Az idővel versenyez, aki sztrókot kap

Szlovákiában évente 20 ezer beteget érint ez a diagnózis. Leggyakoribb következményei a bénulás, vagy más, mozgással kapcsolatos problémák, gondolkodási és memórianehézségek, érzelmi problémák, amelyeket a betegek jelentős része tapasztal. Ha az agy beszédközpontja sérül, a beteg képtelen kifejezni érzéseit, szükségleteit, ami gyakran frusztrációhoz, dühhöz, depresszióhoz vezet. Ám az egyik legsúlyosabb következmény az, hogy a páciens addigi élete gyökeresen megváltozik, és a betegség generálta kommunikációs korlátok a páciens elszigeteltségéhez vezetnek.

Pozsony, Kassa és Kováčová mellett, Légen van a szélütés és agyvérzés utáni betegek rehabilitációjára szakosodott létesítmény. A légi Vitalita a Dél-Szlovákia pácienseire fókuszál, azzal is, hogy magyar nyelven tudnak kommunikálni az egyes orvosok betegeikkel. Közéjük tartozik Gálffy Hodosy Marianna is, aki rehabilitációs szakorvos. Tanulmányait a pozsonyi Comenius Egyetemen végezte 2011-ben és a dunaszerdahelyi kórházban kezdte rehabilitációs orvosi gyakorlatát. Légre 2019-ben került a rehabilitációs központ megnyitása után.

„A sztrók nincs korhoz kötve, de sajnos egyre több fiatalt érint. A statisztikák szerint az utóbbi 15 évben megkétszereződött a 60 év alattiak száma, sőt a sztrókpáciensek 15 százaléka még a 40. életévét sem töltötte be” – tájékoztat Gálffy Hodosy Marianna, a légi Vitalita központ rehabilitációs szakorvosa. Bár vannak esetek, amikor 90 év feletti betegek is meggyógyulnak és nagyobb nehézségek nélkül folytatni tudják megszokott életüket, azért minél fiatalabb a szervezet, annál valószínűbb a felgyógyulás.

Agyvérzés vagy szélütés?

Bár mindkét diagnózis az agyat érinti, azért van különbség. „A szélütés, vagy sztrók a hirtelen agyiér-katasztrófát jelenti, amikor különböző okoknál fogva elzárul egy ér és az agy bizonyos területe nem kap vérellátást, aminek a következtében elhal. Ezért is vannak különböző következményei. Valakinek a beszéd-, másnak a mozgásközpontja sérül. Az agyvérzés pedig, amikor elpattan egy ér és bevérzik az agy egy bizonyos területe. Ezek az esetek a ritkábbak, általában az esetek 80-85 százaléka az ér elzáródásából bekövetkező sztrók” – világosít fel a doktornő.

Nagyon fontos az idő

„Azt is mondhatnám, szó szerint minden perc számít. Az ideális az, ha a beteg az első tünetek jelentkezése után pár órán belül megkapja az ellátást. Minél később kapja meg a segítséget, annál tovább tart a felépülés. A trombolízist (a vérrög feloldódása) hosszabb idő elteltével már nem lehet alkalmazni. Gyakran halljuk betegeinktől, hogy már este gyengeséget éreztek végtagjaikban, de úgy gondolták, ez semmiség, ám reggelre már késő volt, nem tudtak felkelni” – figyelmeztet a rehabilitációs orvos.

Figyelni kell a tüneteket

A hirtelen fellépő, esetlenebb kéz-, illetve lábmozgás, beszédzavar, vagy akár beszédképtelenség, egyensúlyzavar, a legörbülő szájsarok, ezek mind intő jelek, hogy valami nagyon nincs rendben. De ide tartozik például a minden előzmény nélküli látás- vagy hallászavar is, a test egyik oldalának a zsibbadása is. Persze a nehezebb mozgás lehet a derékfájás következménye is, az artikulálatlan beszéd pedig a túlzott ünneplés utóhatása, ám ezekről tudunk. Ha viszont az említett tünetek fél óránál tovább tartanak és a helyzet inkább rosszabbodik, sem mint javul, minél hamarabb mentőt kell hívni. Nem szabad elbagatellizálni ezeket a jeleket, mert akár visszafordíthatatlan károsodást is okozhatnak.

A legfontosabb a motiváció

A légi központban 21-től 60 napig tartó rehabilitációs kezelést kapnak a betegek, indokolt esetben még ezt az időtartamot is meg lehet hosszabbítani. A kezelést minden biztosító társaság teljes egészében fedezi. „Az állapotjavulás első jelei már 1-2 hét rehabilitáció után láthatóak. Ez természetesen nagyban függ a páciens motiváltságától és akaraterejétől. A tornaterem mindig nyitva van, a betegek az előírt kezeléseken kívül is bármikor igénybe vehetik. Szerencsére gyakran előfordul, hogy a betegek délután, vagy este a vacsora után is gyakorolják az előírt mozgásgyakorlatokat, ami gyorsítja a felépülésüket. Csak olyan feladatokat írunk elő, amelyek biztonságosak és egyedül, felügyelet nélkül is el tudnak végezni. Legutóbbi sikerélményem egy 55 év körüli páciens, akit az érkezése napján csak két ember segítségével tudtunk felállítani az ágyból, de a pár nappal ezelőtti nagyviziten, egy hónap elteltével, egyedül állt az ágya mellett. Ez neki is óriási motivációt jelent, ami még jobban hajtja előre. Az orvosok és az ápolószemélyzet sikerélményéről nem is beszélve” – zárta a beszélgetést Gálffy Hodosy Marianna.