Az ország elsőként épített Csemadok-székháza előtt állna Szent István mellszobra

A Csemadok Érsekújvári Alapszervezete még 2020-ban úgy határozott, hogy Szent István király szobrát szeretné elkészíttetni és leleplezni.

Örök érvényű üzenet

Az államalapító üzenete a mai napig érvényes és példaértékű. A lakosok a megadott számlaszámon, de számos közösségi kulturális rendezvény keretében is támogathatták a szobor elkészítését. Legutóbb egy június végi nagyszabású jótékonysági koncerten szerveztek gyűjtést. A műsort követően Danczi József, a Csemadok Érsekújvári Alapszerveztének az elnöke kijelentette, hogy egy lépéssel ismét közelebb kerültek a Szent István-szobor elkészítéséhez. Minden szereplőnek, szervezőnek, hangosítónak, fényképésznek, nézőnek megköszönte szervezetük nevében a támogatást. Az est bevétele 2050 euró volt. A Szent István-szobor elkészítését az adományozók továbbra is támogathatják a következő számlaszámon: SK93 0200 0000 0036 9273 3953. Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke meg is jegyezte, hogy az érsekújváriak szobor nélkül is megemlékeznek az államalapító királyunkról. Ha azonban a szobor létrejön, lesz olyan hely, ahol tisztelegni lehet, és  nemcsak az érsekújváriak, hanem valamennyi magyar számára fontos hellyé válhat.

Látogatás az alkotónál

Szilágyi Tibor szobrászművész érsekújvári műhelyében már 2020 nyarán alkalmunk nyílt megtekinteni a leendő alkotáshoz elkészített három vázlatmintát. A gyűjtést abban az időszakban egy nagyszabású Szent István-emlékünnepségen kezdeményezték, ekkor 3524 euró gyűlt össze. Az eredeti terv szerint 2024-ben, az ország első Csemadok alapszervezetének, az érsekújvári helyi szervezet megalakulásának a 75. évfordulóján lepleznék le a szobrot. Az ötlet megszületésekor még az volt a terv, hogy a Pázmány Péter Gimnáziumhoz közeli Csemadok-emlékparkban állítanák fel. Később változott a helyszín. Szent István szobra a Csemadok-székház épülete elé kerülne, és a jelenleg ott lévő Czuczor Gergely mellszobrot áthelyeznék a jeles papköltőről és nyelvtudósról elnevezett magyar alapiskola parkjába. Az idén hetvenedik születésnapját ünneplő Szilágyi Tibor szobrászművész műtermében már számos olyan alkotás született, amely a járási székhely közterületeinek történelmi értékét hivatott emelni. Szilágyi Tibor elmondta, konkrét tervei vannak, de sok függ attól, hogy milyen összeget tud a megrendelő a szoborra fordítani. Arra is gondolt, hogy vörös gránitból készülhetne az államalapító szobra, arannyal kombinálva.

A Csemadok helyi szervezetének gyűjtését az érsekújvári Czuczor Gergely Alapiskola, a Pázmány Péter Gimnázium, a civil szervezeteket tömörítő KultúrKorzó, az Esterházy János Polgári Társulás, valamint az Érsekújvári Római Katolikus Egyházközség támogatja. Szilágyi Tibort a napokban is megkerestük, de csak a telefonos beszélgetésbe egyezett bele a kerek jubileumát ünneplő alkotó. Kifejtette, hogy inkább az alkotásai beszéljenek helyette, kissé visszavonult már a társadalmi életből. Annyit azonban megtudtunk, hogy Szent István király mellszobrának az elkészítése tűnik a legvalószínűbbnek, de még arra sem sikerült összegyűjteni a szükséges összeget. Szilágyi Tibor számára érthetetlen és elszomorító, miért nem támogatják többen a szobor elkészítését. Bármilyen különös, az alkotó nevének további említése nélkül nem is foglalkozhatnánk az érsekújvári szobor állítások történetével. Az augusztusi Szent István-ünnepségen ugyanis az érsekújvári és régióbeli lakosok mégis Szilágyi Tibor egyik alkotását koszorúzzák meg évek óta, mivel Széchényi György esztergomi érsek és városalapító főtéri szobránál találkoznak. Különös előzményei vannak Érsekújvárban Széchényi György esztergomi érsek és városalapító szobrának.

Szobrok vándorlása

Még 2005-ben, a Korzó sétálóutca felújításakor szó volt arról, hogy megváltozik a történelmi belváros arculata. Érsekújvár megalakulásának története, későbbi várossá nyilvánítása, valamint az ehhez kapcsolódó jelentős történelmi események bronzba öntve, botlatóköveken jelentek meg a sétányon. A soron következő testületi ülésen a képviselők arról döntöttek, hogy a város központjában az Anton Bernolák-szobor szomszédságában Széchényi György esztergomi érsek, városalapító szobra kap helyet. Ugyancsak 2005 októberében Érsekújvár főterén találkoztunk Szilágyi Tiborral, amikor Széchényi György esztergomi érsek, városalapító életnagyságú szobra talapzatát helyezték ki, hogy később ráemeljék a 16 tonnás alkotást. Széchényi György szobra kínai gránitból készült, és méreteiben a jeles személyiség eredeti alakjának másfélszerese. Az esztergomi érsek arcvonásait egy korabeli rézkarc nyomán mintázta. Termetére utaló dokumentumra nem bukkant rá.
Az esztergomi érseket a művész abban a jelentős történelmi pillanatban ábrázolja, amikor 1691-ben kiváltságlevelet adományoz Érsekújvárnak, amellyel városi rangra emeli a települést. A városháza elől eltávolították a Győzelem szobrát és Kassák Lajos mellszobrát. Ide helyezték egy talapzatra Anton Bernolák szobrát, amely addig a Bernolák parkot díszítette. Kassák Lajos mellszobra a köztérről a Zmeták Ernő Művészeti Galéria zárt falai mögé vándorolt.

Újabb, újkori szobrok

Az érsekújvári testület 2009-ben döntött úgy, hogy bronzszobrot emel Cirillnek és Metódnak, a Nagymorva Birodalomba érkező bizánci hittérítőknek. Cirill és Metód szobra bronzból készült és 2,1 méter magas lett. A ferencesek temploma és kolostora melletti parkban leplezték le. 2019-ben Jiří Jelínek őrnagy mellszobrát leplezték le a Szent József köztemetőben. Jelínek története az 1919-es eseményhez, ahhoz a főtéri lövöldözéshez kapcsolódik, amikor elfoglalta Érsekújvárt a Magyar Vörös Hadsereg, és a csehek ellentámadásában Érsekújvár elesett. František Daniel, a társulás elnöke javaslatára a mellszobor leleplezésével egyidejűleg felavatták a jelképes sírhelyet, melyet az érsekújvári főtéri lövöldözések áldozatainak állítottak. Daniel hangsúlyozta, magyar és szlovák áldozatok egyaránt voltak. A szőnyegbombázás áldozatainak is állítottak emléket a vasútállomás előtt, majd 2021 októberében a vasútállomás első emeleti galériában helyezték el gróf Széchenyi István mellszobrát. Gróf Széchenyi István javaslatára épült meg a Pozsony és Pest közti vasútvonal Érsekújváron keresztül. A vasút megépítésének óriási jelentősége volt a térség gazdasági fellendülésére.

Kassák nem lett hajléktalan

Egy évvel Kassák Lajos születésének 120. és halálának 40. évfordulója előtt távolították el a magyar avantgárd nagymesterének, a város szülöttének a mellszobrát a főtéri parkból. A Castrum Novum-Naarden Szellemi Híd Polgári Társulás tagjai pályázat útján igyekeztek pénzt szerezni Szilágyi Tibor alkotásának elkészítéséhez. Budapesten öntötték bronzba Kassák Lajos életnagyságú szobrát, Szilágyi Tibor alkotását 2006-ban. Az akkori testületben nem minden szlovák képviselő tetszését nyerte el a szobor állításának az ötlete. Kéretlen ajándéknak tartották az alkotást. Sokáig döntés sem született a szobor elhelyezéséről. Peczár Károly, az akkori miniszterelnök-helyettes hivatalvezetője a művésznél tett látogatást követően kifejtette aggodalmát amiatt, hogy a város szlovák képviselői másodszorra sem tudtak dönteni. Érsekújvár polgárai azonban nem engedhették meg, hogy Kassák hajléktalan legyen a szülővárosában. A Castrum Novum-Naarden Szellemi Híd Polgári Társulás ajándékul adta a városnak a Kassák-szobrot, amelynek elkészítéséhez a kormánytól és a kulturális minisztériumtól kaptak támogatást. A 250 kilogrammot nyomó, 180 centiméter magas alkotás agyagváltozatát tizenkét darabra vágva öntötték bronzba. A kalapot valódi fejfedőről mintázták. A magyar avantgárd meghatározó alakjának számító író, költő, festő és grafikus szobra a korzó burkolatkövei közé illesztett talapzaton áll, ami a járókelőkben azt az érzést kelti, hogy Kassák ott sétál mellettük. A szoboralak egy gránit ajtókeretre szerelt bronzkilincsen pihenteti a jobb kezét, az ajtókereten bronzzal futtatott betűkön Kassák vezetékneve, kalapján az alkotó neve olvasható. 2007-ben Szilágyi Tibor nagyvonalú felajánlást tett a Pázmány Péter Gimnáziumnak, és az iskola márciusi névadó ünnepségére Pázmány Péter bíboros, prímás, esztergomi érsek életnagyságú szobrát készítette el. A megyei fenntartású intézmény 2006 őszén vette fel a Nagyszombati Tudományegyetem alapítójának nevét. A két méter magas szoboralakban Pázmány Pétert tanárként ábrázolták, könyvvel a kezében.

Érsekújvár körvonalai

A Castrum Novum-Naarden Szellemi Híd néven ismertté vált polgári társulásról tudni kell, hogy 2001 májusában alakult Érsekújvárban és 12 tagja egyetlen gondolat köré fonta az elképzelését. A holland Naarden városában található, az érsekújvárihoz hasonló erődrendszer részleges visszaállítását, legalább egy bástya korhű, eredeti helyén történő rekonstruálását tűzték ki célul. Az egykori négyszögletű palánkvár után az úgynevezett második érsekújvári vár már korszerű reneszánsz erődítmény volt az 1576–1580-as években a Nyitra folyó jobb partján. Az új erődöt olasz építészek – Baldigara Giulio és Ottavio – tervezték. Szabályos hatszögű alaprajza volt, ami máig Érsekújvár jelképeként ismert. A hatágú csillagnak kiugró bástyái és két főkapuja volt, széles vízgáttal. Számos beszélgetést, fórumot, városnézést szervezett a társaság, és később nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Kassák Lajos főtérről eltávolított mellszobra helyett egy új alkotás kerüljön a sétányra. Szent István szobrának elkészülése, leleplezése talán az itt felsorolt történések tükrében még érthetőbb és még fontosabbá válik a térségben élő magyarok számára. Kellenek az emlékhelyek, ahol találkozhatnak az emlékezők és történelmünk jeles eseményei, személyiségei előtt közösen tiszteleghetnek.

„Jelenleg ott tartunk, hogy a szobor elkészítéséhez szükséges összeg fele gyűlt össze a támogatók jóvoltából. Bízunk abban, hogy amikor jövőre 75 évesek leszünk, az ország elsőként megalakult helyi szervezeteként már azzal büszkélkedhetünk, hogy áll a Szent István-szobor!” – hangsúlyozta Danczi József.