Ellenzik az iskolabezárást

Oľga Čierna igazgatónő szavai szerint több javaslattal tudnának szolgálni a hatékonyabb működtetés érdekébenVas Gyula felvételeAkár meglepőnek is tűnhető módon az összejövetelt vezénylő Stanislav Bajaník, a Matica slovenská titkára intette mértéktartásra az egybegyűlteket, mondván, a probléma etnikai hovatartozás nélkül érinti a szlovák és a magyar szülőket egyaránt. „Jól tudjuk, hogy a szóban forgó iskolát látogató gyermekek közül sok a magyar származású – fűzte hozzá magyarázatként. – Gratulálunk ezeknek a magyar szülőknek, hogy felmérték, mi a jó gyermekeiknek, és szlovák iskolába íratták őket.”

A felszólalók között ismerős arcok is feltűntek, mint például a kétnyelvű bizonyítványokat betiltó Eva Slavkovská oktatási exminiszter, vagy Eva Garajová, a HZDS volt képviselője. Ez utóbbi arról tájékoztatta az egybegyűlteket, hogy miközben Komáromban szlovák iskolákat készül bezáratni az önkormányzat, Érsekújvárott magyar gimnázium alakul. A Smer is képviseltette magát Dušan Čaplovič honatya személyében, aki a parlament oktatási bizottságának tagjaként saját szavai szerint szakmai szempontból közelít a problémához. Leginkább azt kifogásolta, hogy a nemzetiségi iskolák a szlovák tannyelvűekénél nyolc százalékkal magasabb normatív támogatást kapnak. „Ez egy igazságtalan rendszer, amire felhívtam Martin Fronc miniszter úr figyelmét is. Mi több, veszélyezteti a szlovák iskolákat a vegyesen lakott területeken” – tette hozzá.

Érthető módon emocionális, de akár csúsztatásnak is tekinthető részeket tartalmazó hozzászólást hallhattunk az érintett iskola szülői szövetsége elnökétől, Viera Miklášovától. Összefüggésbe hozta iskolájuk megszüntetését az új magyar egyetem megalakításával, és ugyancsak kifogásolta, hogy a nemzetiségi iskolákban magasabb a normatíva. Ezt annál is inkább nehezményezte, mert Magyarország oktatási támogatásban részesíti a magyar iskolákat. Szerinte mindezek által hátrányos megkülönböztetést szenvednek a többségi nemzethez tartozó diákok. Oľga Čierna, a Szabadság utcai iskola igazgatónője elsősorban arra hívta fel a figyelmet, hogy intézményükben már hoztak bizonyos gazdasági megszorító intézkedéseket, és további javaslatokkal tudnának szolgálni a hatékonyabb működtetés érdekében. Szólt arról is, hogy iskolájukat kerekesszékes diákok is látogatják, akiket rendkívül körülményes lenne távolabbi iskolába utaztatni. „Több alsó tagozatos szülő jelezte, ha iskolánk megszűnik, a közeli, Béke utcai magyar iskolába íratja gyermekét. Ez nem jelent számukra nyelvi nehézséget, hiszen tudjuk, diákjaink 80 százaléka vegyes családból származik” – mondta. Szerinte a háttérben ezt a célt, az elmagyarosítást szolgálja a testület döntése.

Mérsékelt hangot ütöttek meg a Határőr és a Rozmaring utcai szlovák alapiskolák igazgatónői. Mindketten elismerték, hogy a város nehéz anyagi helyzetbe került az alacsony normatíva miatt, és erről nem a képviselők tehetnek. Katarína Pállyová rámutatott, hogy míg a 200 alatti létszámmal működő iskolák diákonként több mint 25 ezer koronát kapnak az államtól, addig az ennél nagyobb iskolák 21 ezernél kevesebbet. Hilda Oslejová az oktatási minisztérium azon ígéretére emlékeztetett, mely szerint a reformok beindításakor hároméves átmeneti időszakról beszéltek az illetékesek, valójában azonban az előző évihez képest sokkal kevesebb pénzből gazdálkodhatnak az iskolák.

Szabó Béla alpolgármester elismételte a már ismert tényeket: a város a tavalyihoz képest 16,9 millió koronával kevesebbet kapott az oktatási intézmények finanszírozására, és ebből a tényből kellett kiindulnia. „Az alulfinanszírozás nem kizárólag Komárom problémája, ezzel küzd valamennyi település” – mondta. Egyben emlékeztette az egybegyűlteket arra, hogy a képviselők április 7-i ülésükön nem végleges döntést hoztak, ha ugyanis a minisztérium kisegíti a várost, átértékelik határozatukat.

Nyilatkozatot fogadtak el a résztvevők

Komárom. Az összejövetel résztvevői nyilatkozatot fogadtak el, amelyet a városi képviselő-testülethez, a Nyitrai Kerületi Tanügyi Hivatalhoz és az oktatási minisztériumhoz kívánnak eljuttatni. Ebben azt is kérik, hogy vegyék figyelembe a szlovákság kisebbségi helyzetét a régióban, és egyforma normatíva legyen érvényben mindkét iskolatípus esetében. „Ezzel elejét vehetnénk a szlovák iskolahálózat diszkriminálásának Dél-Szlovákiában” – áll a dokumentumban. (vkm)