Harminc év alatt nem láttak ilyet a dunaszerdahelyi cukrászdában

Közel harminc éve fogadják a vásárlókat és a vendégeket a Nyugati lakótelepi kávézóban. Kovács Klára az egyik tulajdonos azt mondta, a három évtized alatt nem tapasztaltak ehhez foghatót.

Készültek a hétvégére

„Pont akkor érkezett a hír, amikor már előkészítettük a sütemények alapjait hétvégére. A mézeslapokat, tésztákat előre megsütjük. Így, mivel már nem nyithattunk ki, pedig elkészült a rengeteg sütemény. Ezeket szombaton, és vasárnap szétosztottuk, ha megmaradt volna, akkor a kukában végzi. Inkább szétosztottam az embereknek” – kezdi a mesélést Klára.

Csak néhány alkalmazottjuk van, az eladó, és a cukrászok. A lakótelepi családi ház pincéjében lévő sütödében készítik a termékeket, az alsó részben működik a kis üzlet, ahol az elmúlt évtizedek során stabil vendégkört alakítottak ki. A tulajdonos elmondta, változó a bevételük, van, hogy napi 50 euró, de máskor a 300-400 eurót is eléri a forgalom. A süteményeken és tortákon kívül üdítőt, alkoholos italokat, és dohányárut is kínálnak.

A raktár tele van

A süteménykészítéshez elengedhetetlen száraz alapanyagok, mint a liszt, vagy a cukor tovább elállnak a raktárban, ezekre több hónapos jótállás érvényes. „A vaj szavatossága április végén jár le, a tojás is legfeljebb egy hónapig jó, de nem tudom, mi lesz a hatszáz tojással a raktárban, ha egy hónap múlva sem nyithatunk ki” – mondta a készletekről Klára.

Üres a bolt, nincs bevétel

„Sokan telefonon is megkeresnek, tudok-e valami új információt, de sajnos nem tudok nekik jó hírekkel szolgálni” – folytatta Kovács Klára. A bolt is bezárt, nem is sütnek. „Az egyik cukrászunk januártól betegszabadságon van, a másik iskoláskorú gyerekkel van otthon. Ipari sütőink vannak, ezért többe kerülne az áram, mint egy-egy torta megsütése” – jegyezte meg a tulajdonos, aki gyakran kinéz a bolt előtti teraszra, ahol máskor a vendégek ülnek, vagy lesétál az üres eladóhelyiségbe. Mivel nem sütnek, ezért a bevétel is elmarad, a számlákat viszont fizetni kell.

Mentőövre várva

„Egész nap bent vagyunk, takarítani és főzni sem lehet mindennap, így állandóan figyeljük a híreket. Abban bízom, hogy kapunk valamilyen mentőcsomagot. A férjemmel ugyan nyugdíjasok vagyunk, az alkalmazottak viszont várják, hogy visszajöhessenek dolgozni. Bevételünk nincs, a számlákat azonban fizetni kell” – magyarázza Kovács Klára. Havonta 260 eurót fizetnek az áramért, ehhez jön a víz és a gázszámla, hiába zárt be a bolt, ezeket akkor sem hanyagolhatják el. Klára szerint az egyik legnagyobb nehézség, hogy nem tud mit mondani a jelenleg szabadságon lévő alkalmazottaknak.