Idén 115 napon nem dolgozunk

A tizenegy hétköznapra eső, illetve a hat hétvégi „szabadnapból” egy-egy már mögöttünk van. Január 6-a idén vasárnapra esett, hasonló lesz a helyzet az őszi munkaszüneti napok nagy részével.

Szeptember 1-je és 15-e mellett november 17-e is vasárnapra esik. Ez egy fokkal rosszabb annál is, ha szombatra jönnének ki, ugyanis úgy legalább az aznapi műszak miatt munkában lévők némi pluszpénzre számíthatnának.

Mindezzel együtt is az idei szabadnapok viszonylag kedvezően jönnek ki, 2010-ben és 2011-ben is csak 10 ünnep- és munkaszüneti nap esett hétköznapra. Olyan egyébként sosem állhat elő, hogy az összes munkaszüneti nap hétköznapra jön ki, ám szerencsére ennek fordítottja sem: már csak azért sem, mert két ünnep, a nagypéntek és a húsvéthétfő nem konkrét dátumhoz, hanem – ahogy a nevük is mutatja – naphoz kötött.

A következő munkaszüneti nap egyébként éppen húsvétkor lesz. Ez a keresztény ünnep idén viszonylag korai dátumra esik. A húsvét a nyugati kereszténységben mindig március 22. és április 25. közé esik, s csillagászati módszerekkel határozzák meg: a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap van húsvétvasárnap. Érdekesség, hogy az államünnepekről szóló törvény nem határozza meg, mikor van az ünnep, sem azt, kinek és mi alapján kell ezt kiszámolnia.

Nyári „ünnepkapcsolás”
Aki szereti a szabadnapokat összekapcsolni nagyobb kirándulásaival, az idén nyáron jól jár. Szent Cirill és Metód ünnepe (július 5.) péntekre esik, a Szlovák Felkelés Napja (augusztus 29.) pedig csütörtökre. A munka ünnepe, illetve a felszabadulás napja viszont tökéletesen megtöri a munkahetet (idén szerdára esik).

Szabad szomszédok
Munkaszüneti napok tekintetében Magyarországon kimondottan örülhetnek az idei évben. Ugyanis az összes elképzelhető ünnepnapjuk munkanapra esik majd, kezdve a keddi január 1-jétől és befejezve a csütörtöki december 26-tal. Magyarországon csak három nemzeti ünnep van – március 15., augusztus 20. és október 23. –, ezen felül pedig további hét munkaszüneti nap. Összesen nyolc fix dátumú ünnepnap van – január 1., március 15., május 1., augusztus 20., október 23., november 1., december 25–26. –, míg további kettő, a húsvét- és a pünkösdhétfő mindig hétfőre esik (Magyarországon a nagypéntek nem szabadnap, míg nálunk a pünkösdhétfő nem számít annak).

Érdemes figyelni arra is, mikorra esnek a magyarországi ünnepek – ott ugyanis az ünnep és a hétvége közé eső munkanapot szombatra helyezik át, így hosszabbítva meg a munkaszünetet. A szerda–csütörtöki december 25–26-a előtti, keddi 24-ét és az azt követő pénteki december 27-ét is ledolgozzák, vagyis 24-től december 29-ig Magyarországon nincs munkanap. Tavaly összesen hat ledolgozós szombat volt déli szomszédunknál, idén csak három ilyen lesz. A fent említett két karácsonyi napon kívül még augusztus 20-a (keddre esik) miatt kell az ünnepet megelőző hétfőt szombaton ledolgozniuk.

Az ünnepek és a hétköznapok közötti egy-egy munkanap áthelyezése tavaly nálunk is felmerült, ám végül a képviselők többsége elvetette az ötletet. Ausztriában csak egy államünnep van (október 26.), ám ez idén szombatra esik – a többi munkaszüneti nap egyházi ünnep (pl. a pünkösdhétfő is).

Regionális csúcstartók vagyunk
Szlovákia – annak ellenére, hogy az egyik legfiatalabb állam – közép-európai rekordernek számít az államünnepek terén. Az öreg kontinensen ebben a „versenyszámban” csak a norvégok és a görögök jobbak nálunk, illetve egyes források szerint Németország és Spanyolország pár régiójában van több szabadnap, mint Szlovákiában. A velünk szomszédos országokban átlagban négy-öt nappal többet dolgoznak az emberek, mint mi. (MSz)