Az olajszivárgás káros következményei Bősnél

Egyelőre nem kell komolyabb következményektől tartani.

A mostani esetnél még idejében sikerült szennyezést felfedezni, a forrását lokalizálni, így megelőzhették a folt további terjedését.

– mondja Fodor Péter, biológus, a DunaVit társulás egyik alapító tagja. A teljesebb képet nézve azonban az ilyen eredetű szennyezéseknek lehetnek katasztrofális hatásai is. A kőolajszármazékok, amelyek a Föld múltjának bizonyos időszakában jöttek létre, napjainkban a mélyben nyugszanak. Viszont, amint az emberi tevékenység a felszínre hozza őket, számtalan problémát okozhatnak.

A fosszilis energiahordozók felhasználásának nagy szerepe van a klímaváltozásban, de komoly gondokat idéznek elő akkor is, ha pusztán kikerülnek az ellenőrzés alól és közvetlenül szennyeznek.

– teszi hozzá.

Az olaj közvetlen és közvetett hatásai

A vízre, vízbe került kőolajszármazékok több fronton is leterhelik környezetünket. Az olaj általánosságban a víz felszínén úszik, elzárva a napfény útját a víz alsó rétegeibe, meggátolva ezzel a fotoszintézist, a kis testű vízi élőlények gázcseréjét, az oxigénforgalmat, és a légzésüket is. Ez alapjaiban rengeti meg a vízi táplálékláncot, így közvetve annak felsőbb szintjeit sem kíméli.

– emeli ki Péter. Emellett lehetnek közvetlen hatásai is a nagyobb testű élőlények számára. Az olaj a test külsejére rakódva fulladást, valamint bőrbetegségeket okozhat, illetve semlegesíti a pikkelyek, a tollazat, vagy a szőrzet természetes izoláló hatását – ez pedig hidegben megfázást, melegben hőgutát okozhat az állat számára.

Lebomlik, de mikor?

Egyébként az olaj a szervesanyag-tartalma miatt a természetes vizekben biológiai úton is le tud bomlani, tehát a vizeknek van egy öntisztulási képessége, de a lebontáshoz oxigén szükségeltetik, amit ez a folyamat egyenesen a környezetből von el.

– magyarázza Péter. Kisebb szennyeződéseknél, a csökkent oxigénszint miatt az élővilág ugyan egy bizonyos időre eltűnik az adott területről, de vissza is tér oda a tisztulás után. Ez azonban nagyobb szennyeződéseknél egy rendkívül hosszú folyamat lehet. Ettől függetlenül az ilyen balesetek következményeinek tisztítása, megfékezése mindig nehéz feladat.

Tudomásunk szerint nem érte nagyobb kár az élővilágot Bősnél. Ez az eset eltörpül az évtizedes, évszázados hatásokhoz, veszélyekhez képest, amelyeknek a folyó és környezete ki van téve.

– jelenti ki Fodor Péter. Ez viszont nem jelenti azt, hogy ez a baleset nem érdemel fokozott figyelmet. A DunaVit és számos más természetvédő azon álláspontja, miszerint nem mehetünk el szó nélkül környezetünket ért károsítások mellett, továbbra sem változott. Sőt, igyekeznek a mai fiatalságot is egészen kis koruktól kezdve arra nevelni és megfelelően motiválni, hogy felelősségteljesebb felnőttekké váljanak.