Egy szerződés – kétféle értelmezés

#Vas Gyula illusztrációs felvétele hogy a gázgyár a reális fogyasztás alapján végzi a számlázást. Ugyanakkor a lakáskezelő vállalat az előző éves fogyasztás alapján kiszámított előleget szedi be a lakosságtól, azt is 12 hónapra lebontva, és természetesen a többi fogyasztó is folyamatosan téríti számláit – magyarázta Kinczer István, a Tekom igazgatója. – A legnagyobb gázfogyasztás viszont értelemszerűen a téli hónapokra esik, tehát pillanatnyilag ezért ilyen magas a tartozásunk. Az előző években a gázgyár is tolerálta ezt a helyzetet; a nyári hónapokra fokozatosan ledolgoztuk a tartozást, hiszen a lakosságtól ugyanúgy folytak be az előlegek akkor is, amikor már nem kellett fűteni. Ezért is furcsa a gázgyár illetékeseinek a magatartása, vagyis hogy a magas tartozásokra hivatkozva előbb decemberben, majd márciusban két napra teljesen, illetve részlegesen leállították részünkre a gázszolgáltatást. Emiatt decemberben az egész városban, márciusban pedig az egyes és a kettes lakótelepen két-két napig szünetelt a fűtés. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy ez a magas tartozásunk a gázgyárral szemben jóval alacsonyabb lenne, ha mi is hozzájutnánk a pénzünkhöz, vagyis ha az intézmények, a hivatalok időben egyenlítenék ki számláikat és a lakosság maradéktalanul fizetné a havi előlegeket. De sajnos ez nem így van. A lakosság csaknem 25 millió koronával tartozik a Tekomnak; ez az összeg az elmúlt évek során fokozatosan halmozódott fel. Annak érdekében, hogy zavartalanul tudjuk folytatni a fűtést, március végén megegyezés született a gázgyár, az Alternatíva lakáskezelő kft. és a Tekom között. Mégpedig abban az értelemben, hogy a gázgyár nem zárja el a kazánokat, ellenben mi szüneteltetjük a fűtés- és melegvíz-szolgáltatást a nem fizető fogyasztók számára mindaddig, amíg nem rendezik számláikat. Ezért zártuk le április elején a kórház egyes részlegeit, a könyvtárat, több iskolát, valamint óvodát. A radikális intézkedésnek köszönhetően az egyes fogyasztók igyekeztek rendezni számláikat, illetve bizonyos fizetési harmonogramban egyezünk meg velük. A baj az, hogy ugyanezt nem tudjuk megtenni a nem fizető lakókkal. Ahhoz ugyanis, hogy a tömbházakban lekapcsolhassuk az egyes lakásokat a melegvízről vagy a fűtésről, be kell jutnunk a lakásba, amihez viszont a tulajdonos beleegyezésére van szükség. Tudni kell azt is, hogy a 25 milliós lakossági tartozásból csaknem 20 millió jut a városi lakások bérlőire, és a fennmaradó rész a magánkézben lévő lakások tulajdonosaira. Ugyanakkor a városi lakások száma 1600 körül van, a magánkézben lévőké pedig 4500. Ebből nyilvánvaló, hogy a nem fizetők többsége a városi lakások bérlői közül kerül ki. Ezért a lakáskezelő vállalat arra kérte a polgármestert, adja beleegyezését a melegvíz lezárására a legtöbb hátralékot felhalmozott nem fizető bérlőknél. Ezzel az intézkedéssel ugyanis legalább mérsékelnénk a további tartozások növekedésének ütemét.

A polgármester azonban még két hét elteltével sem foglalt állást az ügyben. De nem ez az első eset, hogy a polgármestert, illetve a városi hivatal illetékeseit figyelmeztettük a problémára. Mindhiába. Pedig a Tekom és a város által 1995-ben aláírt szerződésben egy olyan kitétel is szerepel, mely szerint a város vállalja a nem fizetők problémájának rendezését. Ehhez képest mindig mi vagyunk a roszszak, akire mutogatnak, amikor valami gond van a fűtéssel.

Pásztor István polgármester másként látja a helyzetet. Mindenekelőtt cáfolta, hogy a várost szerződés kötelezné a nem fizető lakosok problémájának rendezésére. „A Tekom magáncégként szerződést kötött az egyes lakástulajdonosokkal, illetve bérlőkkel a melegvíz- és hőszolgáltatást illetően, tehát nem várhatja tőlünk, hogy mi ebbe a kétoldalú viszonyba beavatkozzunk, és behajtsuk kinnlevőségeit. Egyébként minket is aggaszt a nem fizető bérlők problémája, többük ügyét már bíróságra adtuk, sőt jogerős ítéletek is születtek, de szükséglakások hiányában egyelőre nem tudjuk végrehajtani a kilakoltatásokat. Az Alternatíva kérésével természetesen foglalkozunk, ám tudatosítani kell, hogy a vízvezetékek lekötése a város vagyonába történő komoly technikai beavatkozás, amit meg kell fontolni, és egy ilyen lépést minden részletre kiterjedő tárgyalásoknak kell megelőznie. Engem, mint polgármestert most arra akarnak rákényszeríteni, hogy mindezért vállaljam a felelősséget, ez azonban nem így működik. Mellesleg attól, hogy a lakásokban esetleg lezáratjuk a meleg vizet, a tartozások továbbra is megmaradnak. Én megkérdőjelezném a Tekom által deklarált 25 milliós lakossági tartozás valóságalapját is.

Mi fokozatosan adjuk el a lakásokat, és köztudott, hogy a bérlő csak akkor veheti meg a lakást, ha előtte rendezi valamennyi tartozását. Ez az adósságállomány tehát állandóan csökken. Információim szerint az Alternatíva és a lakásszövetkezet pontosan fizeti a lakosoktól beszedett fűtési és melegvízdíjat a Tekomnak, ami havonta kb. 10 millió koronát tesz ki, abból a társaság igazán téríthetné a gázgyárnak a felhasznált gáz árát. Kérdezem én, miként lehetséges az, hogy a Tekomnak már a szezon kezdetekor problémái voltak a számlák kiegyenlítésével? Nyáron ugyanis több díjat szednek be a lakosságtól, mint a valós fogyasztás, tehát olyankor tartalékot kellene felhalmozniuk.

Tudni kell azt is, hogy 2002. július 31-én lejár a város és a Tekom közti szerződés és a májusi testületi ülésen tárgyalnak a képviselők arról, hogy a beérkező pályázatok alapján ki lesz az új szolgáltató. Persze a Tekom is pályázhat, kérdés, az eddigi munkája alapján mekkora sikerrel. A napokban a lakáskezelő vállalattal közösen megbeszélést folytattam a gázgyár illetékeseivel, amelynek fő témája a Tekom által felhalmozott tartozások rendezése volt. A tárgyaláson felmerült: mivel a társaság szerződése július végén lejár, esetleg fennáll annak a veszélye, hogy a hátralévő hónapokban még inkább lazul részükről a fizetési fegyelem.”

Mindezek után fontosnak tartottuk megszerezni a Tekom és a város között 1995-ben között szerződés másolatát, hogy lássuk, mit is tartalmaz a nem fizetők problémájának rendezésével kapcsolatban.

A megfogalmazásban a bérbeadó a város, a bérlő pedig a Tekom – therm, amely a város tulajdonában lévő, a hőszolgáltatással kapcsolatos objektumokat bérli. A szerződésben tehát ez áll: „A bérbeadó biztosítja a bérlőt, hogy a nem fizetők részére szükséglakásokat épít, amennyiben a lakások eladásából befektethető tőkéhez jut.” Ilyen szükséglakások azonban nem épültek és nem is épülnek a városban, annak ellenére, hogy a városi lakások háromnegyede már eladásra került.

Kérdésemre, hogy a nyári hónapokban a Tekom miért nem halmoz fel tartalékokat, Jana Janáčová gazdasági igazgatóhelyettes elmondta: éppen a maguk előtt görgetett lakossági hátralékok miatt tartoznak a nyári hónapokban is a gázgyárnak – természetesen akkor jóval kisebb összegekkel, mint a fűtési idény végén. Utoljára 1998-ban voltak „pluszban” a gázgyárral szemben, de akkor még az állam hozzájárult a gáz árához. Amióta megszűnt ez az ártámogatás, nagyságrendekkel megnőtt a lakossági tartozás. A melegvíz- és a fűtési díjból egyébként nemcsak a gáz árát kell téríteniük, hanem a víz, a villany árát, a karbantartási költségeket, a béreket és a rezsit is. Arra a kérdésre, hogy a Tekom jelentkezik-e a város által kiírt pályázatra, egyelőre nem tudott biztos választ adni. „Mérlegeljük a lehetőséget, de még nem döntöttünk” – mondta. – Egy dologra azonban szeretném felhívni a figyelmet: bárki is végzi majd augusztus elsejétől ezt a szolgáltatás, néhány hónapon belül ugyanezekkel a problémákkal találja szembe magát, mint mi. Amíg a város homokba dugja a fejét, és nem rendezi elfogadható módon a nem fizető bérlők kérdését, a fűtés és melegvíz-szolgáltatás időzített bombát jelent.”