Elhanyagolt óvóhelyek

Az Ukrajnában dúló háború miatt az utóbbi időben a közbeszéd tárgya lett az óvóhelyek állapota. Óhatatlanul is felmerülnek a kérdések, hová menekülhetne a lakosság egy esetleges támadás esetén, mennyire felkészültek a települések vezetői a lakosságvédelem terén. 

A szolidaritás a legfontosabb

Kacz Éva, Nádszeg polgármestere szerint évtizedek óta nem foglalkozott ezzel a kérdéssel senki. „A szocializmus éveiben épült óvóhelyek már nincsenek meg, de például az iskola, a községi hivatal épülete alatt van pince, illetve a régebben épült családi házak alatt is. Bízom az emberek szolidaritásában, hogy ha esetleg ilyen helyzetben találnánk magunkat, akkor a családtagok, barátok, rokonok, szomszédok befogadnák egymást. Akinek egyáltalán nem lenne hová mennie, azt a falu középületeinek pincéiben tudnánk biztonságos helyre menekíteni, de csak korlátozott számban, minden lakosnak nem tudjuk ezt lehetővé tenni” – fejtette ki a polgármester. Úgy véli, olyan vezető beosztásban lévő, határozott fellépésű személyekből áll a helyi válságstáb, akik veszélyhelyzet esetén úgy tudnának fellépni, hogy nem kérdőjelezné meg senki a tekintélyüket, tehát alkalmasak lennének a falu lakosságának koordinálására.

Saját megoldások

Hasonló a helyzet Galántán is. Peter Paška polgármester szerint a régi óvóhelyek az elmúlt harminc év alatt tönkrementek, használhatatlanná váltak. Úgy véli, az embereknek saját maguk által épített helyeken kellene menedéket keresniük egy esetleges háborús helyzetben, például pincékben, bevásárlóközpontok mélygarázsaiban vagy tömbházak pincéiben, alagsoraiban.

Rendszerszintű lépések

Szenc városa szerint ilyen körülmények között nincs értelme és nem is etikus az egyes városok helyzetének pontos meghatározása. „A Szenci járásban Cseklészen (Bernolákovo) egy óvóhely található, 90 fő befogadására alkalmas. Az államnak hatékony, rendszerszintű intézkedéseket kell hoznia a lakosság biztonságának javítására háború esetén, és ezek megvalósítására nagyszabású forrásokat kell elkülöníteni. A polgári védelmet a belügyminisztérium irányítja és koordinálja a járási hivatalokon keresztül. Az 1990-es évektől napjainkig rendkívül valószínűtlennek tartották a háborút Európában, ezért a polgári védelem a természeti katasztrófák következményeitől való védekezésre összpontosított, nem pedig a katonai konfliktusokra” – továbbította Szenc város álláspontját Vysztavel Csaba, a Senčan havi folyóirat szerkesztője.