Gyöngyösi István nyomában

Feledhetetlen élmény számomra Gyöngyösi István, a háromszáz évvel ezelőtt elhunyt, a magyar barokk és az egyetemes magyar költészet kiváló személyisége sírjának megtalálása.

Ebben a kegyben volt részem tavaly késő ősszel. A történet 50 évvel ezelőtt kezdődött, amikor egy csetneki leány, mára tisztes kort megélt asszony, Bendélyné Beitler Dóra, ma budapesti lakos felfigyelt családtagjainak a csetneki temetőben lévő sírja mellett egy szokatlan formájú oszlopra. Akkor még olvasható felirat volt a homokkőből készült oszlopon, amely azt hirdette, hogy alatta néhai Gyöngyösi István költő földi maradványai pihennek. Dóra néni pár évvel ezelőtt levélben figyelmeztette a feledésbe merült tényre az irodalomtudósokat, akik el is kezdték a kutatást. Gyöngyösi István életéről ugyan meglehetősen sok adat maradt fenn, néhány dologról azonban nem született írásos feljegyzés, vagy máig rejtőzködnek az írásos emlékek. Gyöngyösi születési helyéről is több feltételezést tart számon az irodalomtörténet, Szerb Antal még Munkácsot tartja annak, a költő halálának 300. évfordulóján megjelent kis információs lap Radváncot jelöli. Olyan korban élt, amikor az anyakönyvek még eléggé rendszertelenek voltak, miként az azokban lévő bejegyzések is sokszor téves vagy nehezen kinyomozható adatokat tartalmaznak.

A költő élete kész regény. A kor, amelybe élt és alkotott, a magyar barokk, az ellenreformáció, a rendi felkelések kora, a török magyarországi kiűzetésének ideje az a kor, amelyben Európának ezt a fertályát méltán lehetett a hadak útjának hívni. Ki törődik ilyen időkben a nyilvántartással? Gyöngyösi István ügyvédcsaládba született, Sárospatakon Komenský tanítványa volt, ő is az ügyvédi pályát

választotta. Volt Gömör megye táblabíróságának ülnöke, hadbíró, nemesi családok jogi képviselője, kapcsolatban állt a rendi felkelések sok személyiségével. Murány várában Wesselényi Ferenc nádor és Széchy Mária titkáraként dolgozott, a híres Wesselényi féle összeesküvés bukása után a börtönt is megjárta. Zrínyi Ilona, Koháry István, Balassi Bálint jogi képviselőjeként is működött. Olyan emberekkel állt személyes kapcsolatban, akik az ő sorsára is mély hatással voltak. Élete végén az Andrássy család jogi képviseletét látta el, Csetneken, az Andrássy-birtok egyik leggazdagabb rézbányáinak városában élt és dolgozott. A politikával élete végéig kapcsolatban állt, kétszer is megválasztották Gömör megye alispánjának. Két házasságáról tudunk, első felesége a csetneki nemesi családból származó Baranyai Ilona korai halála után Görgei Judithtal élt haláláig, nyolc gyermekük született. Utódai sem lettek hűtlenek Csetnek városához, hiszen az ottani Immaculata szoborcsoportot is, és a ma is álló barokk stílusú templomot is azok építették. Az Immaculata szoborcsoport ma is Csetnek egyik büszkesége, és a felújításán dolgozó restaurátorok nagylelkű segítségével újult meg a költő síroszlopa is.

A csetneki temető egykori ravatalozó kamrájához közel sikerült megtalálni a síremléket, úgy ahogyan azt leírta levelében Dóra néni, akitől a nyomozáshoz személyesen is tanácsot kértem. 2003 novemberében először a csetneki községháza illetékesénél kopogtattam. Egy „nagyon régi” síroszlopról tudott, ezt kezdtem keresni. Az oszlop meglehetősen rossz állapotban állt a Dóra néni által megjelölt helyen. Feliratnak nyoma sem volt már rajta. A homokkőbe vésett betűk nyomát csak sejteni lehetett. Az első lépés az volt, hogy további egy évtizedre megváltsam a sírhelyet, nehogy egy ilyen apró adminisztratív hiba miatt elkallódjon a síroszlop. A kutatásnak persze azonnal híre ment a községházán, Katarína Zajacová polgármester asszony megpróbált segíteni. A berzétei levéltárban aztán újabb meglepetések értek. Gabriella Bischopová minden, Gyönygyösivel kapcsolatos dokumentumot előkeresett. ĺgy kerülhetett kezembe a költő egyik utolsó, Csetneken keltezett levele is, amely a Rákóczi szabadságharc idejéből való.

Hála a sorsnak, ez a vidék rendelkezik egy magyar emlékekre különösen fogékony művészettörténésszel is, akit Tököly Gábornak hívnak. Főleg az ő érdeme, hogy sikerült meggyőznie az Immaculata szoborcsoportot restauráló cég munkatársait, újítsák fel a síroszlopot. Példásan szép munkát végeztek. 2004. július 24-én pedig egy bensőséges ünnepség keretén belül, Gyöngyösi István halálának háromszázadik évfordulóján újraavattuk a síroszlopot. Stephanus Gyöngyösi emlékét Csetnek megőrizte, síremlékét felújítatta. Remélhetőleg sok más településnek példaként szolgálva.