Érsekújvárban gyűjtést szerveznek Szent István király szobrára

Máig aktuális üzenet

Danczi József a Csemadok Érsekújvári Alapszervezetének közösségi oldalán is közzétett felhívásában úgy fogalmazott, hogy Szent István üzenete a mai emberhez is szól, és a szoborállítással megerősítenék az egy nemzethez tartozást az itt élő magyarságban. A gyűjtésről szóló felhívást, amelyen megtalálható a számlaszám is, támogatja az érsekújvári Czuczor Gergely Alapiskola, a Pázmány Péter Gimnázium, a civil szervezeteket tömörítő KultúrKorzó, az Esterházy János Polgári Társulás, valamint az Érsekújvári Római Katolikus Egyházközség.

„Kissé el vagyunk keseredve, mert a válsághelyzetben nem igazán jut pénz a kulturális szervezetek támogatására és nem minden rendezvényt valósíthatunk meg. Félő, hogy a takarékoskodni kénytelen lakosok sem tudnak majd túlságosan bőkezűen adakozni. Mégis nagyon szeretnénk, ha a Csemadok-emlékparkban fel tudnánk avatni a Szent István szobrot, mivel az érsekújvári magyarok eddig a főtéren lévő Széchényi György esztergomi érsek és városalapító szobránál emlékeztek augusztus 20-án”

– mondta Danczi József.

Készek a szobortervek

Szilágyi Tibornak, az Érsekújvárban élő és alkotó szobrászművésznek számos alkotása megtalálható a járási székhelyen. Megalkotta Széchényi György városalapító szobrát, amely kínai gránitból készült, és méreteiben a jeles személyiség eredeti alakjának a másfélszerese. Szilágyi Tibor műhelyében készült az Érsekújvárban született Kassák Lajos, a magyar avantgárd jeles képviselőjének életnagyságú bronz szobra, és a mester ajándékaként került a Pázmány Péter Gimnázium előcsarnokába az iskola névadójának a szobra, ugyanakkor az ő alkotása a Krisztus-torzó, amely a Szent József köztemető új bejáratánál lévő kis téren kapott helyet. Szilágyi Tibort szerdán látogattuk meg a műtermében, ahol három Szent Istvánról készített tervet mutatott be. Az életnagyságú szobor kétméteres talapzaton állna. Ha a megrendelők az ülőszobrot választanák, az 3,5 méter magas volna, az állószobor egy kisebb talapzaton valamivel kisebb, 2,6 méteres lehetne. „Az összegyűjtött összegtől függ, hogy milyen anyagból készítem el végül az alkotást. Arra is gondoltam, hogy vörös gránitból készülhetne az államalapító szobra, és arannyal kombinálnám. A konkrét tervek készen vannak, úgy gondolom, ez ügyben meg kellene szólítani minden érsekújvári magyar lakost. A mellszobor talapzattal együtt mintegy 14 ezer euróba kerülne, a másik két változat valamivel drágább volna” – mondta Szilágyi Tibor.

Többféle megoldás létezik

Az alkotó úgy véli, a Szent István szobor kerülhetne akár a Csemadok-székház elé is, ha az ott található Czuczor Gergely mellszobrot áthelyeznék a Czuczor Gergely Alapiskola parkjába. Szilágyi Tibor jelenleg egy Petőfi Sándor szobor terven is dolgozik, ezért azt sem tartaná elképzelhetetlennek, hogy a jeles magyar költő szobra kerülne a Csemadok-székház elé és Szent István szobra a gimnázium melletti emlékparkba. Érsekújvárban a szobrokkal kapcsolatban több vitás helyzet is akadt az elmúlt évek során. 2006-ban Anton Bernoláknak, a jeles nyelvújítónak a szobrát vitették át a város főterére a róla elnevezett parkból. A városi hivatal közelében áll ez az alkotás egy magas talapzaton, a vele szemközti oldalon áll a Széchényi György esztergomi érseket és városalapítót ábrázoló alkotás. Eredetileg az Anton Bernolák parkba, a korábbi Bernolák-szobor talapzatára tervezték helyezni a szláv apostolok szobrát, végül az ónozott bronzból készült Cirill és Metód szoboralakok a márvánnyal és gránittal díszített talapzaton a ferencesek kolostora mögötti füves területre kerültek.