a tájat tenger borította, melynek üledékei megtalálhatók csaknem az egész Vály-völgy hosszában. Az ezt követő korszakban, a miocénban a tenger visszahúzódott, vulkáni kitörések rázták meg és alakították át ezt a tájat. A vulkáni tufával kevert homokkő konglomerátum aztán a földrengések és az esőzések hatására lesüllyedt, így alakult ki a most Lyukas Kőnek nevezett sziklaperem. A sziklákon fokozatosan megtelepülő növényzet, az eső és a szél pedig az elmúlt évmilliók alatt csendesen formálta tovább a tájat. A természeti tényezők addig koptatták a sziklát, míg abból kihullottak a nagyobb andezit- és homokkődarabok. ĺgy keletkeztek azok az üregek és lyukak, amelyekről a Lyukas Kő a nevét kapta.

Egyórányi séta

Ennyit biztosan megér ez a hely. Sétánk alatt szinte misztikus formájú sziklaképződmények mellett visz el a jól kitaposott ösvény. Alig másfél órányi gyalogtúra innen Balog vára. Ám mielőtt a kora középkori várhoz elsétálnánk, nézzünk körül egy bronzkori vár helyén is, a Desko várnál. A Lyukas Kő délkeleti oldalán egy őskori erődítmény nyomai fedezhetőek fel. Mára ugyan az erdő visszafoglalta ezt a területet, de a figyelmes szemlélődő némi keresgélés után felfedezi az egykori erődítmény és település nyomait. A földvár maradványainál késő rézkori, a tudományos elnevezése szerint a bádeni kultúra korszakából származó cseréptöredékek kerültek elő. Több mint háromezer évvel ezelőtt tehát már biztosan lakott volt ez a vidék. Ugyanúgy előfordulnak a középső bronzkor és a kései bronzkor kultúráinak emlékei is cseréptöredékek formájában. Elsősorban a pilinyi és a kijétei kultúra népének régészeti anyaga maradt fenn. Emellett a terepbejárásokkor 13. és 14. századi, középkori cserepek is felszínre kerültek, bizonyítva, hogy a Desko vár ezekben az időkben is emberi lakóhelyként, menedékként szolgált. Talán a tatárok betörésekor itt húzódott meg a pusztítás elől menekülve, ezen a viszonylag nehezen megközelíthető, jól védhető helyen a Vály-völgy lakosságának egy része. Talán a Vály-völgyiek nemessége is ebben a hősi ellenállásban gyökerezik. Ennek kiderítése a történészekre vár.

Ha kellőképpen elfáradva, a látványától feltöltve visszaér a vándor Felsővály községbe, ott megpihenve ismét egy különleges látvány tárul elé, a felsővályi erődtemplomé. De ez már egy másik történet.