Ferenczy István emlékét ápolják a képzőművészeti és irodalmi versennyel

Rimaszombat. Minden magát jó lokálpatriótának tartó rimaszombati tudja, a város egyik nagy szülöttét, Ferenczy Istvánt, aki a református templom alatti kriptában alussza örök álmát, a magyar nemzeti szobrászat megteremtőjeként tartja számon a művészettörténet. Ferenczy István 1792. február 24-én született Rimaszombatban, ahol zsenge ifjúkorát is töltötte. Előbb Bécsben, majd József nádor anyagi támogatásának köszönhetően Rómában, az akkori szobrászat legismertebb mesterénél, Canovánál tanult. 1824-ben tért haza az akkori Magyarországra, Budán telepedett le, majd 1846-ban hazatelepedett Rimaszombatba, ahol haláláig, 1856. július 4-ig élt és alkotott. Keze alatt nőtt fel többek között Izsó Miklós, aki 1853 és 1856 között tanulta nála a szobrászmesterséget. Ez csupán egy szeletkéje azoknak az igen gazdag rimaszombati művészettörténeti értékeknek, amelyeket Ferenczy maga után hagyott, melyeknek máig élő hatásuk s mára már mondhatni, erősödő kultuszuk van. E kultusz erősödését jelzi, hogy idén már ötödször hirdettek eredményt a Ferenczy István Képzőművészeti és Irodalmi Verseny díjkiosztóján, a hagyományoknak megfelelően a névadó szobrászművész születése napján, a róla elnevezett magyar oktatási nyelvű alapiskolában. 190 pályamunka érkezett be, a bírálóbizottságnak nem volt könnyű a dolga. Ami viszont sajnálatosan érdekes, a Rimaszombati járáson kívüli magyar iskolákat leszámítva mindöszsze a szenci járásbeli Réte alapiskolásai neveztek be Szlovákiából ebbe a versenybe, míg Magyarországról, Szentesről, Soltvadkertről, Mindszentről és Szegvárról is érkeztek munkák, sőt a Vajdaság központjáról, Kosztolányi szülővárosából, Szabadkáról is. Hogy mi az érdektelenség oka, nehéz megmondani. A versenyt három kategóriában és három korosztálynak hirdették meg. Az első kategóriába, mely a falusi idill témájában várt pályamunkákat, 91 versenyző küldte el művét a legfiatalabb korosztályból. Elismerő oklevelet hat szlovákiai kisdiák kapott, a díjak viszont kivétel nélkül határon túlra vándoroltak. Ez egyfajta jelzés, mely szerint a magyarországi képzőművészeti nevelésnek, az eredmények alapján, biztosan vannak olyan módszerei, amelyeket érdemes lenne nálunk is figyelemmel követni. Hasonlóan a határon túliak vitték el a pálmát a második kategóriában, mely a portréfestészet felé irányította az ifjú alkotókat. Nagyszülők arcképét várták ebben a kategóriában a versenyt meghirdetők. A szabadkai és szentesi gyerekek érzéssel teli, technikában kiváló képei meggyőzték a kiállítás nézőit, jó helyre kerültek a díjak. A harmadik kategóriában egy képregény megalkotásával lehetett indulni. A legkisebbek korosztályában itt rimaszombati siker született, a Ferenczy István Alapiskola két rajzolója, Kiss Zsuzsa és Sallai Henriett vitte el a díjakat. A tájképfestészet és portréfestészet kategóriákban ismét határon túli sikerek születtek, a képregényrajzolásban pedig ismét rimaszombati siker. Hangácsi István az első, Váradi Renáta a második, Fodor Judit pedig a harmadik díjat nyerte el. Úgy látszik az eredmények alapján, a képregényrajzolásnak Rimaszombatban egész diákcsapat hódol. A legnagyobbak korosztályában azonban már kiegyenlítődött a határon túliak és a helyiek versengése. A tájképfestészet kategória első díja ugyan Szentesre vándorolt, de az ezüst- és a bronzérem már itthon maradt Csolty Alexandrának és Gál Tamásnak köszönhetően.

Sajnos nem érkezett egyetlen irodalmi mű sem, pedig a verseny szervezői tanulmány, műkritika és esszé kategóriákban is meghirdették a versenyt. Tanulmányt Ferenczy István művészetéről, műkritikát a kedvenc festményről, esszét pedig a felvidék képzőművészeiről vártak hiába a verseny meghirdetői. Nem tudni, mi az oka a passzivitásnak, hacsak az nem, hogy a magyar irodalom iránt érdeklődő, esetleg a művészettörténet iránt vonzalmat érző fiatalok nem kaptak időben tájékoztatást a versenyről. Ferenczy István Képzőművészeti és Irodalmi Verseny lesz jövőre is, addig lehet ihletet meríteni vagy elmélyülni a technikák elsajátításában. Az elbírált művek pedig Ferenczy István Alapiskolában megtekinthetők, de az idei Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Versenyen is láthatók lesznek. Érdemes ezeket a szép, lélekkel készült műveket megnézni.