Hamispénzverde a felfalui barlangban

Ki ne álmodna arról, hogy egy ismeretlen, felfedezetlen helyen járva egyszer csak kincsre bukkan?

Felfalu (Chvalová)

Biztos, hogy a Derencsényi karszthoz közeli, pleisztocén kori (két és fél millió éve kezdődött, 12 ezer éve ért véget) barlang kutatói is megtapasztalhatták a felfedezés örömét. Ez a hely feltehetően már a korai bronzkorban lakott lehetett, s egészen a 19. század végéig használták különböző célokra. Laktak, temetkeztek benne, volt itt hamispénzverde és krumpliverem meg boros pince is. Ma – feltárása és bemérése után – turistákra váró látványosság, szabadon látogatható gömöri barlangjaink egyike, a Felfalui barlang.

Régmúlt idők nyomában

Felfalu barlangjáról az első feljegyzések 1813-ból származnak, Nyár Alberttól, aki itt már kutatásokat is végzett. Később, 1900 és 1903 közt ezen a vidéken, az úgynevezett Bánya- vagy Kastély-völgyben vasérc-, pontosabban szideritfejtés folyt, ezekben az években pedig rendkívül esős volt az időjárás. Mivel a barlang egy földalatti vízfolyásnak is a része, a felgyülemlett víz egy napon kinyomta a korábban mesterségesen befalazott bejáratot. Az így bejárhatóvá vált termet az akkori földbirtokos, Szentmiklóssy Gábor kitisztíttatta, majd krumpliveremnek használta. Néhány év múlva a verem bejáratához közel újabb nyílást fedeztek fel a bányászok, Szentmiklóssy most már kincs reményében ezt a termet megásatta, de csak csontvázakat talált. Különös temetkezési helyet, ahol a tűzhely maradványa körül félkörben tizenhárom emberi test feküdt, a fal mellett pedig két gyerek csontváza. Ezt a helyiséget borospincének használták később. A hely első, igazi részletes és tudományos feltárására 1954 és 1956 közt került sor, amikor Juraj Bárta nyitrai régész kutatta át. Felmérte és felásatta a termeket, szlovák elnevezéseket adott azoknak. A korábbi krumpliveremben azonban olyasmit talált, amire egyáltalán nem számított. A barlangban és környékén ugyan gyakoriak voltak a bronzkori cserepek, de alig félméteres mélységben ezüstözött rézlemezekre, félresikerült éremhamisítványokra bukkantak. A későbbi azonosításkor kiderült, Mátyás király dénárjainak hamisítványai kerültek elő, néhány éve pedig egy szomszédos, nem látogatható barlangban előkerült a vasból kovácsolt verőtő is, és további maradványok. Hogy ez a leletanyag rokonítható-e a Sajógömör várában talált kis ezüst leletben előforduló pénzhamisítványokkal, az még megállapításra vár.

Denevérek lakhelye

A Felfalusi barlang és környéke még fel nem fedezett terület. Pedig megérdemelné a turisták figyelmét. Már csak azért, mert ez az üreg a kistérség egyik legnépesebb denevérkolóniájának menedéke. A félénk, érdekes állatok megfigyelése is élmény lehet.

A barlang mellett a régi bányaművelés nyomai, máig viszonylag jó állapotban megmaradt, szépen falazott mészégető vermek, a lombos és fenyőerdők találkozásának ritka szép helyei, tiszta levegő, csend és érintetlen természet, erdei gyümölcsök, jó időben gombák tömkelege várja az ide látogatót. Gaál Lajos, a Szlovákiai Barlangok Felügyeletének tagja tájékoztatása szerint pályázati támogatásból még idén elkezdik kiépíteni a tanösvényt a Felfalusi barlanghoz, ezért néhány hónapra le is zárják a területet.