Felfedik a komáromi erőd titkait

Az Öregvár központi részén most látszólag csak egy üres teret láthatunk. Úgy tűnik, nincs ott egyéb pár fánál és kissé egyenetlen felszínnél. Ám ha az erődről készített régi rézmetszeteket nézzük, meggyőződhetünk róla, hogy egykor jócskán beépítették, miután a 16. század második felében elkészült az erősség. Nagy kérdés tehát, hogy mi lehet a felszín alatt néhány méteres mélységben – s ha van ott valami, hol érdemes a földbe vágni az ásót.

A tisztánlátást nagyban elő fogja segíteni az a projekt, amelyet a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) és a Sine Metu egyesület közösen bonyolít le az Öreg- és részben az Újvár területén Komárom önkormányzatának támogatásával. Nem ez az egyetlen együttműködés köztük, hiszen Dél-Szlovákia több pontján végeztek már hasonló felméréseket. Ennek köszönhetően több ásatás indult el, amelynek legutóbbi példája Farnad, ahol már találtak is középkori pénzérméket – foglalta össze az általános eredményeket Orosz Örs, a Sine Metu egyesület vezetője.

Jelentős helyszín

A most is zajló komáromi kutatómunkát a múzeum és az egyesület képviselői mutatták be a Ferdinánd-kapu előtt. Virágos Gábor, a MNM Nemzeti Régészeti Igazgatóságának régészeti főigazgató-helyettese Komárom környékének különböző történeti korok során betöltött szerepét hangsúlyozta, kezdve egészen az ókortól. Emlékeztetett, a komáromi erődrendszer rajta van azon a listán, amelyeken a világörökségi helyszínek várományosai találhatóak. Egyúttal dicsérte a georadaros felmérést végző csapat hozzáértését is, mivel szerinte kevés az olyan szakemberi gárda, amely a mérés mellett elemezni is tudja az így nyert adatokat.

Kovács Lóránd Olivér, a MNM Nemzeti Régészeti Igazgatóságának tudományos igazgatója elmondta, számos helyen végeznek hasonló felméréseket. Komárom kiemelten fontos helyszín, amely könnyen elérhető Budapestről, a projekttel pedig egy határokon átnyúló együttműködést teremtenek meg. Hozzáfűzte, általánosságban Európa ezen részén is ugyanolyan minőségű és jelentőségű régészeti anyaggal rendelkezünk, mint a kontinens nyugati felén.

Megmutatkozik, ami rejtett

A komáromi felmérésről bővebben Stibrányi Máté, a MNM Műszeres Felderítési Osztály vezetője számolt be. Hangsúlyozta, jelen pillanatban nincs szó ásatásokról.

„Olyan módszereket alkalmazunk, amelyek a teljes területről tudnak nekünk információkat adni. A technológia fejlődése az elmúlt 10-20 évben lehetővé tette, hogy bizonyos korlátokkal, de belelássunk a földbe. Ez nem annyira egyértelmű és világos, mint egy ásatás, de sokkal nagyobb területre tudunk benézni”

– fejtegette, majd hozzátette, aktív geofizikai módszerről beszélhetünk, ahol az elektromágneses jel visszaverődéseit mérik. 2-2,5 méter mélyről nyernek használható adatokat, s a komáromi erődben ezt mintegy egyhektáros területen végzik el.

Nem végeztek még az Öregvár központi terével, itt folytatódik a munka, ahogyan a pincékben és az újvári területen is. Orosz Örs az utóbbival kapcsolatban elmondta, amint az a komáromiak számára közismert, ez a betonfelület az ún. „buzerplac”. Mivel azonban a beton nem tartalmaz vasat, ezért kvázi be tudnak nézni alája. Kifejtette, a felmérés nem engedélyköteles, azonban annak eredményeit megosztják a Szlovák Műemlékvédelmi Hivatallal is.

Stibrányi Máté mutatott két képet is, amelyek a feltárás eredményét szemléltetik az Öregvár udvarán. Az egyik egy-, a másik pedig kétméteres mélységig fedi fel a terület titkait. Számos épület körvonala vagy más falszakaszok láthatóak az illusztrációkon – az egyiket a 19. századi katonai térképek még jelölték, ám időközben elpusztult. A régészeknek az lesz a feladatuk, hogy meghatározzák, pontosan hogyan rétegződtek egymásra több évszázad építményei, hogy majd ehhez tudják igazítani a jövendőbeli ásatások helyszíneit. A jelenlevő szakemberek egyként hangsúlyozták: ezzel nagyon sok erőforrást és pénzt lehet majd megtakarítani.