Elkeserítő kilátások, folytatódó sztrájk

A Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) regionális szervezetei az elmúlt időszakban sorra rendeznek tiltakozásokat a tarthatatlan és megvalósíthatatlan állami intézkedések ellen. A megmozdulással szeretnék felhívni a kormány figyelmét a helyi önkormányzatok rendkívül súlyos anyagi helyzetére. „A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása ismét felhívja a figyelmet azokra a jogszabályi változásokra, amelyek negatívan hatnak a városok és községek költségvetésére” – hangsúlyozták a tiltakozás szervezői, hozzátéve, hogy a városok és falvak a csőd felé tartanak.

A lakosok érdekében

Az általam megkérdezett polgármesterek mindegyike elmondta, hogy kötelességének érezte részt venni a nagyszombati tüntetésen, hiszen a lakosok érdeke ezt kívánja. Mészáros Márta, Taksony polgármestere kifejtette, általában a községi hivatal, illetve az önkormányzat által fenntartott intézmények fenntartása is nagy mértékben nő. „Azt szeretnénk elérni, hogy az állam ne csökkentse a jövedéki adóból befolyt bevételünket, hanem gondoljon arra, hogy azok a feladatok, amelyeket az önkormányzatoknak kell elvégezniük, pénzbe kerülnek. Ha erre nincs fedezet, mihez kezdünk? Az energiaárak emelkedése újabb hatalmas problémákat jelent. A pénzügyminisztérium által felkínált visszatérítendő támogatás elfogadhatatlan számunkra, mert csak adósságokba hajtja a településeket, hosszú távon nem jelent segítséget. Ha a bevételeink folyamatosan csökkennek, a lakosság komfortja romlik. Akár az óvodát, az ápolói szolgálatot, vagy az energiafogyasztók működtetését, a kultúra és a sport területét vesszük, mindenhol ez lesz a jellemző, minden szegmensben lecsapódik majd. Nemcsak hogy nem lesz módunk a fejlesztésre, beruházásokra, de még az eddigi szintet sem fogjuk tudni tartani” – fogalmazott a polgármester. 

Spórolni kell

Jakócs Krisztina, Deáki polgármestere úgy véli, az önkormányzatoknak nem jelent gondot, ha az állam átad olyan kompetenciákat, amelyeket el kell végezniük azért, hogy a lakosoknak ne kelljen az ügyintézés végett utazniuk. „A falvak és városok pontosan tudják, mi a dolguk, viszont nem látjuk, hogy az állam részéről ez kölcsönös lenne, hiába szorulnánk segítségre, nem számíthatunk rá. Rengeteg pályázatban veszünk részt, de akkora a bürokrácia, olyan követelmények vannak, annyi plusz költség adódik, hogy sokszor elmegy a kedvünk az egésztől, egyáltalán nem rentábilis a pályázás, vagy nem arra írnak ki pályázatot, amire igazán szükségünk lenne. Ha az energiaválsággal kapcsolatban a kormány nem teszi meg a szükséges lépéseket, hatalmas gondok lesznek, főleg a kisebb településeken. Deáki havi kiadásai a gázra és az elektromos energiára 5 ezer euróról 30 ezer euróra emelkednek. Nem tudom, hogyan kellene spórolni és a hiányzó összegeket előteremteni: emeljük a szemétilletéket, kapcsoljuk ki a közvilágítást, vagy zárjuk le a kultúrházat, ne legyenek bálok, karácsonyi műsor és más rendezvények” – tette fel a kérdést a polgármester. A problémák egy részére szerinte talán megoldást jelenthet, hogy mivel az iskolát működtetni kell, az összes kultúrcsoport próbáit, a szabadidős tevékenységeket ott tartják majd, hogy a kultúrház épületét ne kelljen fűteni.

Hiányzó százezrek

Gabriel Kiš, a mintegy 4000 lakosú Jóka polgármestere azt nehezményezi, hogy a kormány nem kezeli partnerként az önkormányzatokat. „Nem működik a kommunikáció köztünk, az intézkedésekből adódó következmények túl kemények ahhoz, hogy tétlenül várjunk. Jóka esetében csak a megemelkedett energiaárak kompenzálására jövőre közel 200 ezer eurót kell előteremteni. Évekig dolgoztunk azon, hogy a lakosoknak olyan feltételeket alakítsunk ki, hogy élvezni tudják a mindennapokat, hogy jó legyen itt élni, minél több szolgáltatás legyen, most viszont úgy tűnik, ezek a törekvések hiábavalóak voltak, mert nem lesz miből fenntartani és működtetni ezeket. A közszférában dolgozóknak elfogadott 500 eurós egyszeri juttatásra az év végéig közel 70 ezer eurót kell találnunk. Amit már most tudunk, hogy a községnek a szemételhordás várhatóan száz százalékkal fog emelkedni, ezt is fedezni kell. A legrosszabb, hogy amikor a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának képviselői próbálják felvenni a kapcsolatot a kormány tagjaival, vagy az illetékes minisztériummal, senki nem fogadja őket, nem hajlandóak meghallgatni sem a problémáinkat” – mondta el Jóka polgármestere. 

Folytatódó sztrájk

A tüntetésen résztvevő polgármesterek kijelentették, azzal kívánnak nyomást gyakorolni a kormányra, hogy nem végzik el a megbízott feladataikat, de Jakócs Krisztina szerint a lakosokkal nem tehetik meg, hogy például nem készítik el a házasulandók számára a jegyzőkönyvet, vagy nem adják ki a halotti levelet. Gabriel Kiš hozzátette, több mint 3500 különféle feladatot kell ellátniuk a településeknek, amit el is végeznek, ezért is szeretnék, ha a kormány egyenrangú partnerként kezelné őket. Hangsúlyozta, ha az önkormányzatok megtennék, hogy csak az állam által kifizetett szolgáltatásokat végeznék el, akkor körülbelül a szolgáltatások 90 százalékát leállíthatnák. Mindhárom polgármester kiemelte, mekkora terheket rótt rájuk a Covid-19 vírusjárvány idején rendszeresen végzett tesztelés, vagy az ukrajnai menekültek segítése. A feladatok elvégzését az állam a helyi önkormányzatokra rótta, amiket ők el is végeztek, hiszen a lakosok érdekeit tartották szem előtt, de hiányolják, hogy az állam részéről legalább egy bizonyos szintű kompenzációt kapjanak. 

A 2920 települést összetartó Szlovákiai Városok és Falvak Társulása legközelebb a parlament szeptemberi rendes ülésének idejére tervez tiltakozást Pozsonyba.