Az európai útravalóról Kéménden

Udvardi ezzel arra is célzott: noha a párkányi régióban szinte utolsóként alakult meg a régiófejlesztési ügynökség, s számos projektet csak a további pályázati fordulókban tudnak elbírálni, mindez a beadott pályázatok minőségét és sikerességét nem befolyásolja. A konferenciát Dániel Erzsébet, a Limes Anavum elnöke nyitotta meg, majd Benefi László, Kéménd polgármestere házigazdaként számolt be a község történelméről.

Iskolák felújítása 2013-ig

Gyurovszky László miniszter bevezetőjében az EU strukturális alapjaiból lehívható forrásokról adott tájékoztatást, továbbá arról, mi várható még 2006-ig, valamint milyen tervei vannak a tárcának a 2007-től kezdődő programozási időszakra. Ami a 2004 és 2006 közti időszakot illeti, a minisztérium a III/1-es intézkedés keretében értékelte az első fordulóban beadott pályázatokat, és azok, akik ebben sikeresek voltak, már építkeznek, túl vannak a közbeszerzésen. A tárca jelenleg azon dolgozik, hogy a számlákat kifizesse.

Gyurovszky egyúttal elnézést kért azoktól, akiknél késnek a kifizetések. Most a 2. és a 3. körben beadott pályázatok értékelése zajlik, a kultúra, az oktatásügy és az egészségügy területén; a miniszter szavai szerint főként az iskolák esetében néhány héten belül meghozzák a döntéseket. Ám ez attól is függ, hogy a külső értékelők mikorra tudják elvégezni a műszaki, pénzügyi, regionális és egyéb specifikus összegzéseket, hogy aztán a kiválasztó bizottság javaslatot tehessen a minisztériumnak. „Azt szeretnénk, hogy az iskolák második körben benyújtott pályázatait mihamarabb rendezzük, éppen azért, hogy – ahol mód van rá – még a tél beállta előtt elvégezhessék a felújítási munkákat. Ismétlem, ott, ahol felkészültek rá, tehát a közbeszerzés folyamatban van, vagy pedig már lezajlott” – fejtette ki a miniszter.

A 2. körben beadott pályázatokat nyár végére értékelik ki, a 3. körét pedig folyamatosan dolgozzák fel, ezeknél év vége felé várható eredmény. Gyurovszky tudatta: a 2. körben az iskolákra még tudnak némi pénzt osztani, ám ezzel az erre vonatkozó keret kimerült. Éppen ezért a minisztérium további összegeket akar átcsoportosítani az iskolák javára, a lokális infrastruktúrára szánt csomag egyéb területeiről. Ha tehát marad pénz, azt a sikeres, de támogatást nem kapott pályázatokra szánják, azokból választanak majd az év végén.

A 2007-től induló programidőszakot már nyertes, de pénzt még nem kapott pályázatok szerződés-aláírásaival kezdenék, tehát átvinnék az iskolákat is érintő kész projekteket a következő időszakra, hogy ne kelljen a pályáztatást újrakezdeni. Brüsszel ezt kedvezően fogadja. A minisztérium szerint erre 2007-től évente 3-szor, 4 -szer több pénz jut, 2013-ig tehát valamennyi életképes alap- és középiskolát szeretnék felújítani, hogy az üzemeltetési költségek legalább 30-40 százalékkal csökkenjenek, és ne romoljék tovább az épületek állaga. Ez leginkább az önkormányzatoknak jelent jó hírt.

Nyitra megye fejlesztési tervei

A következő előadó Nágel Dezső megyei képviselő, Szőgyén polgármestere volt, aki Nyitra megye hosszú távú fejlesztési tervének a Déli Régióra, tehát Párkány és vonzáskörzetére vonatkozó részeit ismertette. A felújított területfejlesztési terv értelmében a hangsúly az ipari parkok létesítésén van. Ezt figyelembe véve külön kiemelte a leendő ebedi–párkányi ipari park és logisztikai központ fontosságát a munkahelyteremtésben, közművesítésben, a vállalkozások és a szolgáltatások fellendítésében.

Nágel előadásában szinte minden olyan jelentős tervet felsorolt, amit a megyében a következő másfél évtized alatt meg szeretnének valósítani, így például az V/C nemzetközi közúti összekötő korridort, s annak Párkány–Zselíz–Léva– Garamszentbenedek szakaszát, a leendő párkányi és komáromi Duna-hidat, a kijelölt kerékpárutakat (Duna menti – Passautól Budapestig; Vág menti – Komáromtól Zsolnáig; Ipoly menti – Párkánytól Ipolyságon keresztül Losoncig). A Párkány–Szencse(Podhájska)– –Fajkürt borút is szerepel a tervben. Fontos megjegyeznünk, hogy a déli gyorsforgalmi út – Pozsonytól Nagykürtösig, majd onnan tovább – Nyitra megyét érintő szakasza esetében a megyei önkormányzat úgy döntött, Érsekújvárt délről kerülje meg ez a gyorsforgalmi út, s ez szintén a régió hasznára válna, annál is inkább, mert a bajcsi útnál lenne az érsekújvári ipari park. Ám ezt a kérdést még nem zárták le, az állam északról kerültetné meg Érsekújvárt.

A gyorsforgalmi utak a településeket elkerülve épülnének ki, a Párkány–Zselíz–Léva szakaszt négysávosra bővítenék, s a Galánta–Érsekújvár–Párkány főutat is korszerűsítenék, akárcsak a Párkány–Komárom utat. A Nyitra –Érsekújvár–Komárom vonalat nemzetközi út rangjára emelte a megyei fejlesztési terv. Az elképzelés az, hogy a szlovákiai autópályákat Komáromon keresztül a magyarországi M 1-essel kapcsolják össze. Érdekességként említjük meg, hogy a megyei fejlesztési terv másodlagos energiaforrás-felhasználással is számol: szélerőmű létesítése Zselízen és Szőgyénben. A Párkány–Komárom szakaszon Muzslát kerülné meg a gyorsforgalmi út, és az Érsekújvár–Párkány szakaszon Köbölkutat kerülné ki az új út. A vasúti közlekedésben a Pozsony–Érsekújvár–Párkány vonalon új pályát építenének ki, amely 160 kilométeres sebességgel haladó szerelvényeket is kiszolgálna.

Ocskay Gyula, az Ister–Granum Eurorégió pályázati szakelőadója a konferencián közölte: elkészült a mintegy 100 települést magába foglaló eurorégió fejlesztési programja. A stratégiai terv összesen 46 projektet tartalmaz, sokat a települések javasoltak. Egy példa: az V/C folyosó tervezési munkáit elősegítendő most készül egy pályázat egy 12 partnerből álló konzorcium megalakítására – Boszniától Lengyelországig. Ez a konzorcium fogja beadni a pályázatot az Interreg IIIA keretében a tervdokumentáció elkészítésére. A cél az, hogy 2009-re kész tervekkel és költségvetéssel kell rendelkezni, hogy a 2014-es uniós költségvetésből erre már pénzzel lehessen számolni, s akkor a párkányi teherhíd is megvalósulhatna 2015-ig, mert a híd a korridor részét képezné.

A tanácskozáson Klestinec Lajos a párkányi dunai sétány felújtásáról számolt be a Kolping Társaság részéről, Dikácz Zsuzsanna a szalkai tájház működését mutatta be, Szobiné Kerekes Eszter pedig a saját tapasztalatait mondta el a falusi turizmusról a búcsi Emese Vendégház tulajdonosaként.

Lapunk megszólaltatta Ollé Vladimírát, az építésügyi és régiófejlesztési minisztérium régiófejlesztési programokkal foglalkozó osztályának vezetőjét is, ám mindezekről – terjedelmi okok miatt – egy másik cikkben számolunk be.