Érsekújvár elutasította a török ajándékot

Egyetlen képviselő sem szavazta meg a legutóbbi önkormányzati ülésen azt a javaslatot, hogy a város elfogadja a török nagykövetség ajándékát. A mintegy 100 ezer eurót érő török kút a tervrajzok alapján 3,6 x 3,6 méter alapterületű és több mint 4,3 méter magas lett volna, ólomborítású tetővel. Az épületet egy Koránból vett idézet díszítette volna a víz tisztaságáról mint isteni ajándékról. Klein Ottokár, Érsekújvár polgármestere elmondta, az ajándékozás ötlete akkor merült fel, amikor a török nagykövetség küldöttsége meglátogatta Érsekújvárt.

A diplomáciai látogatás során felmerült, hogy háromszáz év múltán ilyen módon kérnének bocsánatot a török elnyomásért. A tizenhetedik században mintegy huszonkét évig török fennhatóság alatt volt Érsekújvár. 1663 augusztusában kezdték meg az érsekújvári vár ostromát a törökök, felégették a váralját, és elpusztították a környéket. Ekkor pusztult el Lék, Gúg és Nyárhíd, azok az ősi települések, melyek határában később megépült a város. A törökök a Forgách, Zserotin és Frigyes bástyákat támadták, melyek gyengén voltak erődítve, az ostromló sereg teljes száma meghaladta a 100-120 ezer főt. A várat a törökök szeptember 26-án vették birtokukba. A Szent Adalbert-plébániatemplomot török minaretté alakították át, a református templomot nagymecsetté. A katolikus templom képeit, szobrait és egyéb műkincseit kidobták és megsemmisítették. A ferencesek rendjének kolostorát a törökök laktanyának, a templomot lőpor- és élelmiszerraktárnak használták. Érsekújvárban ritkaság, hogy az ellenzéki képviselők valamiben egyetértsenek a többi képviselőtársukkal, ezúttal azonban nem akadt egyetlen egy városatya sem, aki szívesen látta volna a török kutat a Majzon tér díszeként. 

Akadtak képviselők, akik azt javasolták, hogy fogadja el a város önkormányzata a 100 ezer eurós ajándékot készpénz formájában, és egy saját elképzelésének megfelelő, szlovák–török barátságot jelképező emlékművet emeljen, de ezt a javaslatot sem támogatta a testület.