Egyértelmű az igény az Ipoly menti vasút újraindítására

Ezt elengedhetetlennek vélik a szakemberek a turizmus, az infrastruktúra és a vállalkozások fellendítéséhez, főleg a hátrányos helyzetű Ipoly menti, szlovákiai és magyarországi régiókban.

A szakemberek legközelebb a Pető és Pösténypuszta között épülő híd magyarországi hídfőjénél található műszaki központban találkoznak november 24-én, hogy a térségben az évszázad beruházásainak nevezett hídépítések mellett a vasúti forgalom újraindításáról is tárgyaljanak. Mindkét helyen, így Rárós és Ráróspuszta, valamint Pető és Pösténypuszta közt megkezdődött a hídépítés.

Ezzel a közlekedéspolitikai kérdéssel már két éve foglalkozik a Középső-Ipoly mente Régiófejlesztési Ügynöksége. Lőrincz Mária, az ügynökség igazgatója szerint a megvalósíthatósági tanulmány alapos kutatás alapján javasolja az évtizedek óta pangó, vagy teljesen leállított vasúti forgalom felélesztését. „A gazdasági és szociális lehetőségek kialakulását, az életszínvonal fejlődését hozná a vasúti forgalom felélénkítése. A megvalósíthatósági tanulmányban számtalan tény indokolja a vasút visszaállítását. Ez elengedhetetlen a turizmus, az infrastruktúra fejlesztése szempontjából, és a vállalkozások fellendítésében is komoly szerepe lehet. Egyre többen támogatják ezt a gondolatot, amely észak–déli vasúti koridorokat alakítana ki több csatlakozási ponttal, a Drégelypalánk–Ipolyság és Balassagyarmat–Losonc vonalon. Személyszállítás és teherszállítás szempontjából egyformán fontos lenne a vasút revitalizációja” – mondta Lőrincz Mária, a Középső- Ipoly mente Régiófejlesztési Ügynökség igazgatója.

Az Ipoly-völgyi vasút revitalizációja a becslések szerint a magyar oldalon, Nógrád megyében mintegy 66 településen élő 87 ezer lakost, szlovák oldalon, Besztercebánya megyében pedig 35 településen közel 70 ezer embert érintene. A magyar–szlovák határon átnyúló együttműködési program lehetőségével élve 2008 decemberében pályázatot nyújtottak be civil szerveződések az Ipoly-völgyi vasút működtetését elemző megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére. A pályázat sikeres volt, erre a célra 112 ezer eurót fordíthattak a pályázók. A Szlovák Vasúttársaság támogató nyilatkozattal, a magyar MÁV Zrt. pedig társult partnerként csatlakozott a programhoz.

A megvalósíthatósági tanulmány szerint a Párkány–Ipolyság–Drégelypalánk–Balassagyarmat–Ipolytarnóc–Nagykürtös–Losonc vasútvonal fellendítésének társadalmi, gazdasági, turisztikai, környezeti, szociális hatásai mindenképpen pozitívak lennének. Ezeknek a vonalnak a létrehozására és működtetésére reális lehetőségek vannak, mert a vasúti pálya szinte majdnem az egész vonalon létezik. Némi felújítás és modernizálás, valamint a Drégelypalánk és Ipolyság közt 1963-ban felszedett hat kilométeres szakasz újjáépítése után újra lehetne szervezni a forgalmat. A kezdeményezők szerint ehhez most főleg politikai akaratra lenne szükség, mihamarább és mindkét oldalról, mert az uniós támogatási forrásokra már csak 2013 végéig lehet pályázni.