Bős, az élhető kisváros

Bős 2016. január 1-én kapta meg a városi rangot. A kisváros vezetése már előtte is küzdött azért, hogy magasabb rangra emelkedjen az egykori mezőváros. Bő öt évvel ezelőtt kifüggeszthették a városi hivatalban az erről szóló dekrétumot és Bőst ma az ország legfiatalabb városai közé sorolják.

Élő közösség

Arról, hogy mennyire élő a mintegy ötezer lakosú kisváros közössége, magunk is megbizonyosodhattunk. Nyáron egymást érik a programok, amelyek a világjárvány miatt ugyan megcsappantak, de csak rövid időre. A kedvező átoltottságnak köszönhetően most is számos tervvel készülnek a helyi szervezetek az őszre és a közelgő karácsonyi ünnepsorozatra.

A sikeres bérlakásprogrammal új lakóhelyeket is építenek, de családi házakból sincs hiány. „Az, hogy város lettünk, különböző új lehetőségeket hozott. Szemmel láthatóan gyarapodott a város” – mondja Fenes Iván polgármester, aki közel harminc éve áll a város élén.

Előkészület és eredmények

Fenes Iván büszkén sorolja a városi rang megszerzése óta elért eredményeket. Ezek közé tartozik a körfogalom megépítése az 506-os másodrendű főúton. A központi kereszteződésben számos baleset történt, amelyek megelőzésében kulcsszerepe van az atipikus körforgalomnak, ami, ahogy a polgármester megjegyzi, egyedi alakja miatt a város egyik dísze is. Ehhez azonban az is kell, hogy a helyiek megfelelően törődjenek az aszfalttal körülvett zöldterülettel, amelyet mindig az aktuális évszaknak és a helyi hagyományoknak hűen öltöztetnek díszbe. „De nem a szépsége miatt épült, hanem azért, mert hasznos” – szögezte le Fenes Iván.

A közelmúltban sikerült befejezni a csatornahálózatot, amelynek első szakaszára még a vízerőmű építése adott lehetőséget, a befejezését már az Európai Unió támogatta. Most az a feladat, hogy minél több háztartás csatlakozzon a hálózatra. A pályázati lehetőségek megfelelő kiaknázását igazolja a rendelőintézet megépítése is. A kultúrház melletti téren 1,1 millió euróból építettek új egészségügyi központot, ennek nagy része, 800 ezer euró támogatásként folyt be a fejlesztésre. A rendelők mellett gyógyszertár is épült a Szentháromság téren, és a zöldterületet is revitalizálták. Hamarosan huszonhét új bérlakást adhatnak át az Állami Lakásfejlesztési Alap programja keretében, és további több mint egy tucat lakás előkészítésén dolgoznak. Fenes Iván szerint van igény a lakhatási lehetőségre, csakúgy, mint a városi gyűjtőudvar szolgáltatásaira.

Nem állt meg az élet

A világjárvány miatti lezárások Bőst sem kímélték, de mint a polgármester mondja, nem állt meg az élet a városban. „A korlátozások ideje alatt tudtunk a kultúrházzal foglalkozni. Normális helyzetben ugyanis minden hétvégén valamilyen rendezvény van, most azonban lehetőségünk nyílt a belső terek felújítására. Saját forrásokból végeztük el a munkát, ilyen rövid idő alatt ugyanis nem tudtunk pályázaton keresztül támogatást szerezni. Most öröm bemenni az épületbe, olyan szép” – mondja Fenes Iván. Több szinten is figyelmet fordítanak a közösség fenntartására, ezt szolgálja a néhány éve megépült Csemadok ház, de a készülő református templom, és a katolikus templom melletti közösségi ház is azért épül, hogy az embereknek legyen hol találkozniuk egymással, megbeszélni ügyes-bajos dolgaikat, és így fenntartani az élő közösséget a kisvárosban.

Vidéki jelleg

Arra a kérdésünkre, hogy milyen változást hozott a városi rang, és polgármesterként érzékel-e jelentős átalakulást, egyszerű Fenes Iván válasza: nem. Mint mondja, megmaradt a vidéki jelleg a közösségben, továbbra is szinte mindenki ismer mindenkit. Ugyan Dunához közeli település is népszerű célpont a beköltözők körében, egyelőre azonban nem hígult jelentősen a helyi magyarság. Fenes viszont arra figyelmeztet, hogy ha nem változik a betelepülés üteme, akkor hamarosan kiszorulhatnak a városközpontból a helyi magyarok.

A városi rang elnyerése előtt sokan attól tartottak, hogy ellehetetlenítik a vidékre, falura jellemző tevékenységeket, nem lehet majd haszonállatokat tartani, drágul a hulladék elszállítása, egekbe szöknek az adók. „A környéken nálunk a legolcsóbb a hulladékkezelés. Az állattartás azonban már nem divat, nagyon kevés az olyan udvar, ahol haszonállatokat nevelnek” – feleli Fenes Iván.

Arra építenek, mai van

„Bős egy élhető település, de nincs kész város, vagy falu. Mindig van mit alakítgatni rajta. A legfőbb célunk, hogy Bős tiszta kisváros legyen. A fejlődésben is van mire építenünk, a város nagy kincse, hogy a Csiliz-patak végigfolyik a településen, és a kastély, valamint az azt körülvevő park is Bős büszkesége” – sorolja a lehetőségek tárházát a polgármester.

Az Amadé-kastélyban jelenleg idősotthon működik, de a 17. században épült műemlékben berendezett otthon már nem felel meg a kor követelményeinek. Azért, hogy az idősgondozás, és a hagyaték karbantartása se szenvedjen csorbát, új idősotthon építenének a régi rendelőintézet helyén, és a kastély felújítása is a tervek között szerepel. A mintegy harmincöt hektáros parkerdő is a bősiek kincse, számos rendezvény kedvelt helyszíne. A polgármester határozottan cáfolt az elmúlt hetekben felröppent hírt, miszerint eladnák az állami tulajdonban lévő területet, amivel azonban törődni kell. Egy-egy takarítás alkalmával ugyanis nemcsak apró szemetet, hanem kidobott kályhát, gumiabroncsot is találnak a területen. „A park negyedfokú védettséget élvez. A patakot néha kitakarítják, a parkban a város alkalmazottai kaszálnak. Az elmúlt évtizedekben nem telepített új fákat a tulajdonos, az öregek dőlnek ki, és nincs, aki újat ültessen. Pedig mindenképpen törődni kellene a parkkal” – jegyezte meg Fenes Iván. Tervek tehát vannak, és idegenforgalmi szempontból a Duna és a vízerőmű közelsége is kedvez annak, hogy az erre járó külföldiek ne csak áthaladjanak a kisvároson, hanem Bős kincseit is felfedezzék.