„Az állatokra van törvény, az emberekre nincs?!”

„A cég azzal foglalkozik, hogy növendék marhákat vásárol fel az ország egész területén, és azokat külföldre szállítja. Most ezeket az állatokat itt, a faluban, a lakóházak közelében akarják átrakni. Úgy tudjuk, van olyan előírás, hogy cég a saját állományától legalább kétezer méterre helyezheti el ezt az állomást, ugyanakkor a legközelebbi lakóháztól alig 30 méterre van. Az állatokra van törvény, a lakosokra meg nincsen?!” – ezzel a panasszal fordult hozzánk egy felháborodott negyedi olvasónk.

A panaszosok érdekeinek védelmét a negyedi Niget Polgári Társulás vállalta magára. Ennek elnökével, Sass Jánossal és néhány, magát megnevezni nem kívánó polgárral a helyszínen beszélgettünk.

Első alkalommal március 22-én fordult panasszal a községi hivatalhoz az átrakodó állomáshoz legközelebb lakó lakos. A panaszosok attól tartanak, még ha csak átmenetileg vannak is az állatok az átrakodón (vagyis amíg egy másik kamionra nem rakják azokat), piszkítanak, hangokat adnak ki, és elszaporodnak a legyek meg a patkányok. „Ha erre fog fújni a szél, olyan bűz lesz itt, hogy még a ruhákat sem teregethetem az udvarra, nem szellőztethetek – panaszolja a rakodótól mintegy 100-150 méterre lévő lakás háziasszonya. – Már kétszer rakodtak itt, annak ellenére, hogy a községi önkormányzat ezt nem hagyta jóvá, és bizony ide hallatszik az állatok hangja.”

Azt is elmondták, hogy a gyűjtőhelyet az egykori szövetkezet gépállomásán garázsokból alakították ki, de ott semmiféle trágyalégyűjtő vagy más szennyvízgyűjtő berendezés nem épült. Ebből arra következtetnek, hogy úgynevezett magas almon akarják majd tartani az állatokat, vagyis nem takarítják rendszeresen a ganét, hanem az az állatok alatt egymásra halmozódik, ebből pedig bizonyára erős bűz fog terjengeni – főleg nyáron. „De még ha építenének is szennyvízelvezetőt, akkor is tiltakoznánk, mert a szag akkor is terjedne. Ez az állomás egyszerűen nem ide való!” - mondja az egyik panaszos, aki nemcsak a szagtól, hanem a legyektől is tart: „Orvosi igazolást mutathatok, hogy a kiskorú lányom légycsípésre allergiás.”

Egy további érvet is felsorolnak: „Ha valaki csak járdát akar építeni a saját háza előtt, már a községi hivataltól kell hozzá engedély. Ők pedig olyan állomást építenek itt engedély nélkül, amely ki tudja, milyen fertőzést hozhat a lakosokra” – hangzik az érv. „Mi csak egyet szeretnénk, hogy itt nyugodtan élhessünk, mindenféle állati ricsaj, patkányok meg legyek nélkül” – öszszegzi a tiltakozás lényegét Sass János. Elmondása szerint polgári társulásuk 20-25 család panaszát vállalta fel, és ha kell, aláírást gyűjtenek, vagy jogi úton próbálják orvosolni a problémát.

A panaszosok a május 18-i képviselő-testületi ülésen benyújtottak az önkormányzatnak egy tiltakozó levelet, és annak alapján a testület be is tiltotta a rakodóállomás működését. Ennek ellenére a Queen Kft. két nappal később elvégezte az első rakodást, majd további két nap múlva a következőt. A panaszosok azt is elmondták, egyelőre a bűzt nem érzik, és a legyek, patkányok sem jelentek meg, tehát nem a tapasztalataik, hanem a félelmeik alapján tettek panaszt. Attól tartanak, hogy ha a kft. most megkapja az engedélyt, később beigazolódnak a panaszosok félelmei, és akkor már késő lesz tiltakozni. Ők elejét szeretnék venni a kellemetlenségeknek. Természetesen a panaszok címzettje,a Queen Kft. igazgatója, Michal Felix is nyilatkozott lapunknak. Elmondta, a cég fő tevékenysége az élő szarvasmarhák szállítása az Európai Unió országaiba. Egyrészt fiatal állatokat vásárolnak fel, és azt saját maguk hizlalják fel vágósúlyra, és így adják el, másrészt szopós borjakat szállítanak főleg Olaszországba – a kft. társtulajdonosa is olasz. Idén május elsejéig úgy működött ez a kereskedelem, hogy az uniós állam határán, a belépést megelőzően kellett átrakni az állatokat egy másik, fertőtlenített szállító járműre. Miután Szlovákia belépett az EU-ba, olyan törvény lépett hatályba, hogy a felvásárolt és külföldre szánt állatokat előbb egy hazai gyűjtőállomásra kell szállítani, és ott kell felrakni a célállomásra induló járműre. Ennek a gyűjtőállomásnak állategészségügyi szempontok miatt a cég saját állományától elkülönítve kell működnie.

A Queen Kft. saját tenyésztésben 2750 darab szarvasmarhát tart két telepen, és az előírások szerint ezeken a telepeken nem működtetheti a szóban forgó gyűjtőállomást, ezért választotta az egykori garázsokat. Az igazgató megmutatta a törvénytárban a 280/2003. számú kormányrendeletet, amely alapján a kft. a kerületi állat-egészségügyi intézettől még márciusban engedélyt kapott az állomás működtetésére, és azt május elsejével helyezhette üzembe. Azt nem szabja meg a törvény, hogy az emberi lakhelytől milyen távolságban kell lennie az állomásnak, csak azt, hogy a saját állatállománytól legalább 500 méterre kell lennie. Ugyanakkor kiköti, hogy az állomás kizárólag az engedélyben megjelölt célra, vagyis állatok gyűjtésére és átrakására használható, és azt minden egyes rakodás után tisztítani és fertőtleníteni kell. Az igazgató azzal érvel, a cégnek is érdeke, hogy mindezeket betartsa, hiszen az EU illetékesei bármikor ellenőrizhetik az üzemelést, és ha ők nem tartanák be az előírásokat, betiltanák a működést.

Az igazgató cáfolja, hogy zavarnák az éjszakai csendet: „Általában korán reggel kezdünk, és az állatokat délután már el is szállítjuk. Este tíz után már nincsenek ott állatok, és nem dolgozunk az állomáson.” Egyelőre hetente egy rakodást terveznek, később a kereslettől függően esetleg gyakrabban is, de az igazgató ígérete szerint sosem éjszaka. A nappali zaj elleni tiltakozás pedig szerinte nem helyénvaló, hiszen a szomszédságban több olyan vállalat is működik, ahol sűrű teherautó- és kamionforgalom van, ami több zajjal jár, mint amit egy kamionnyi növendék állattal ők produkálnak.

A panaszosok félelmét, hogy ahol takarmányt tartanak, ott majd a patkányok is elszaporodnak, az elnök azzal cáfolta, hogy a gyűjtőállomáson megmutatta a rozsdamentes acélból készült nagy keverőedényt, amelyben a borjak itatására szolgáló tejport keverik be. A tejport 25 kilós zsákban a rakodás napján hozzák csak ide, és a szopós borjaknak semmilyen más takarmányra nincs szükségük, tehát az állomáson sem szénát, sem gabonát nem fognak raktározni. „Az almozáshoz használt szalmát sem itt raktározzuk, az almot pedig minden berakodás után ebbe a konténerbe gyűjtjük – mutatja az épület előtt álló, nagy űrtartalmú konténert. – Az ide gyűjtött almot másnap elszállítjuk, az állatok helyét pedig azonnal fertőtlenítjük.” Szerinte az is nevetséges kifogás, hogy a gyűjtőállomás kiépítéséhez nem volt építkezési engedélyük.

„Ezek itt teherautó-garázsok voltak, mi pedig nem építettünk át semmit, még csak egy keresztfalat sem bontottunk le, csupán vaskorlátokat szereltünk be a kész épületekbe. Ehhez pedig nem kell építkezési engedély” – érvel.

A szagtól való félelemről is megvan a maga véleménye. „Tessék csak megnézni ezeket a házakat – mutat a rakodóállomás udvaráról a legközelebbi utcára. – Minden ház mögött gazdasági épületek vannak, csaknem mindenütt sertéseket tartanak. Érdekes, hogy a saját házuk melletti disznóól nem büdösít nekik, de attól félnek, hogy a kisborjak ilyen távolságból kibírhatatlan bűzt fognak árasztani ?!”

Jancsó István, Zsigárd polgármestere

Az önkormányzat véleményét Jancsó István polgármester tolmácsolta: „Engem is megkeresett három panaszos, hogy nézzek utána, milyen változtatásokra készül itt a Queen cég, mert ők úgy tudják, istállókat épít. Ekkor felszólítottuk Felix urat, a Queen igazgatóját, hogy ha olyan jellegű építkezést tervez, amelyhez építkezési engedély kell, akkor ezt kérvényezze, ha pedig csak bejelentési kötelezettség alá esik, jelentse be, mit kíván ott létrehozni. Felix úr a bejelentést meg is tette, amit a május 18-i testületi ülésen megvitattunk, de ugyanakkor a lakosok is benyújtottak egy tiltakozó levelet, és a testület ezek alapján elutasító határozatot hozott.

A Quenn Kft. fellebbezett, és kérte a határozat átértékelését. Ebből a célból összehívtam a három érintett szakbizottságot, a környezetvédelmi és területfejlesztésit, a mezőgazdasági, erdő- és vízgazdálkodásit, valamint a vállalkozókkal való kapcsolattartásért felelős szaktestületet, és közösen megnéztük, milyen átalakításokat végeztek a helyszínen, valamint meghallgattuk, milyen tevékenységet akarnak ott folytatni. Ennek alapján a három szakbizottság együttes ülésén olyan határozat született, hogy a június 29-i képviselő-testületi ülésen javasolni fogják a határozat átértékelését és a működéshez való hozzájárulást.”

Az említett 29-i testületi ülésen a Niget Polgári Társulás is benyújtotta kérelmét, hogy vegyék figyelembe a panaszosok véleményét. Ezek után a képviselő-testület olyan határozatot hozott, hogy visszavonta a május 18-án hozott döntését, és engedélyezi a Quenn Kft.-nek a gyűjtőállomás létrehozását, azzal a feltétellel, hogy a kft. igazgatója 30 napon belül összehívja az érintett lakosokat a gyűjtőállomásra, és ott, a helyszínen magyarázza meg nekik annak működési feltételeit. (gl)