Ha nem jön az álom, az enyhet adó

Életkoronként változó az alvási-ébrenléti ritmus. Az újszülöttek és a csecsemők a nap nagy részét átalusszák; a felnőttek és az idősek egy része négy-hat órás alvással is beéri. A kevés alvás tehát nem okvetlenül kóros, az viszont igen, ha az ember nem annyit alszik, amennyire a szervezetének szüksége van.

Noha olykor úgy érzem, a szervezetemnek igenis szüksége volna az alvásra, előfordul hogy éjszaka gyakran felébredek, álmatlanul hánykolódom. Érdeklődni kezdtem, mi válthatja ki ezt az átmenetinek már alig mondható állapotot. Nem nyugtat meg, hogy a világstatisztikák szerint a népesség 20–30 százaléka alvászavarral szembesül, hogy Szlovákiában, valamint a kelet-európai államokban a lakosság 50 százalékának életét – rövidebb-hosszabb távon – keseríti a rossz alvás.

A szakértők nem értik, hogy átmeneti vagy idült bajával miért csak az érintettek 20–30 százaléka fordul orvoshoz. (Magamból kiindulva: azért, mert ilyen „piti” ügy miatt kinek van kedve órákig ücsörögni a váróteremben.) – Az alvás nem pusztán az éber állapot ellentéte. Habár az alvó test – a légzőmozgást, a lassúbb-gyorsabb szemmozgást és az időnkénti forgolódást, horkolást nem számítva – nyugodtan fekszik, az agy ilyenkor is működik, egyebek között az emléknyomok felidéződése (ez a tanulás fontos része) megy végbe ekkor – magyarázta dr. Peter Turčáni. A neurológus professzor kifejtette: az emberiség manapság 20 százalékkal alszik kevesebbet, mint régebben. Ez is oka lehet annak, hogy az álmatlanságban szenvedők között háromszor több a fejfájós, kétszer több a szív- és érrendszeri megbetegedésre hajlamosak száma, négyszer magasabb a depresszió kialakulásának a lehetősége, az insomniások (álmatlanságban szenvedők) 25-40 százalékának életét pedig a szorongás keseríti. Az alvásigény egyénenként eltérő, ám ugyanaz az ember az egymást követő napokon sem okvetlenül alszik azonos ideig. Megesik, hogy hosszú időn át órát lehet igazítani hozzá, olykor azonban a szokásosnál előbb vagy később ébred. Teljesen természetes, hogy ha valaki nem a megszokott helyen (a saját ágyában) alszik, vagy a következő napon valamilyen fontos esemény vár rá, rendszerint hamarabb felébred, ám egy-két nap múltán helyreáll eredeti alvási-ébrenléti ritmusa.

A betegségek és bizonyos gyógyszerek viszont tartósan megzavarhatják az alvást. Ha az ember keveset vagy rosszul alszik, napközben időnként álmosság gyötri, romlik a figyelme, a teljesítőképessége. Ez nemcsak gépkocsivezetéskor veszedelmes, hanem munkavégzésnél is. A munkahelyi balesetek 50 százaléka, a közlekedési balesetek 45 százaléka is a rossz éjszakai alvásra vezethető vissza. Egy 1995-ös amerikai Gallup-felmérés szerint a lakosságnak csaknem egyharmada átmeneti vagy tartós alvásproblémával küszködik, ezért nem is lepte meg a kutatókat, hogy jobbára közülük kerülnek ki azok, akik rendszeresen elkésnek vagy hiányoznak a munkahelyükről, akiknek nem kiemelkedő a teljesítményük, következésképp az előléptetéskor háttérbe szorulnak. – Számos országban úgynevezett alvási laboratóriumokban vizsgálják az álmatlanság okait. Míg Csehország néhány kórházában megteremtették a feltételeket a laboratóriumok működtetésére, Szlovákiában csak most tervezzük létrehozásukat – mondta a neurológus Prága felé tartva.

– A vizsgálat lényege a szervi betegség kizárása – közölte dr. Karel Šonka osztályvezető főorvos, a prágai laboratórium vezetője, aki részletesen elmagyarázta, mi történik majd velem. – Az agy elektromos tevékenységét EEG-vel (elektroencefalogram) mérjük – mondta dr. Šonka, miközben Dana Bőhmová ápolónő a műszer elektródjait rögzítette a fejbőrömhöz. Ragasztóval. A művelet másfél óráig tartott, ha vízszintes helyzteben lehettem volna, biztosan elnyom az álom. A tortúrának persze ezzel nem lett vége, mert amikor lefekhettem, újabb műszereket kapcsoltak rám. A szemmozgás és az arcrándulás ellenőrzése miatt a halántékomra és az állakapcsomra is drótok kerültek, a légzést az orromba dugott cső mérte. A mellkasomat leszorító gumipánttal a légzés ritmusát figyelték, a szívműködést a hagyományos EKG-készülék ellenőrizte.

A végtagrángások vizsgálatára a lábszáramra újabb elektródákat erősítettek, s amikor úgy tűnt, hogy végre az összes drót a helyén van, egyet a kisujjamra is tettek. Mivel a vér oxigénellátása is fontos mutató. Éjfél is elmúlt, amikor a nővér – miután a számítógépen ellenőrizte a műszerek működését – eloltotta a villanyt, és jó éjszakát, szép álmokat kívánt. Egek, hogy fogok elaludni, amikor tudom, hogy a számítógép mindent feljegyez, s az ápolónő az infravörös kamera segítségével figyeli kínlódásomat. Ráadásul a műszerek és a drótok miatt nem fordulhatok sem hasra, sem oldalra, holott csak ebben a testhelyzetben tudok elaludni. Hanyatt fekve esetleg horkolni kezdek, amit a torkomra erősített mikrofon által a számítógépet figyelő ápolónő is hallani fog – idegeskedtem ahelyett, hogy valami szépre gondolva álomba ringattam volna magamat. Végül a kisujjamra erősített pirosan világító drót látványa nyugtatott meg. E. T. jutott eszembe, meg az, hogy neki a mutatóujja izzott, ha kis szíve szeretettel telt meg. Nem tudom hogyan, de elaludtam, s amikor hajnali ötkor kinyitottam a szemem, nem emlékeztem arra, álmodtam-e vagy sem.

– Nem aludt valami fényesen – erősítette meg érzéseimet az ápolónő, majd kiszabadított a drótfogságból. Alvásom minőségét dr. Karel Šonka főorvos már a többi kolléga előtt elemezte. – A számítógép feljegyezte az alvásfázisok váltakozását. Az alvási ciklus öt szakakszból áll: a négy non-REM és a REM-alvásból (Rapid Eye Movement). A jó alvónál az éjszaka folyamán 4-5 ciklus váltakozik. Könnyű alvással kezdődik és REM-alvással zárul. Egy-egy ciklus 90 percig tart, a non-REM-alvás időtartama 80 perc, a REM-alvásé csupán 10 perc. Önnél viszont csak két REM-fázist rögzítettünk, a másodikat ugyan megzavarta valami, de folyatódott. Persze, idegen helyen, felműszerezve eleve romlik a nyugodt pihenés esélye. Jó jel viszont, hogy a két REM-szakaszban álmodott – magyarázta a hipnogram görbéit, majd a videofelvételen rögzített gyors szemmozgásomra hívta fel a figyelmet. – Ha az ember álmodik, felgyorsul a légzése, s szemével követi az eseményeket – kommentálta a látottakat, megnyugtatásomra közölte: nem szervi baj okozza alvászavaromat, majd újra belefogott az alvásmechanizmus öt szakaszának ismertetésébe. A négy non-REM szakaszban az éber állapotra jellemző gyors alfa- és bétahullámok helyett lassú deltahullámok jellemzők az agyra, míg az ötödik, a REM-alvás során (amikor az ember legintenzívebben álmodik) az agyi elektromos tevékenység az ébrenlétihez hasonló, holott ilyenkor egyaránt gátolva van az érzékszervi információk agyba jutása és a mozgásrendszer (kivéve a gyors szemmozgást, meg az időnkénti arc- és végtagrángásokat). Legmélyebben és legpihentetőbben a harmadik és a negyedik szakaszban alszunk, ilyenkor az embert nehéz felkelteni. Az első szakaszból (a felszínes, szendergő alvásból) viszont könnyen felébredünk. Minthogy az öregedés során nő az utóbbi szakasz aránya, az öregek, még ha rövid időre is, gyakran felébrednek. Ugyanakkor a lassú hullámú alvást 90–120 percenként magszakító REM-alvás időtartama az öregedés folyamán kevéssé csökken. A főorvos elmondta, nem tudni, mire szolgál a lassú hullámú és a gyors szemmozgásos alvás. A legelfogadottabb elmélet szerint az előbbi során regenerálódik az ébrenlét alatt kimerülő test, míg a REM-alvás a hasznos emléknyomok rögzülésében, megszilárdulásában, valamint a fölösleges információk törlésében játszik szerepet. Szintén vita tárgya, mi az álmok szerepe az életünkben, jóllehet felébredéskor befolyásolják a hangulatunkat.

Az elmondottak azt sugallják, hogy az egészséges élethez az egészséges (kellő időtartamú és szakaszarányú) alvás is hozzátartozik. Ha ennek rendje megbomlik, alvászavarról beszélünk. Ide tartozik az elalvási, vagy a rövid felébredésekkel, vagy a hosszan tartó ébrenléttel párosuló átalvási zavar, a korai ébredés, a nem pihentető alvás, az aluszékonynság stb. Az alvási elégtelenséget testen belüli és kívüli ok egyaránt előidézheti, ezért ezek felderítése elengedhetetlen a szakszerű kezeléshez. Az alvási elégtelenséget egyetlen ok is előidézheti, ám az sem ritka, hogy két vagy több is tetten érhető. Például a páciens depresszióban szenved, alvás közben légzéskimaradással (apnoé) bajlódik, s olyan gyógyszert szed, amely megzavarja alvási-ébrenléti ciklusát. A szeszes italok etilalkoholja, a dohány nikotinja és a feketekávé koffeinje is megzavar(hat)ja az alvást. Az italozás ugyan elálmosítja az embert, alvása azonban nem lesz nyugodt, mert gyakran következhetnek be légzéskimaradások. A betegségek közül többnyire a dülmirigy jóindulatú túltengése, a vizelet-visszatartási rendellenesség (ágybavizelés), a fekély, a vértódulásos szívelégtelenség, az idült légúti elzáródás, az allergiás orrhurut, a heves fog-, ízület-, izomfájdalom, a rendszeres éjszakai lábrángás és bizonyos elmegyógyászati kórképek (depresszió, szorongás, pánikbetegség, a mánia és a heveny elmezavar) okoznak idült alvási elégtelenséget. Ilyen hatásúak lehetnek a változás korára jellemző hőhullámok, de alvási elégtelenséget válthat ki az is, ha valaki túl korán vagy túl későn kerül ágyba.

Ha nem betegség okozza az alvászavart, mit tehet az „egészséges” nem alvó? A főorvos kertelés nélkül kimondta: orvoshoz kell fordulnia, ez esetben a korszerű orvosság bevetése a legésszerűbb. – A harmadik generációs gyógyszerekre gondolok, amelyek nem okoznak sem függőséget, sem testi panaszt. Bár az egészségbiztosítók nem térítik, Csehországban az időszakos alvászavarban szenvedők 30 százalékának ezeket a gyógyszereket ajánljuk. Sajnos, egyre többen alszanak rosszul, de mi is csak a súlyos, kóros álmatlanságban szenvedőket vizsgál(hat)juk. Mivel a laboratóriumok kapacitása korlátozott, az éjszakai diagnosztizálásra 3–9 hónapot kell várni.

Szlovákiában az alvászavar gyógyítása kezdeti stádiumban van, bár a szakértők szerint egyre javul mind az orvosok, mind a betegek felvilágosítása. – Pénzhiány gátolja a hazai alvásvizsgáló laboratórium létrehozását, a korszerű műszerekre, számítógépekre közel 3 millió koronára volna szükség. Képzett alkalmazottakra is szükség van, akiknek vállalniuk kell a háromműszakos üzemeltetést. A kisebb rendellenességek vizsgálata nappal is lehetséges – tájékoztatott Turčáni professzor.

A Sanofi-Synthelabo gyógyszertársaság célkitűzéseiről dr. Gabriela Juríková termékmenedzser számolt be. – Legfontosabb feladatunk az orvosok képzése. El kellene érni, hogy a 60-as években piacra kerülő második generációs benzodiazepin hatóanyagú altatók helyett a korszerű, kevesebb mellékhatással járó harmadik generációs orvosságokat ajánlják a betegeknek. Főleg az időseknek, akik reggelenként amúgy is nehezebben összpontosítanak, ébredés után pedig bágyadtak. A korszerű zolpidem hatóanyagú altató segíti az alvás természetes struktúrájának kialakítását, és nem rontja a koncentráció képességét. Többnyire nem szükséges naponta szedni, gyakran már a fél tabletta is jelentősen lerövidíti az elalvás szakaszát, és javítja az alvás minőségét. A gyógyszer ára csak részben térített, a betegbiztosítók egy tabletta árához 2.20 koronával, a gyógyszertársaság 1 koronával járul hozzá, a betegnek 5 koronát kell fizetnie – ismertette a tudnivalókat.

Amikor az iránt érdeklődtünk, mennyit kellene aludnunk ahhoz, hogy pihenten ébredjünk, a neurológus professzor kifejtette: van, akinek nyolc órára van szüksége, van akinek tízre, másnak hatra. Albert Einstein éjszakánként több mint tíz órát aludt, Victor Hugo vagy Winston Churchill beérte öttel. Tanulmányok bizonyítják, hogy az ember 1–11 napot is kibír alvás nélkül, viszont 24 órás nem alvásnak káros következményei vannak: fellép a nyugtalanság, a kettőslátás. Aki három napig nem alszik, annak erősödik fájdalomérzete, hallucinálni kezd, gondolkodása kaotikussá válik, esetleg elveszítheti emlékezetét. Az emberi agynak szüksége van a pihenésre, az alvás tehát életszükséglet.

Alvásszótár

Insomnia – álmatlanságHipersomnia – kóros álmosság, kórosan mély alvásNarcolepsia – napközben fellépő, rövid ideig tartó alvási rohamokApnoé – légzéskimaradás, átmeneti légzésmegállásParasomnia – felnőttkori zavar, jellemző rá a holdkórosság, az alvás alatti beszéd, a fogcsikorgatás, az éjszakai félelem

Tíz jó tanács:

- korlátozzuk vagy hagyjuk abba az italozást, a dohányzást és a feketekávé-ivást- munka- és szabadnapokon egyaránt azonos időben feküdjünk és keljünk- késő délutántól már ne végezzünk nehéz fizikai munkát- az ágyban aludjunk, ne olvassunk vagy tévézzünk- ne töprengjünk az ágyban- csak addig (legfeljebb nyolc órát) maradjunk az ágyban, amíg alszunk- napközben akkor se feküdjünk le, ha álmosak vagyunk- rendszeresen étkezzünk- este csak annyit együnk, hogy ne legyünk éhesek- lefekvés előtt töltsünk egy kevés időt a szabadban (megteszi a nyitott ablakban való könyöklés is)Ha mindez nem segít, forduljunk az alvászavar kezelésében jártas szakorvoshoz.