Hagyományőrzés új módszerekkel

SZÁSZI ZOLTÁN

Ki emlékszik a nagymama történeteire, halványuló meséire a régi időkről, az eltűnt szokásokról, furcsa babonákról? Biztosan csak kevesen. Az egykori paraszti élet tárgyi hagyatékénak megtartása mellett nagyon fontos a szellemi hagyaték felkutatása és megőrzése is, és fontos ennek korszerű bemutatása. E szellemi hagyaték része a hiedelmek, mondák, babonák felgyűjtése és dokumentálása. Ma ez a feladat néhány megszállott helyi gyűjtőn kívül szinte kizárólag azokra a lelkes pedagógusokra hárul, akik többletmunkát és energiát fektetve egy-egy projektbe, együtt kutatnak a diákokkal, hogy aztán a tudást másoknak is továbbadhassák.

Sajógömör, projekt-

és tehetségnap

A rendezvény ezúttal visszatért az egykori kezdeti színhelyre, Sajógömörre. A Nagyanyám azt mesélte, hogy… című projekt és tehetségnap idei témái a gömöri és nógrádi hiedelmek, mondák és babonák voltak. Június 5-én a Gömör-Nógrád régióban működő tizenhat magyar iskola több mint kétszáz diákja és közel száz pedagógus és vendég vett részt a tehetség- és projektnapon, amely lényegében egy féléves munka kicsúcsosodása. A felhívásba bekapcsolódó csoportok itt mutatták be projektjeiket. A csapatok kutattak, kisfilmeket forgattak, az idősebb korosztály tagjait faggatták. A kiírás igen tág kutatási területet adott, a hiedelemvilág, a mondák és a még élő babonák felkutatását, vizsgálatát tette lehetővé a gyerekek számára. A munkával, a házassággal, a párkapcsolatokkal, a népi jóslásokkal, a mesterségekkel, a halállal és a gyásszal, a szó erejével, a boszorkánysággal, a balogi várkapitány furfangosságával, a Rozsnyó vidéki pásztorok hiedelemvilágával kapcsolatos bemutatók túlnyomó részén látszott a nagy odafigyelés, a komoly munka, a valódi kutatás, a lelkesedés. Videofelvételekkel, kisinterjúkkal, saját készítésű rajzokkal, vetítéssel, tánccal és énekkel, népi játékkal, jól összeállított szakmai kiselőadásokkal tették élvezetessé az előadást a gyerekek. Talán csak egy esetben csúszott kissé félre a gömöri és nógrádi népi hagyomány értelmezése: amikor a lakodalmas szokásokat felidézők magyar nótára meg mai lakodalmas rockra vonultak be a színpadra. A hagyományos gömöri menyasszonyi öltözet illusztrálására pedig a múlt század húszas éveiből származó úri menyasszonyok art deco stílusú ruháit megörökítő fotókat mutattak. De ebből is lehetett okulni.

Mi a cél?

Ádám Zita, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Rimaszombati Regionális Pedagógiai Központjának vezetője szerint a cél elsősorban az, hogy élvezetessé és érdekessé tegyék a tanulást olyan témákról is, amelyek a tantervben nem szerepelnek. Az érték felkutatása, megőrzése, a csoportban dolgozó gyerekek motiválása, a kutatás eredményének megosztása a cél. Bizonyított, hogy a gyerek a mozgással és interaktivitással átadott információt, tananyagot háromszor gyorsabban képes elsajátítani, mint a hagyományos módszerrel. S hogy miért nem folyik a tanítás ilyen formában, annak egyedüli oka az időhiány. Mert egy-egy ilyen projekt előkészítése, megszervezése, a kutatás, a gyűjtés, az anyag bemutatása időigényes.

Nem szakad meg

a folyamat

A Pro Scholis, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Rimaszombati Regionális Pedagógiai Központja az idei tehetség- és projektnap végén meghirdette a 2016-os évfolyamot. A témákhoz – mint eddig is – forrás- és segédanyagokat, szakirodalmat, folyamatos konzultációs lehetőséget kínálnak. Ádám Zita projektmenedzser közölte, ezután is minden segítséget szeretnének megadni a bekapcsolódó iskoláknak, pedagógusoknak, csoportoknak.

A bemutatók után az jut az ember eszébe, hogy lehet más az oktatás. Lehet más, még akkor is, ha nem csupa kiemelkedő tehetséggel dolgozik a pedagógus, ha nem csak színjeles diák vesz részt a projektben. Ha nem szakad meg – és a szervezők elszántságát látva ez nem veszélyezteti ezt a rendezvénysorozatot – akkor a hosszan tartó, rendszeres munkának gyümölcse is beérik. A hagyományokat interaktív, modern módszerekkel felelevenítve azok megmaradása is biztosítható lesz.