Délnyugat-Szlovákia a kihívások gyűrűjében

A lapunk és a Trend gazdasági hetilap közös konferenciáján számos oldalról megközelítették a szlovákiai Kisalföld, részben pedig a keletebbre eső déli, magyarok által is lakott területek gondjait és lehetőségeit.

A négy blokkból álló konferencia felvezetésében Tomáš Skřivánek, a Trend főszerkesztője elmondta, szeretnék folytatni a közös munkát az Új Szóval. Ennek egyik fontos része, hogy a lapunk tegnapi számának Dél-Szlovákia gazdaságáról szóló melléklete várhatóan negyedévente fog megjelenni.

Nyerges Csaba főszerkesztőnk olvasatában az Új Szó a szlovákiai magyarság „katalizátora”, amely fontosnak tartja, hogy szerethető és méltó otthonra találjon ezeken a tájakon a magyarság. Hozzátette, az is lényeges, hogy együtt gondolkodjunk sorsfordító kérdésekről és innovatív megoldások találjunk rájuk.

Szigeti László, lapunk szerkesztőbizottságának elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a Trenddel való együttműködés azt is jelenti, hogy 30 év után először érdeklődik komolyabban egy szlovák lap a déli régiók iránt. A Szlovákián belüli területi egyenlőtlenségeket a nemzeti gondolkodás természetszerű logikájából vezette le, mert az szerinte elsősorban saját magára gondol, míg ami nem tartozik bele ebbe a körbe, az járulékos, így a magyarok és más nemzetiségek által lakott tájak is – amelyek azonban választhatnak integráció és szeparáció között. Többek közt felvetette, hogy a helyi vállalkozók piacépítését nem tudja elképzelni a szlovák kapcsolatépítés nélkül.

A konferencia előadásai és panelbeszélgetései egyrészt a szlovákiai dél előtt tornyosuló kihívások felmérésére fókuszáltak, másfelől pedig próbáltak olyan irányokat felvázolni, amelyek a közeljövőben is pozitív hatással járhatnának.

Az első blokk a szlovákiai magyarság és a déli országrészek helyzetének széles körű bemutatásáról szólt. Gyurgyík László szociológus, a Selye János Egyetem (SJE) oktatója a Szlovákiai Statisztikai Hivatal adatait felhasználva vázolta a déli régiók problémáit, amelyek egyes esetekben kirívóak, ilyen a természetes népszaporulat 2040-ig való csökkenése a Komáromi és az Érsekújvári járásban. Más esetekben azonban, mint amilyen a népességszám prognosztizált csökkenése, több közép-szlovákiai járással hasonló cipőben járnak a déli országrészek.

Antalík Imrich, az SJE dékánhelyettese elsősorban arra hívta fel a figyelmet, hogy mennyire komplex módon kell gondolkodni ahhoz, hogy egy adott régió életét megértsük, s az erre szolgáló elemzési modellt mutatta be. Kovács György egészségügyi szakértő fő megállapítása pedig az volt, hogy a déli régiókban a legrosszabbak az egészségügyi mutatók. Égető problémát jelent például a háziorvos- és nővérhiány, egyúttal szerinte történelmi kihívás vár az országos egészségügyre a következő években.

Globális gondolkodás

A második blokkot, amely az életkörnyezetről, annak védelméről és a fenntarthatóságról szólt, Hanula Barna, az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar dékánjának (Széchenyi István Egyetem, Győr) rövid előadása vezette be. Az ebben vázolt problémák meghatározták az ezt követő panelbeszélgetést is. Hanula felvetette, hogy számos környezetvédelmi intézkedés nem rendszerbe ágyazódik és hiányzik belőle a globális dimenzió: például hiába tartjuk jó megoldásnak az elektromos autót, amikor a létrejöttének és fenntartásának óriási a közvetett szén-dioxid-kibocsátási „nyomaˮ.

A beszélgetésben részt vett Világi Oszkár, a Slovnaft vezérigazgatója és Sólymos László volt környezetvédelmi miniszter is, akik mind felvetették, hogy Dél-Szlovákia ilyen tekintetben elválaszthatatlan része a globális emberi civilizációnak. Világi szerint a politika például a környezetvédelem terén a legkönnyebb megoldást választja a társadalmi nyomás hatására – miközben úgy látja, elkerülhetetlen lenne a termelés és a fogyasztás visszafogása ezen a téren, de az emberek kényelemérzete ezt nehezen engedi. Sólymos ennél pragmatikusabb volt, szerinte van köztes megoldás, lehet valamit környezetbarát módon csinálni úgy, hogy közben a fogyasztó se érezze megrövidítve magát.

Elfeledett agrárium

A déli régiók történelmi húzóágazata hagyományosan a mezőgazdaság volt, így nem csoda, hogy teljes szekciót kapott ez a szektor. Bindics Zsolt, a Green Coop elnöke moderátorként vázolta a szlovákiai agrárium elmúlt 15 évét, amely során mintegy 3 milliárd eurós támogatási űr jött létre a területen. Patasi Ilona, a Szlovákiai Agrárkamara elnöke, Világi Réka, a Kukkónia projekt vezetője és Csicsai Gábor, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium államtitkára gyakorlatilag mind egyetértettek abban, hogy sürgős szemléletváltásra van szükség a mezőgazdaságban, amelyet egyértelműen háttérbe szorítottak eddig – összességében meglehetősen sötét képet festettek a szektor állapotáról. Konszenzus volt abban is, hogy a következő hétéves uniós költségvetésnél lobbizni kell Brüsszelben a szlovákiai mezőgazdaságnak juttatandó bővebb forrásokért.

Merre vezet az út?

A harmadik nagy témát nem más, mint a déli vidékek közlekedési adottságai jelentették. Ebben a szekcióban hangzott el talán a legtöbb pozitívum, amikor legalább már megkezdett építkezésekről vagy előrehaladott fázisban levő tervezésekről is beszámoltak a súlyos hiányosságok és gondok mellett. Érsek Árpád közlekedési és építésügyi miniszter az elmúlt időszak déli vízi, közúti és vasúti közlekedési fejlesztéseit sorolta fel. Farkas Iván, Muzsla polgármestere az eredmények elismerése mellett több hiányosságot is említett, kifogásolva a Duna menti kerékpárút nehézkes kiépülésének turisztikai következményeit, valamint azt, hogy az R7-es gyorsforgalmi út nem délről fogja megkerülni Érsekújvárt.

Tuba Lajos, a Regionális Fejlesztési Ügynökség részéről ugyancsak a kerékpáros közlekedés fejlesztésének egy helyben való topogását hangsúlyozta, míg Pető Péter, a magyarországi Szigetköz Natúrpark Egyesület elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a Duna két oldalán a szerves egység felé kéne szervezni a fejlesztéseket, s ehhez kéne igazítani a térségek turizmusának fejlesztését is.