Értékek a Zöldvár alatt

Nógrád és Hont megye találkozásánál, a Korponai hegység lábánál, egy vulkanikus hegy tetején állt egyszer egy erődítés, úgy hívták, Zöldvár.

Csáb (Čebovce)

A váracska alatt volt régen Györgymártonfalva, szépen odahúzódva a várhegy alá, s benne dolgos földműves, szőlőművelő emberek laktak. Mígnem a tatár hordák fel nem dúlták ezt a vidéket is, elpusztítva mindent, porig rombolva várat, falut.

Vár alatt kis falu

A falu újjáépült, 1272-ben Csáb néven szerepelt már az okiratokban, de a vár, amely valószínűleg a kora középkor tipikus várai közé tartozhatott – gerendafalú, kőből rakott öregtornyos épület lehetett – úgy elpusztult, hogy mára nyoma sem maradt. A régi falu nyomait olykor még felszínre veti az ásó, cserépdarabok, vastárgyak bármikor kifordulnak a földből Csáb község Györgymártonpartalja részén, bizonyítva, hogy itt egykor település volt. A helyi regék szerint rablófészeknek használt Zöldvár helyen állítólag még bő száz évvel ezelőtt látni lehetett némi falmaradványokat, de azokat aztán elhordták a házak, a pincék építéséhez, ma már csak egykori kalandor kincsvadászok fúrta gödrök vannak a vár helyén. A vár történelméről keveset tudni, de az valószínűsíthető, hogy a Hont-Pázmány nemzetség építette, és feltételezhető, hogy még a befejezése előtt elpusztult.

Nyugodt, békés táj

Mint általában minden bortermő vidék, Csáb környéke is szinte bukolikusan szép. A patakvölgyek fölötti domboldalakon még ma is sok helyen van szőlőültetvény, néhány évtizeddel ezelőtt ez a vidék a szlovákiai borgyártás egyik fellegvára volt, s ma is igen jó borászatok, hangulatos pincék vannak errefelé, finom, karakteres borokat készítenek. A lekopott vulkanikus hegység szelíd lejtői kiváló termőtalajt, a mikroklíma pedig jó feltételeket biztosít a borászathoz. Csáb környékén vulkanikus, négyes fokozatú védettséget élvező természetvédelmi terület is van, a Krehora, amely bő tizenöt hektárnyi területen egy olyan sziklás, erdei sztyeppés növénytársulást őrzött meg, amely jelenleg a tudományos kutatást és a turisztikát szolgálja. A környéken vannak még ehhez hasonló természetvédelmi ritkaságok, például a Kőkeszi Kőhegy, a fehérkúti (Príboj) Kőasszony, egy négy méter magas, preparálódott vulkanikus sziklatömb, vagy a Kékkői Erdőssztyepp, amely ritka, melegtűrő növénytársulásokat őrzött meg. Aki Csáb környékén szeretne gyalogtúrákat végigjárni, azt bőséges és páratlan látnivaló fogadja.

Palócország kutatója

Csáb község arról is nevezetes, hogy itt született 1784-ben a palócok egyik igen jeles kutatója, Szeder Fábián bencés pap, újságíró, néprajzkutató, helytörténész, nyelvész, akinek irodalmi és újságírói munkássága igen széles körű, és máig nem tárták fel teljesen. Helyben civil szerveződés is viseli a nevét, tiszteletére évente emlékünnepséget, zenei fesztivált szerveznek. Nagy becsben tartják Szeder Fábiánt. A jeles szülöttnek – a település igen impozáns méretű római katolikus templomának falán – 1984-ben emléktáblát is avattak. A templom egyébként – amelynek Szűz Mária a védőszentje, a késő barokk vidéki egyházi építészet egyik remeke – gróf kékkői Balassa Pál nagyvonalú támogatásával épült, méretei pedig akár egy városi plébániatemplomét is túlszárnyalják, és belső díszítése is igen gazdag. Ilyenkor, a közelgő szüret idején is érdemes ellátogatni erre a vidékre, amely nem csak a nevében „csábító”.