Egységes munkaerőpiac a Duna két oldalán

Több száz ember érkezett a szlovák–magyar határ mindkét oldaláról a nemrég felújított Csillagerődbe. Hogy végül mennyien találtak maguknak most munkát, az még kérdéses, ajánlatból azonban nem volt hiány. Főként az autóipari és technológiai ágazat vállalatai kínáltak szabad munkahelyeket. Néhány esetben azonnali állásinterjúra is volt lehetőségük az érdeklődőknek a börzén, amely Interreg V-A Szlovákia–Magyarország Együttműködési Program keretében valósult meg.

Az elmúlt időszakban elsősorban a magyarországi oldal volt az, amely komoly ipari fejlődést tudott felmutatni Esztergomtól Mosonmagyaróvárig – elég csak megemlíteni a magyar komáromi akkumulátorgyárat, amely önmagában egymilliárd eurós beruházást jelent. A szlovákiai oldal nem pusztán a földrajzi, hanem a nyelvi közelség miatt is természetes merítési lehetőséget kínál a cégeknek. Sokan egységes munkaerőpiacként kezelik a térséget, ezt a kifejezést használta a megnyitón Kancz Csaba is, a börzét rendező Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja.

Bara Zoltán, a Pons Danubii EGTC igazgatója emlékeztetett, 2008 környékén mintegy 25 ezer ember ingázott át a határon Magyarországra, azóta azonban sok minden megváltozott. „Látható a munkaerőpiacon, hogy az újabb fejlesztésekhez, az újabb beruházásokhoz már elfogyott a munkaerő egy adott szegmense. A magas szakképzettségű munkaerő viszont a Duna mindkét oldalán nagy kincsnek számít. E téren versenytársai is egymásnak a vállalkozások, azonban ez egy olyan régió, amely évszázadokon át közösen fejlődött. A 20. század határai komoly váltást hoztak ebben, de Schengen után újra próbáljuk építeni ezeket a szerves kapcsolatokat. Az a célunk, hogy a Duna északi oldalán élők, az ott működő vállalkozások egy szervesen működő kapcsolatot alakítsanak ki magyarországi partnereikkel” – mondta Bara.

Az állásbörze koncepcióját 2011-ben kezdeményezte a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal. Czunyiné Bertalan Judit (Fidesz) országgyűlési képviselő elmondta, jól mutatja a fejlődés mértékét és irányát, hogy míg az első szemlén a munkát kereső emberek száma többszöröse volt a felkínált munkahelyek mennyiségének, addig most már a cégek versenyeznek a szakképzett munkaerőért.

Bara Zoltán a határon átnyúló innováció kapcsán kifejtette, szervezetük részt vett abban a mintegy hárommillió eurós gazdasági akcióterv kidolgozásában is, amelynek köszönhetően 2023-ra Tatához hasonlóan Komáromban is létrejön egy innovációs központ. Itt a kis- és középvállalkozások számára olyan eszközök – például háromdimenziós nyomdák, ipari szkennerek, robotok – bérlését teszik lehetővé, amelyek túl drágák ahhoz, hogy ezek a cégek megvegyék ezeket. Emellett a szakközépiskolai képzéseknek is helyszínt adnak majd, valamint a dél-komáromi ipari park cégeivel is együtt tudnak működni.