Hagyományok és értékek

A rendezvény fő témája a tájházak, azok szakmai hátterének biztosítása volt. A rendezők egy-egy régió múzeumát illetve tájházak működtetőit, önkormányzatokat és magánembereket szólítottak fel a részvételre. Danter Izabella, a Mátyusföldi Muzeológiai Társaság elnöke elmondta, hogy a szervezet már két éve együttműködik a Magyarországi Tájházak Szövetségével. Igyekszik szakmai, módszertani segítséget nyújtani a tájházak, emlékszobák, helytörténeti kiállítások kialakításában.

Elsőként Szablyár Péter, a Magyarországi Tájházak Szövetségének elnöke mutatta be a szervezetet. Elmondása szerint 39 jogi és 58 magánszemély tagja a szervezetnek. A tagok létszámának a bővítése spontán módon történik, vagyis, ahol felfedeznek egy-egy működő tájházat, felveszik velük a kapcsolatot. A 2003 óta létező szervezet elnökségi tagjai egy-egy régiót is képviselnek egyben, ezáltal szinte az egész ország területét lefedik. Danter Izabella révén pedig a szlovákiai magyar nyelvterületen lévő tájházak képviseletére találták meg a megfelelő szakembert. A szövetség azt szeretné elérni, hogy a jelenlegi 300 magyarországi és 100 határon túli magyar tájház 75 százaléka 2006-ra tagja legyen a szövetségnek. A szervezet Tájházi Hírlevél címen évente négy alkalommal értesítő füzetet ad ki, amely a szövetség honlapján, a skanzen.hu vagy a museum.hu oldalon is olvasható. A szervezet meghirdette az „Év tájháza” pályázatot, amelybe azonban 2003-ban senki sem jelentkezett be. Szablyár Péter az érdektelenséget az alacsony jutalomösszeggel magyarázza, elmondta, hogy a pályázatot újra kiírják a nagyobb érdeklődésben bízva. A Szövetség a tagok szakmai képzése és továbbképzése érdekében Tájházi műhely címen tanfolyamsorozatot indított, amelyen gyakorlati tanácsokkal látják el a résztvevőket, a működési engedély megszerzésétől a leltározás, berendezés, kiállítás építés módján át a műtárgyvédelemig. Szablyár Péter felhívta a figyelmet arra, hogy nagy súlyt fektetnek az adatbázis létesítésére is. Meggyőződésük szerint érdemi munkát csak akkor fejthetnek ki, ha a tájházakról naprakész és csoportosítható adatokkal rendelkeznek. Fontos a tájházakat jelző táblák számának növelése, idegen nyelvű feliratokkal való ellátása is.

Jarábik Gabriella, a Szlovák Nemzeti Múzeum-Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának igazgatója ismertette a fiatal intézmény tevékenységét és elért eredményeit. Felhívta a figyelmet egy nagyszabású kutatóprogramra, amelyet anyagi okok miatt csak a második félévben tudnak beindítani. Ebben Kassa és vidéke szellemi értékeinek dokumentálását valósítják meg több szakember bevonásával. További nagy terv a szklabonyai Mikszáth-ház megmentése volna, amelyre csupán 2,2 millió korona kellene, hogy szinte eredeti állapotába lehessen visszaállítani. Az anyaggyűjtést már elvégezték, a kiállítás pedig rendhagyó módon mutatná be Mikszáth Kálmán életét és műveit. A Madách-kastélyra is új terveket készítettek, és Magyarország is ígért anyagi segítséget. Azonban Jarábik Gabriella hozzátette, ez nem csak, sőt elsősorban nem Magyarország feladata volna.

Danter Izabella, a Mátyusföldi Muzeológiai Társaság elnöke is bemutatta az intézményt, amely főként Mátyusföld helytörténeti, néprajzi, műemlék- és természetvédelmi témáinak feltárásával foglalkozik. Cél az eredmények publikálása és a módszertani tanácsadás. 2001-ben úgy döntöttek, hogy kilépnek a régióból, és ráirányították a figyelmet a tájházakra, helytörténeti kutatásokra, emlékszobákra. Ennek hozadékaként rendezték meg első alkalommal tavaly Nagymácsédon az első Hagyományok és értékek című szakmai szemináriumot. Fontos az adatgyűjtés, mert megítélése szerint a gyűjteménykezelők és

-tulajdonosok nem törekednek arra, hogy legalizálják a gyűjteményt, és nem dolgoznak ki adatbázist. A jövő szempontjából ez elengedhetetlen.

Heves Gábor, a Dobó István Vármúzeum igazgatóhelyettese arról beszélt, hogy a megyében valóban nagy múltra tekintenek vissza a tájházak, hiszen az elsőt a 70-es években hozta létre Bakó Gábor. Meglátása szerint akkor működik jól az ilyen tevékenység, ha helyi kezdeményezésből fakad. A rendszerváltás után a tájházakat a községeknek kínálták fel, amelyek többsége át is vette azokat. De az adatbázis kialakítása sem biztosítja, hogy egy-egy tárgy végleg a tájházakban marad, hiszen azok vagy községi, vagy magántulajdonban vannak.

A gömörfügei Forgon András a résztvevőket abba az általa létesített emlékszobába invitálta, amelyet nagybátyja, Mihályfalusi Forgon Mihály neves helytörténész emlékére rendezett be. Forgon Mihály munkája, a Gömör-Kishont vármegye nemes családai című két kötetes monográfiája bár befejezetlen maradt, mégis máig alapvető és pótolhatatlan kézikönyve a kutatóknak.

A szemináriumot a Rozsnyói Bányászati Múzeum állandó történelmi tárlatának bemutatása színesítette Csobádi József igazgató tárlatvezetésével.