Borzován felújítanák a márványfejtést

A VSK Mineral terveit jelenleg a környezetvédelmi minisztérium vizsgálja. A beruházó úgy feltételezi, évente 65 ezer tonna márványt nyerhetnének ki, ami naponta tíz teherautónyit jelentene. Azt sem zárják ki, hogy csak alkalmanként, a keresletnek megfelelően bányásznának. A társaság öt embert tudna foglalkoztatni. A márványbánya megnyitásával azonban nem mindenki ért egyet. Például a barlangászok, az ökológusok, valamint a helyiek sem. Mindnyájan attól tartanak, túl nagy lesz a por, a zaj, a rezonancia, megnövekszik a forgalom és félnek az idegenforgalom megcsappanásától. Az állami természetvédelem és a nemzeti park igazgatósága alapjában véve nem lát gondot a bányanyitásban. „Ez egy kis bánya, amely bár részben érinti a védett madárállomány fészkelőhelyét, de ha betartják a feltételeket, egyetértünk a projekttel” – mondta Ján Kilík, a nemzeti park igazgatója.

„Azt, hogy kerékpárral haladjak végig a nemzeti park turistaösvényén, nem engedélyezik, büntetik. De a sok-sok teherautó, a robbantások, a por, a fúrás, a barlangokban esett kár nem zavarja az illetékeseket?” – kérdi egy természetbarát. A bánya a park másodfokú védettségi övezetébe esik, hasonlóképpen a falu is. A barlangászok szerint egy-egy területet adminisztratív jelleggel iktattak ki a nemzeti parkból, holott egységes egészként kellene kezelni és védeni. „Milyen nemzeti park az, ahol előnyben részesítik a gazdasági érdeket a természetvédelemmel szemben?” – kérdezi Juraj Kohári, a Domica Mikrorégió elnöke.

„Ha az illetékesek minden szükséges engedélyt megszereztek a bányászathoz, rendkívül nehéz ez ellen valamit tenni” – véli Jozef Šuchta bányajogi szakértő. Szerinte a társaság mögött ott áll a törvény, amely gyakran ellentétben van a területrendezési törvénnyel vagy a természetvédelemmel. Ján Šárog községi ellenőr szerint a bányanyitás ellentétben áll a gazdasági, környezetvédelmi, szociális fejlesztési tervekkel, a Domica Mikrorégió és a Borzova Polgári Társulás terveivel is. Az ellenőr hozzátette, minden erejükkel a bányanyitás ellen lesznek. A társaság azonban elszánt. „Nem akarunk fejjel menni a falnak, ezért mindenkivel szeretnénk megegyezni, aki az ügyben érdekelt – mondta Katarína Rusnáková, a cég szóvivője.

Edita Kušnierová művészettörténész szerint a márvány elnevezés nem helytálló. A vöröses színű borzovai mészkő csak hosszú megmunkálás után lesz márványos hatású. „Egyébként ez egy nagyon csúnya kő, amely a mai napig csúfítja például a betléri kastélyparkot. Ezzel rakták ki a járdák szélét”. A szakember elmondta, a műemlékvédelem sem ért egyet a bányanyitással. A múltban teherautókkal hordták a követ, ami jelentősen megrongálta a falu középkori templomának statikáját. „A falait vaskos pillérekkel kellett megtámasztani, hogy szét ne essenek. A pillérek is ebből a kőből készültek, ami elcsúfította a templomot” – árulta el a művészettörténész.

A VSK Mineral 26 bányát üzemeltet az ország keleti felében, és Nagyveszverésen is ez a társaság készül a zsírkőbányászat ismételt beindítására. A borzovai márvány fejtését két év múlva szeretnék megkezdeni.